Miért mossam le a szemfestéket, ha úgyis mindig smink van rajtam? Miért kell semleges színű kendőt kötni a fejemre, ha festett hajam van, úgyis mindig sminkben és festett hajjal élem a mindennapjaimat? — hangzanak el sokszor a kérdések. A válasz egyszerű: a színtanácsadás természetes fényben történik, mert a saját természetes, azaz genetikailag adott színeinkre vagyunk kíváncsiak — ezért fordulunk színtanácsadóhoz. A sminkkel pedig adunk egy kontrasztot magunknak, pedig lehet, hogy genetikailag nem is kontrasztos a színvilágunk. A hajszín árnyalata pedig nem biztos, hogy a legelőnyösebb számunkra, és csak bezavarna a színelemzésbe, ezért kell a kendő. Az a lényeg, hogy a sminket és hajszínt igazítsuk a saját színvilágunkhoz, és ne fordítva. A hajunk, bőrünk, még a szemíriszünk színén is tudunk változtatni egy kontaktlencsével, de a bőrünk altónusán nem. A bőr altónusa mindenkinél más, van, akinél sárgásabb, van, akinél rózsaszínesebb, szürkébb, barackosabb — ahányan vagyunk, annyi árnyalat lehet, akárcsak a csontunk színe is, például a fogazatunk árnyalata. A szemünk esetében pedig a szemfehérjénk árnyalata eltérő. Ha valaki nagyon kontrasztos például, akkor már-már kékes fehér árnyalat társul egy erősebb szemszínnel, vagy az íriszt körülölelő sötétebb karikával. Ha valakinek sárgásabb a szemfehérje, és egy halványabb vagy melegebb árnyalatú szemszínnel társul, akkor az nem annyira kontrasztos. Ezerféle lehet ez a párosítás is. Azért fontos tehát a smink nélkülözése és a festett haj eltakarása a színtanácsadáson, hogy minél jobban érvényesüljenek a velünk született színeink, amelyek idős korunkban sem változnak. Sokszor pedig „leírunk” egy egész színskálát azzal, ha kipróbálunk például egyetlen egy árnyalatú pasztellszínt, és azt mondjuk, hogy ez nem áll jól, akkor biztosan nem áll jól egyetlen pasztellszín sem. Ez tévedés, hiszen rengeteg árnyalata van minden színnek a hidegtől a meleg tónusokig, a sötéttől a világosig, amelyek között megtalálhatjuk a saját színeinket. Figyeljünk tehát a részletekre, az ördög bennük rejlik!

Honnan az ihlet, melyből a ThoSay márka született?

Most, ennyi év után van egy jogi identitása, be van jegyezve és márkaneve is van. Egy üzleti vállalkozás. Több formában is létezett, több név alatt, amíg idáig eljutott. Sok történésre, tanulásra, bátorságra, akaratra és vágyra volt szükség ahhoz, hogy ez az üzlet az legyen, ami, és azt a nevet viselhesse, amit ma. A ThoSay, ejtsd TO SAY azt jelenti, hogy kimondani, kifejezni. Ez az én kifejezési formám, én így mondom el a mesémet. A ThoSay egy egyszerű név. Pedig amikor a gyermekednek nevet választasz, akkor is sokat gondolkodsz, nem igaz? 9 hónapod van rá. Mi két nevet is választottunk a fiunk számára. Legalább egyet kedveljen. És tudod mit? Az édesapja által választott nevet szereti, nem azt, melyet én, az anyja adtam neki. Ma ez a két név alkotja a márka nevét, melyről beszélünk. A fiamat Thomas Sashá-nak hívják, innen ered a ThoSay.

Események és emberek

Említettem, hogy a márka több formában létezett, amíg azzá vált, ami ma is. Zárójelben megemlítem, hogy néha olyan érzésünk van, hog értelmetlen dolgokat csinálunk, előre mozgatunk olyan dolgokat, melyek nem visznek minket sehová. Mégsem akarunk leállni velük, mert önmagában a haladás az, ami előnyt jelent. Lehet pillanatnyilag nem tetszik, amit meg kell tennünk. Nem teljesedünk ki. De egy ponton túl a dolgok kezdenek összeállni, olyan ez mint egy kirakós. Tehetetlenül nézel a darabkákra és nem is jön, hogy hozzá kezdj, aztán kis pakolgatás után, néhány illeszkedő forma után bátorságot kapsz. Ha van elég türelmünk akkor nem veszünk el, nem veszítjük el a magunkba vetett hitet. Ha visszatekintünk honnan indultunk, nagy esélyei vannak, hogy kitisztuljanak, összeálljanak dolgaink. Hová is szeretnék kilyukadni ezáltal? Oda, hogy néha az Univerzummal is el kell hitetnünk, hogy pontosan tudjuk mit csinálunk, még akkor is, ha nem. Mert pontosan azok a dolgok, amiket csinálsz, hozhatják el neked azokat az embereket vagy helyzeteket, melyekből erőt meríthetsz, amikre nem is számítottál. A ThoSay erről is szól. Az együttlétről. Nem hiszek a „Csak én elég vagyok” koncepcióban és abban sem, hogy egyedül jövünk a világra. Sosem vagyunk egyedül. A szívünk egy másik szív mellett kezd dobogni, egy élet életet ad egy másiknak. Nem egyedül írjuk a történeteinket, abban ugyan mi lenne a szórakoztató?!

