Lassan vége a nyárnak, és már most hallom az ismerőseim körében a sok nyafogást: jaj ne, nem hiszem el, hogy vége a nyárnak, ennyi volt, jönnek az esős, nyirkos reggelek, vége a jó életnek, a szabadságolásnak, a gyerekeket is iskolába kell vinni, megint kezdődik a rutin előlről stb. Igen, valóban nem könnyű átállni a szabadságolós, nyári periódus után a munkás őszire. De azzal csak a magunk dolgát és életét nehezítjük meg, ha ellenállálunk, hiszen kihatással van a hangulatunkra az, ahogyan gondolkodunk. Ezért inkább könnyítsük az életünket, és ne nehezítsük – legalábbis, ami rajtunk múlik.

Aztán, amit még javasolok számodra, hogy bár visszaáll a rutin, és beállunk újra a megszokott mókuskerékbe, szentelj időt magadnak. Nem kell megvárni a következő nyarat, szabadságolást és meleg időt. Kikapcsolódni, töltődni folyamatosan kell, amennyiben jól akarjuk érezni magunkat az életünkben, és nem kimerültnek, feszültnek, kedvtelennek lenni. Tölts minőségi időt magaddal, tölts minőségi időt a barátaiddal, a családoddal. Csinálj minden nap valami olyat is, amihez kedved van, amitól jó kedved lesz, ami a lelkedért van. Így nem lesz olyan nagy átmenet a szabadság hangulata és a munkás napok között.

Kényeztesd magad. Ez is egy hasznos tipp lehet főleg az esős, hideg őszi napokon, amikor nincs kedved nagyon sehova menni munka után. Ilyenkor menj haza, ülj be egy kád vízbe, olvass, hallgass zenét, gyújtsál illatos gyertyát, relaxálj.

Tervezz. A rövid távú célok pont olyan fontosak, mint a hosszú távúak. Ülj le. Csendesedj el. Kapcsolódj magadhoz, és nézd meg, hogy mire van szükséged, mire vágysz, mit szeretnél elérni az őszi hónapokban. Fontos, hogy a folyamat ne álljon itt meg. Tervezd meg a lépéseket, és minden nap tegyél a céljaidért. A célok adnak erőt, a célok mutatják az irányt, ezért fontos, hogy sose hagyjuk magunkat célok nélkül. Amennyiben van rá lehetőséged tervezz be hosszú hétvégéket, ahol lehetőséged van kikapcsolódni, töltődni, minéségi időt tölteni magaddal, és azokkal, akik számodra fontosak. Néha elég egy pár nap arra, hogy töltekezz, nem kell ehhez megvárnod a nyári szabadságot újra.

Tölts sok időt a természetben. Talán a legcsodálatosabb a természet ősszel. Ezért tölts minél több időt a természetben. Figyeld, csodáld a színeket, a hangokat.

forrás: székely hírmondó

Vannak ételek, amelyeket egyszer gyerekkorodban megkóstoltál, ízlett vagy nem ízlett, de valakihez vagy valamihez végérvényesen kötni fogod, és ha 30 évig nem is ettél belőle, ugyanúgy fel tudod idézni annak az ízét és hangulatát.

A Fekete-tengeren

A karanténidőszak legégetőbb időszakában foglaltuk le a fekete-tengeri utazást, pontosabban a Duna-deltába, amelyet már előző évben nagyjából eldöntöttünk. Számos kerek évforduló szólt egy sok évtizednyi kihagyást követő nosztalgikus ideutazás mellett. Akkor még úgy gondoltam, hogy az 1998-as kora tinédzserkori barátnős élmények vagy az 1999-es romantikus filmekbe illő első nyári szerelem és a vonatállomásos elválás emléke jön majd elő. De valami sokkal régebbi, sokkal elemibb érzés. Talán ez amiatt is történhetett, hogy a közel 3 éves fiunkkal nagyjából olyan dolgokat fedeztünk fel, amelyet én egykor 5 évesen: az öreg bácsi által irányított körhintát, a kisvonatot, a tölcséres fagyit.

Az elmúlt években sokféle tengerparton