ThoSay egy mese az együtt töltött időről

A Safir ékszergyár, mellyel együttműködöm, egy kis családi vállalkozás az ország déli részéből, egy fotósorozat készítése közben fedeztem fel őket. Egy barátnőm által jutottam el oda, amikor bébiszittert kerestem. Végül béboszittert nem találtam, talán mert nem is arra volt szükségem, hanem barátságot találtam és egy helyet, ahol az ihletem életet és művészi formát ölt.

Kit szólít meg a márka?

Ha a termékek árára gondolsz, akkor a középosztályt leginkább. A ThoSay egy olyan márka, mely a részletekre fordítja a figyelmet, az anyagok minőségére és olyan apróságokra, melyek sokszor szabad szemmel nem is láthatóak. Nincsenek nagy készleteink és nem is szeretnénk ezt. Ahogyan már mondtam, a részletekről, a finomságról, az egyszerűségről és az üzenetről szól, amit minden darab közvetít. Innen is a név, ThoSay, kifejezni. Azt akarjuk, hogy minden vásárló érezze ezt az energiát, amint felfedezi ezt a világot. Hinni akarom, hogy létezik a ThoSay világa, ahová, ha egyszer belépsz, szeretni fogsz itt időzni. Eszedbe juttatja milyen különleges vagy és sohasem vagy egyedül. Minden darabbal el akarom mondani, hogy rajtad áll, hogy a szeretetet és a természet tiszteletét választod-e.

Melyek a fő motívumok melyeket használsz? Milyen jelentéssel bírnak?

A kisfiam most 7 éves. Iskolás. Egyik reggel úton az iskolába a korán kelésről és hasonló egyszerű dolgokról beszélgettem vele. Érkezéskor megöleltem és szép napot kívántam neki, mint általában, de pluszba megemlítettem neki, hogy szeretem elkészíteni neki az uzsonnáját és az iskolába hozni őt. A válasza annyi volt, hogy anya, te mindent szeretsz. Itt a válasz egy része. A szeretetet választottam, de ez nem mindig kényelmes. A szeretet különböző érzésekkel jár. A lényeg az is, ha egyszer ezt választod, engedd megnyilvánulni. A szív az egyik ThoSay motívum. Egy elkötelezettség szeretet és élet iránt. A másik motívum, mely nem kevésbé fontos, az elefánt. Mágikus lény a számomra. Mindig is szerettem. Egy másik döntésem hozadéka, hisz a családot választottam. Az elefánt családközpontú. Érez, megóv és döntéseket hoz. Örül, nevet és sír. Mindig ott van, jóban és rosszban. A természetben él és erős, emiatt is nevezném a környezete mérnökének. Az elefántbébit választottam az öröm és a kíváncsisága miatt, amiatt, mert mindig barátokat próbál szerezni.

Az ékszer a léleknek van kreálva. Mit jelent egy mai nő számára az ékszer?

Egyszer egy ThoSay ékszert rendelőtől kaptam ezt az üzenetet: „Megengedhettem volna magamnak, hogy bármilyen neves dizájner darabot megvásárolhassak a piacról. Hosszú idő óta nem azért viselek egy ékszert, mert szép. Akkor viselem, ha története van, ha kötni tudom valamihez. A szívet választottam, mint egy emlékeztetőt, hogy a válasz a szeretet. A világ minden problémájára. Hogy miért a ThoSay szívecskéje a világ megannyi ilyen motívuma közül? Az érzés miatt, a története miatt.” A vásárlóm a weboldalunkon elérhető történetre utal, melyben arról a pillanatról mesélek, amikor elkezdett körvonalazódni az elhatározásom, hogy olyan ékszereket készítsek, melyek a világot bejárva megörvendeztetik a szíveket. New Yorkban álltam egy híres ékszerészet kirakata előtt. Álom volt csak akkor még, hogy művészetet fogok teremteni aranyból és gyémántból. Szerintem a művészet a lélekhez szól, és ez az, amit egy mai nő egy ékszerben keres.

Leírnád egy ékszereid útját?

Ha arra az útra gondolsz, amit az ékszer az ötlettől az otthonodig megtesz, akkor már az is szórakoztató, hogy sosem tudhatod, mikor születik egy ötlet, lehet épp abban a pillanatban, amikor nem is gondolnád. Ha nem adsz teret neki, talál majd másik gazdát. Éjjelente is megesik velem, hogy felébredek egy ötlettel a fejemben, de nem mászok ki az ágyból miatta, inkább koncentrálok és próbálom megjegyezni. Megtörténik ez az inspirációs szövegekkel is, melyeket a blogomra írok. S tudod mit? Reggel mintha mi sem történt volna. A Múzsa jött, ruhám ujjánál fogva elragadott, s mikor látta, hogy nincs kivel, akkor továbbállt. Az ötlet valójában sok-sok rajzolgatás után a technikusok asztalára kerül az ékszergyárban. Ha javítást igényel a rajz, együtt elvégezzük. Méretekről, apró részletekről van itt szó, melyek a végső eredményhez vezetnek. Aztán a gyártási folyamatba lép a termék. Miután a kötelező engedélyeken és igazolásokon átesik, visszatér hozzám. Tőlem pedig szépen fadobozba csomagolva a végső tulajdonosához kerül. Azt hiszem, hogy a ThoSay egy tiszta képet ad arról, hogyan is működik ma egy vállalkozás, a technológia világában és a pandémia után. Bárki, bárhol alkothat addig megvalósíthatatlannak vélt dolgokat, ha összekapcsolod a dolgokat és emberi kapcsolatokat hozol létre. A rajz tőlem, bárhol is legyek, pillanatokon belül megérkezhet Bukarestbe. Pár nap távlatában pedig a kész, csomagolt termék egy szatmári dobozban pedig akár az óceánon túlra is.

Mi a kapcsolat az ékszerek, ruhák és a bögrék között?

A ThoSay egy dizájnmárka. Az ékszer a központi termék, ha lehet így fogalmazni, hiszen az volt az első. Minden, ami divat és otthondekoráció, az a koncepció része. A szív és az elefánt motívum feltűnnek itt is. Mindent szeretek, aminek kapucnija van. A legelegánsabb zakóra is kapucnit tennék. Amit amúgy is megteszek, de nem fednék fel még sok mindent. Ezen a télen egy limitált kollekcióm volt piros kapucnis pulóverekből a család minden tagjának szánva, mint egy kis emlékeztető a szeretetről, az együttlétről és a családról. A kollekciónak az ETERNAL nevet adtam és jövő karácsonykor is elérhető lesz. A ThoSay bögréknek különleges jelentésük van, hiszen szeretem a reggeleket, melyek frissen őrölt kávétól illatoznak és a meleget, mely átjárja a kezed, amint megérinted a bögréd, amint beletöltöd a kávéd vagy teád. Igazi porcelánból terveztem a bögrét, elég vastag fallal ahhoz, hogy melegen tartsa az italt és megőrizze annak minőségét hosszabb ideig, mint csak percek. Hosszas keresgélés után Kolozsváron találtam rá a Logo Cups-ra. A tökéletes hely, elhivatott emberekkel, akik profin változtatják a porcelánt és a kerámiát otthoni eszközökké. Van egy kollekciónk, amit Love Travel-nek hívnak, mintegy elismerésként a pandémia és a bezártság utáni lehetőségeknek, a másik bögrekollekcióm része az ETERNAL-nak és azt juttatja eszünkbe, hogy a szeretet egy döntés, amelyet mindennap meghozhatunk, továbbá a szeretet otthonról ered.

Barátsággal és tisztelettel a természet iránt

A hegyekben születtem és nőttem föl. A hegyek szívében pontosabban. Mindennel meg volt fűszerezve a gyerekkorom. Jóval és rosszal egyaránt. Amire emlékezni szeretnék és amit tovább akarok adni, az az, amit a természettől kaptam. A tiszta forrásokból, melyekből ittam, vízesésekből, melyekben hahotázva fürödtünk. Vadakból, melyek megjelentek egy-egy pillanatra, majd eltűntek az erdőben. Mesebeli pillanatok voltak. Pillanatok, melyekben az idő nem moccant. Őzek, nyuszik és néha ijesztő állatok is. Rájuk szívesen emlékezem. Az erdőben való játékokra, a hegyek megmászására és a völgyekben való szaladgálásra. A természet csak adott számomra és most eljött a pillanat, hogy én is visszaadjak neki. Olyan embereket választottam magam köré, akik szintén ezeken az értékeken osztoznak. A fadobozaink felújított fából, vagy nagyobb bútordarabok maradékaiból készülnek a Carell Woodworks-nak köszönhetően, a kartondobozok, amelyek a csomagolás részét képezik szintén újrahasznosított papírból készülnek. A szállításhoz pedig újra felhasználjuk a beszállítóktól érkező dobozokat, a szövetek pedig organikus pamutból és más újrahasznosított anyagból készülnek.

Végezetül pedig annak apropóján, hogy egy olyan márkáról beszélünk mely a pandémia alatt alakult ki, most könnyedén meséltem erről anélkül, hogy egy maszkot viseltem volna. Sőt meg is ölelhetjük egymást, mert most már szabad. Oly banális dolgoknak tűnnek, mégis oly sokat számítanak. Pont ez a ThoSay. Egy emlékeztető a kis dolgokról, melyekről azt hisszük magától értetődőek és emiatt már nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Aztán arra eszmélünk fel, hogy ezek a dolgok voltak azok, melyek igazán számítottak. A szeretet ereje és a természet szépsége egy olyan világban, ahol a választás a mi kezünkben van. Különlegesek vagyunk és mindannyian írhatunk egy-egy szép történetet, amely másokat inspirál.

A vendéglátóipari és kereskedelmi egységekben a tervezőkkel való egyeztetést követi a kivitelezés, viszont kisebb, személyi ajándéktárgyak esetében az ószeren beszerzett különleges tárgyak is felhasználásra kerülnek egyedi ajándékok létrehozása érdekében. Szóval ha valami igazán különlegesre vágysz otthonod vagy vállalkozásod számára, akkor keresd őket bizalommal. Munkáikat megtalálod Facebook-oldalukon: GreenVisionMoss  vagy weboldalukon a: www.greenvisionmoss.com.

Ha például valakinek hideg színkombinációja van bőre, szeme, haja, bőrének az altónusai alapján, akkor neki a hideg színek állnak jól, ha valakit melegebb színvilág jellemez, akkor rá a melegebb színek vannak jó hatással. Tehát a tudatosságon múlik ez is, mint minden más az életben. Egyszerűnek tűnik, pedig egyáltalán nem az. Mert tényleg csak azon múlik, hogy látod-e a leheletnyi különbséget a színárnyalatok között, amelytől valamely szín előnyödre vagy hátrányodra válik. Ráadásul ez a „látás” függ a lelkiállapotunktól, fényektől, tapasztalatainktól egyaránt. Ez számomra nem mindig könnyű, de ha egymás mellett vannak a színek, akkor talán egyszerűbb a dolgom.

Nem a tökéletes megjelenés a cél, hanem a szerethető

Cél, hogy szeressük magunkat abban a ruhában, abban a pillanatban, abban a helyzetben. Ehhez pedig jó, ha tudjuk, hogy mi milyen hatást vált ki rajtunk, mi előnyös. Hozzáteszi még, három dologra kell figyelni, amikor színt választunk a boltban, hogy sötét vagy világos az alapszínünk, vagyis a hajunk, bőrünk, szemünk színe. Továbbá arra, hogy hideg vagy meleg, illetve pasztell vagy élénk a színvilágunk. A képlet tehát a következő: mindig azt vegyük fel, amilyenek mi vagyunk. De vegyük figyelembe a próbafülke fényviszonyait is, ha vásárolunk, hiszen ha benti fényben állunk, kontrasztosabbak vagyunk, ezért lehet, hogy az utcán a természetes fényben már másként áll ugyanaz a ruha.

„Az optikai vonal az állunk alatt fentebb kerül a jó színnel, a rossz színnel pedig lentebb, ezáltal fáradtabbnak, nyúzottabbnak nézünk ki. A jól választott szín mindig a szemünkre hívja fel a figyelmet, nem az arcunk alsó részére” — teszi hozzá „családi” színtanácsadóm, aki nem olyan szigorú ma. Azt tanácsolja, ha megkívánok valamilyen színt, akkor vegyem meg, hisz valamiért üzen nekem, de ne ez legyen az alapszín a gardróbomban.

Vásároljunk önmagunknak!

Rég tudjuk, hogy időt és pénzt spórolunk, ha ismerjük a színeinket és a számunkra előnyös fazonokat, de ami még ennél is meggyőzőbb, hogy mindig önmagunknak vásárolunk, ha tudatosan vásárolunk. Ha például veszek egy blúzt, amiről nem tudom, hogy mivel fogom majd felvenni, de impulzív módon azonnal le akarom rántani a próbababáról, akkor ezt nem magamnak vásárolom, hanem egy elképzelt másik ruhadarabnak, amely nincs is a szekrényemben. Ilyenkor jön elő otthon a jól ismert „nincs amit felvennem”-érzés, hiszen nem találnak egymással a darabjaim, és hozzám sem passzol a a gardróbom nagy része. Zsuzsa vallja, hogy semmi baj nincs azzal, ha hozzánk színben nem találó, vagy fazonban előnytelen ruhát veszünk fel, ha mindezt tudatosan csináljuk. Például azzal sincs gond, ha egy körte alkat, mint ezen írás szerzője mégis úgy dönt, hogy hangsúlyosan színes csípőnadrágot húz, hogy még inkább előtérbe kerüljön az alkata, de ennek tudatában cselekedjen. Nem úgy mint én a kilencvenes években, amikor még az MTV volt a személyes stílustanácsadóm, így halvány fogalmam sem volt arról, hogy a csípőnadrág mennyire hangsúlyozza a csípőmet, mindig jól meg is lepődtem a tükörképemen. Nevetünk ezen, de olyan keserédesen, mert sok szorongást és frusztrációt megspórolhattunk volna tinédzserként, ha valaki felhívja erre a figyelmünket akkor — egyezünk meg Zsuzsával az utolsó korty kávé előtt.

Szakmai tudása egyre bővült, a divatvilág egyre inkább beszippantotta és formálta a mára kialakult vezérelveit, melyek mai napig inspirálják munkáit. A temesvári tapasztalások, a hatások és a megélései egy olyan mély benyomást gyakoroltak rá, hogy diplomamunkájának témájaként a városi rabságot választotta.

Hiányérzete viszont és a fejlődés iránti vágya, hogy a szakma nagyjait megismerje és tanulhasson tőlük, egyre nőtt. Talán erre adott lehetőséget neki a sors mesterképzése alatt, amikor Kínába utazhatott egy teljes félévre tanulni. A döntése gyors kellett hogy legyen, de mindenben támogatást élvezett, így egyértelműen igent mondott. A kíváncsisága, az újdonság iránti vágya és a késztetés, hogy fejlődjön, mind tapasztalatokká alakultak a Kínában töltött idő alatt. Valóban a szakma nagyjaival alkothatott és tanulhatott tőlük. A Chanel, a Dior tervezői mind részesei voltak a történetének. Visszatekintve, az élmény, a tapasztalat és a kulturális sokk mind formálták őt, úgy emberileg mint szakmailag, szintén diplomamunkát inspirálva, hiszen mesterképzése záróakkordjaként kollekcióját Kína emlékének szentelte, mely kollekció szintén elért egy nagyobb nemzetközi közönség elé.

Ezt a fiatal nőt, aki a pályája elején állt, a tettvágy és a stílus iránti formabontó tervei mind előrébb vitték, s Budapestet készült meghódítani, ott szeretett volna alkotni és élni. Időközben viszont az élet másként alakult, és úgy érezte, nem érzi ott jól magát annyira, hogy ott maradjon.

Itthon, Erdélyben más tényezők határozzák meg az öltözködést. Az igényesség, az események megkülönböztetése és megtisztelése egy-egy jól megválasztott ruhadarabbal értéket képviselnek. Elég egyetlen hangsúlyos viseleti elem, mely által kifejezhetjük hangulatunkat, stílusunkat és az eseményhez való hozzáállásunkat, melyen viseljük.

Evelyn ilyen darabokat alkot. Bár legközelebb hozzá a kabátkészítés és az utcai viseletek megtervezése áll, a különleges alkalmi ruhákat is hatalmas lelkesedéssel, precizitással és ami a legfontosabb, személyre szabással készíti el. Figyel a jellemre, a személyre, aki a ruhát viselni fogja. Felismeri, hogy a kért ruha megfelel-e majd viselője karakterének, tudni fogja-e kellő magabiztossággal viselni ahhoz, hogy jól érezze magát benne és ha úgy ítéli meg, hogy nem, akkor a megfelelő kérdéseket feltéve ad tanácsot, hogy a végeredmény egy egyedi ruha lehessen, melyben mindenki önmaga lehet.

A mindennapokra megálmodott kollekciók elemei is a sikkes kényelmet, a stílusos praktikumot és az igényes anyagválasztást hivatottak bemutatni. Nem elérhetetlen tervező szeretne lenni, hanem egy olyan női alkotó, aki a mindennapjaid szeretné élettel és nőiességgel telibbé tenni azáltal, hogy értékeket sző a ruháiba, hogy azokban akár egyetlen nap minden helyzetében úgy jelenhess meg, hogy a tekintetek elismerően szegeződjenek rád s érezd annak a történetnek a hangulatát, mely a ceruzában születik, a tűben íródik és veled folytatódik.

A karantén összezárta az embereket, és a bezártság érzete nehezíti meg a mindennapokat. Egyre több konfliktushelyzet alakulhat ki úgy a családokban, mint a párok között. Számtalan esemény, köztük esküvők maradtak el, lettek elnapolva a járványhelyzet miatt, mely csalódást és problémákat szült.

Szatmárnémetiben idén második alkalommal szerveztek meg egy esküvői kiállítást, a Prime Wedding Expot, melyet Balog Zsolt álmodott meg, aki nagy tapasztalattal rendelkezik az esküvői fotózás területén. Sokat látott szakemberként felismerte azt, hogy az esküvőket mily mértékben megkülönbözteti a szervezés tudatossága, és persze a pár karaktere. Ezért megszervezett egy különleges esküvői kiállítást, ahol hangsúlyt fektet a felkészítésre, a tudatosság növelésére, az innovativitásra, és leginkább a kapcsolatteremtésre, közösségformálásra.

A városközpontban elhelyezkedő impozáns épület, mely otthont ad a rendezvénynek, már önmagában is hangulatos helyszín, nem csupán egy, a trendeket követő installációkból álló terem az, ami lelkesít ott, hanem a klasszikus elegancia is, ami a modern divattal keveredve igazán ízléses egyveleget alkot.

A kiállítószigetek kínálata között végigsétálhatunk a nagy nap elengedhetetlen részletei mellett, melyeket változatosság és egyediség jellemez. Hogyan is lehet megtalálni mindenből a megfelelőt, melyek majd egy egésszé állnak össze?! Természetesen a maga nemében minden stand csodaszép elemekkel vonzza magához a párok tekintetét. De mit is fed az, hogy csodaszép, milyen trendek vannak jelen az esküvői iparban napjainkban?

Szatmáron és környékén a párok sok zenekar közül választhatnak, leginkább a zenei stílusok térnek el, melyek mindenkinél másak. Ma már sokan választanak az élőzenét játszó zenekar mellett egy DJ-t is, aki a fiatalabb korosztály kedvére téve szolgáltatja a zenét. Az alkohol fogyasztása is a hangulat befolyásoló eleme, hisz egy jó itallal a kézben máris kellemesebb az este, viszont ennek is megvan egy kulturált és tudatos formája. Például van olyan szolgáltató, aki többféle itallapot is készít a párok számára, hogy elegánsan lehessen italt fogyasztani az esküvőkön. Bizonyos vállalkozások csak koktélbárként szolgáltatnak, vagyis csak az italkínálat az ők feladatuk egy esküvőn.

A candy bar is kihagyhatatlan eleme manapság az esküvőknek, hiszen az édes pillanatok rengeteg színben és formában jelenhetnek meg egy asztalon, melyet a legtöbb cukrászda szolgáltat. A sokszínű, csillámos, szintetikus anyagokból készült elemek is jelen vannak a kínálatokban, mert sokak választása esik ezekre a darabokra még mindig, legyen az a fehér ruha vagy a dekoráció.

Minimalista esküvő az új divat

Számomra ez az az érzés, ami elfog, ha visszagondolok a Prime Wedding Expo pillanataira, hisz ne feledjük el, hogy miről is szól a nagy nap: két ember döntéséről, hogy életeiket összefonva alkotnak egy családot ezentúl, és ennek a fogadalomnak az örömünnepe ez. A megismerkedésük izgatott pillanatai, a várt találkozásaik egyre intimebb hangulata, a közös élményeik okozta kapocs és az egymás iránt érzett rajongásuk és szerelmük kell az legyen, ami meghatározza azt a napot, ahonnan közös életük a kezdetét veszi. Mindez érzések, érintések, pillantások és bensőséges légkör által megteremthető, mely tárgyak és ünnepi dekoráció képében ölt testet, melyeknek milyensége sokat elmond a párról.

Egy egyszerű, stílusos menyasszonyi ruha, mely visszafogottan elegáns, vagy egy csipkeköltemény, mely modern vonalvezetésű, is lehet tökéletes, ha az a menyasszony személyiségéhez, stílusához illeszkedik, láthatóan jól érzi magát benne és kényelmesen éli át benne élete nagy napját, hiszen kisugárzása mindent elárul. Ezt a ruhának már csak ki kell emelnie, és a dekorációnak körbe kell vennie.

A tanácsadás fontossága

Ma már nem csak arról kell szólnia egy esküvői kiállításnak, hogy névjegykártyákkal és brosúrákkal a kezedben összezavarodva szaladgáltok pároddal a kiállítók között, majd egy süti kóstolás és esetleges próbasmink alatt pihentek egy kicsit és átgondoljátok a látottakat, hanem szükség van olyanok tanácsára is, akik tapasztalattal rendelkeznek ebben a témában. A Prime Wedding Expo megálmodója és szervezői erre is gondoltak, hiszen két workshopon is részt vehettek az érdeklődők. Ezeken belül pedig a párkapcsolatok értéke, az érzelmek fontossága, és sok hasznos és professzionális tanács hangzott el a nagy nappal kapcsolatban. Mészáros Andrea pszichoterapeuta „Az esküvőtől a házasságig” című előadása és Dana Rusu esküvőszervező „A stresszmentes esküvő” című workshopja nemcsak nagyszámú hallgatóságot vonzott, hanem közösséget is teremtett és teret adott mindennemű kérdés és kétség megvitatásának.

Összességében tehát biztos vagyok benne, hogy kellő odafigyeléssel és őszinte elhatározással nem lehet elrontani semmit sem a nagy napon, hiszen nem a külsőségek teszik azzá ami, így mind egyedi és különleges a maga valójában.

De milyen is ez a bolt? Olyan mint a neve: egyedi és különleges. A „blaze” szó jelzést, fényt, ragyogást jelent. Számomra ezek a jelentések mind értelmet nyernek, ha a boltba belépek.

Jelzés, mert egy fiatal dizájner jelez a világnak, nekünk, a környezetében élőknek, hogy lassítsunk és keressük a mindennapokban a szépet. Vegyük körül magunkat jó emberekkel, szép és értékes tárgyakkal. Vásároljunk tudatosan, kevesebbet, kutassuk fel a minőségi termékeket, keressük az egyedit. Vásárlásainkkal olyan tervezőket és alkotókat támogassunk, akik alkotásaikba jelképesen a szívüket is belegyúrták. Az alkotó emberek tudják, hogy egy sikerült tárgy, alkotás, vers, zene megszületése milyen hosszú folyamat, mennyi sikertelen próbálkozás, kísérletezés előzi meg. Ezek a kis kudarcok kellenek ahhoz, hogy megszülessen egy jó vers, elkészüljön egy szép táska, ékszer, papírra kerüljön egy jó szabásminta, ami majd alapja lesz egy különleges ruhának. Ezért más, sokkal több az a termék, ami egyszeri és megismételhetetlen. Hogy az ára is több mint egy sorozat terméknek? Gondolom nem is szorul magyarázatra, hogy miért van így.

Fény, mert örömet csal annak a szemébe, aki megtalálja azt a ruhát, cipőt, ékszert, kalapot, ami egyéniségéhez hozzátesz, és nem elvesz belőle. Egy hely, ahol lehetőség van arra, hogy a meglévő termékekből az ő fizikai adottságait figyelembe véve olyat készítsenek számára, ami pontosan illik hozzá, amit jó viselni nem csupán egy szezont.

Ragyogás, mert legalább olyan jó adni, mint kapni. Öröm az alkotónak, hogy terméke olyan emberhez került, aki értékeli a befektetett munkát. Öröm a vásárlónak is, mert tudja, hogy választásával és vásárlásával támogatja kis közösségünk alkotóit, hogy dolgozni, álmodni tudjanak. Nem az „egyre többet, egyre olcsóbban vásárolj” felhívást követi, hanem a fenntartható fejlődést támogatja. Közösséget épít és feltett szándéka, hogy olyan eseményeket szervezzen, ahol a vásárló az alkotóval találkozik és ezekből a találkozásokból mindketten nyernek. Mert az alkotáshoz ihlet kell és ki jelenthet jobb ihletforrást egy művésznek, mint a megrendelő?

Kóstoljatok bele Blaze hangulatába, mert nem fogtok csalódni.

A minimalista életmód azonban nem könnyű, főként egy olyan társadalomban, ahol pár évtizede még a tárgyak birtoklása jelentette az értéket. A tárgyak felett gyakorolt hatalmunkra, a birtoklásra ma kicsit mélyebb önismerettel nézek, mint annak idején a kilencvenes években. Mikor elkezdtek beáramlani hozzánk is a nyugatról érkezett „kincsek”, nagyon távol állt tőlünk a minimalista felfogás, halmoztuk a tárgyakat, mert végre megtehettük. Lenyaltuk a nyugati autóról is a port, csak azért mert nyugati volt, és az utcánkban állt. Azóta kitágult a világ előttünk, és tárgyak helyett vagy mellett élményeket is gyűjtünk, felhőben tárolunk, sokat akarunk utazni. Az X generáció tagjaként digitális bevándorlónak nevez a szakirodalom. Elfogadom és használom a huszonegyedik század digitális eszközeit, de elevenen él bennem a közösségi média előtti élet. A szüleim, a baby boom-nemzedékből valók birtokolták a nehezen megszerzett tárgyaikat, ám a mi nemzedékünkben és a következőkben egyre többen vágyunk arra, hogy érzéseinket és élményeinket birtokoljuk a dolgaink helyett.

Tárgyakat kiválogatni, megszabadulni tőlük, illetve rutinokat egyszerűsíteni hasznos és jó hatással van a lélekre. Számomra a minimalista életmód azt jelenti, hogy tudatosan tervezek a mindennapokban, meggondolom a vásárlásaimat, előre listázom a teendőket, és mielőtt megvennék valamit, megkérdem magamtól, hogy valóban szükséged van-e erre, vagy csak hirtelen megtetszett, és amint megszerzed, már nem is kell, mert csak erre az érzésre vágysz, amit a vásárlás ad ebben a pillanatban? Ha teljesen önazonos akarok lenni, magamnak és az olvasóknak is be kell vallanom, iszonyúan nehéz ezt mindig megtenni, ezért éppen elégszer felülírja az élet — azaz gyerekek, fáradtság, betegség, kompromisszum, mások elvárásai — a tudatos tervezést. De törekszem rá, becsszó.

A tárgyaimhoz nem ragaszkodom, ezért könnyen elajándékozom, eldobom, újratervezem azokat. Nyilván, vannak nagy szerelemnek tartott dolgok az otthonunkban, amelyektől nem áll szándékunkban megszabadulni. Ilyen az afgán kilimszőnyegünk, a kilimpárnák, a sok növény, a könyveink. Ezek a személyiségem részei, ettől vagyok én én, és nem egy beskatulyázott robot. A tárgyak elengedésének művészete tanulható, én sem ezzel a képességgel születtem.

Nem megy egyik napról a másikra, és ezt ne is várjuk el magunktól, mert azt megbánjuk. Elöljáróban érdemes követni olyan bloggereket, vloggereket, akiknek már jól megy, és minőségi, inspiráló tartalmakat gyártanak. Majd csak ezután essünk neki a saját tárgyainknak, és kezdjük a legszemélyesebbel, talán a ruháinkkal. De semmiképpen ne életünk párjának dolgaival. Ezután jöhetnek mondjuk a dekorációstárgyak és a konyhai eszközök — legalábbis nálam ez a sorrend vált be.

Minimalistának lenni a lakberendezésben nem azt jelenti, hogy lemondunk a kényelemről, és a bútorok dizájnja mindent felülír, hanem azt, hogy kevesebb tárggyal vesszük körül magunkat, és ezáltal nem tűnik túlzsúfoltnak az otthonunk.

A jó minimalista otthon eklektikus, azaz kombinálva van egy másik stílussal, hangulattal, például a bohémmal, a rusztikussal vagy keleties darabokkal. Ezáltal megbomlik a merevség, otthonosabb lesz a környezet. Segít ebben a természetes anyagok használata, a fa és a növények beemelése a térbe, a nem túl rikító színek használata. A lakberendezésben is érvényes az elv: a kevesebb több. Ha kevesebb olyan tárgy vesz körül, amihez érzelmek fűznek, akkor azok, amik ott vannak, nagyobb hangsúlyt kapnak. Nem terhel le érzelmileg a sok apró tárgy, és nem utolsó szempont — három gyerek és egy férj mellett — az sem, hogy rövidebb idő alatt tudok elpakolni, kevesebb tárgyról kell letörölnöm a port. Már ezért megéri.

Látszólag ez a merev keret nem tűr sok szárnyalást, a valóság azonban másként fest. A felhívás is úgy szól, hogy mindenki engedje szabadon fantáziáját és a korra jellemző építészeti elemekből, festményekből, ruhakészítési technikákból, jellemző szabásvonalakból, motívumokból éppen azt ragadja ki, ami számára fontos vagy inspiratív. Csupán annyi az elvárás, hogy ez az elem jól felismerhető legyen és a kollekció egészére jellemző legyen.

A bemutató előtt szerveztek egy workshopot is, ahol Csíki Szabó Ágnes ismertette a művészeti kort, majd én a szabásminta tervezés rejtelmeibe avattam be a résztvevőket. A felhívásra idén 15 amatőr vagy hivatásos ruhatervező jelentkezett. A Marosvásárhelyi Művészeti Szaklíceum diákjai 1–1 ruhát terveztek és készítettek, a többi tervezőnek a minimum 3 darabos kollekció volt a minimum.

Balázs Enikő (LeafBe) egyedi növényi nyomattal dekorált termékeket mutatott be. Balázs Erzsébet, Bustya Orsolya (Heyonka Creations) ékszereket készített. Csibi Cecília (Szeszilszoknya) magyaros motívumokkal hímzett szoknyákat tervezett és készített, Ferencz Zsolt szép, igényesen kivitelezett bőrtáskákat mutatott be. Hajnal Zsuzsa (Hajnal-bohó) dekoratív bőr ékszereket készített, Jánosi Mária ékszereivel mutatkozott be. Kurjatkó Orsolya (KUO design) gyerekruhákat vonultatott fel. Mihály Eszter nemez művész ezzel az ősi technikával díszített ruhákat és sálakat készített. Pascu Annamária már-már extravagáns ruhákat tervezett, Pető Jolánka ruhái között nappali és estélyi ruhák is voltak. Szakács Ágnes mutatós, dekoratív ruhákat készített. Jómagam (Angel’s chic) az empire korra jellemző „Spencer”-t gondoltam újra és társítottam az estélyi ruhákhoz. Az eseményről készült fotókból készítettem a montázsokat. A fotókat Szigeti Szenner Szilárd, Rab Zoltán, Barbócz Zsolt, Fülöp Barna készítették.

Ha szívesen néznétek még képeket a rendezvényről, akkor a Korok, divat, stílusok Facebook-oldalán többet is találtok.

Egy jó otthon nem hivalkodó, nem „menőzik”, nem másoknak készül, nem rivalizálásból és magamutogatásból születik, mint a bánffyhunyadi paloták, hanem azért, hogy a benne élőket mindennap elkényeztesse, megnyugtassa, feltöltse, tükrözze.

Vagyis ha például egész évben a nappalinkban tartanánk egy fenyőfát, gömbökkel, Mikulás-fejekkel, csillámporos angyalokkal feldíszítve, akkor talán giccsnek tűnne, de karácsony körül mégsem egyből a giccsre asszociálunk. Az otthon berendezésekor nem feltétlenül az a giccses, ami nem odaillő, hanem inkább az, ha túlzásokba esünk, és ez a minőség rovására megy. Pár éve bemutatták Donald Trump és Trumpné otthonát: nem az volt a meghökkentő benne, hogy az orosz cári palota csillogását, barokkos bútorokat, szökőkutat, aranyszobrokat és még egy Renoir reprodukciót is felvonultattak a new yorki felhőkarcolójukban, hanem hogy mindezt az ízléstelenséget egyszerre kell vizuálisan befogadnunk.

Mindenkinek megvan a maga giccse, szerintem az ízléstelenség ott kezdődik, ha ezt eltúlozzuk. Még nem válik ízléstelenné a tér azáltal, ha egy nem odaillő tárgyat helyezünk el, inkább egyedivé, mókássá, kreatívvá tesszük a teret ezzel. De ha telerakjuk aranyszobor-utánzatokkal, plüssállatokkal és még egy élénk narancssárga és élénk zöld (átlósan elválasztva) fallal is megfejeljük a hálószobánk dizájnját, lehet, hogy kissé ízléstelen hatást keltünk ezzel.

Az ízlés nem egyetemes és nem objektív, de fejleszthető, és velünk változik.

Régen szerettem a sok apró, színes dekorációt, ma már jobban szeretem, ha kevesebb tárgy vesz körül. Öt éve még nem festettem volna mélyzöldre a fürdőszoba mennyezetét, ma már ott vírit ez a szín a plafonon, és mindig vizuális izgalommal tölt el, ha ránézek. Tanulságom: legyünk nyitottabbak a lakberendezésben is, mert lehet, hogy amit ma teljesen elutasítunk, holnap már szeretni fogunk.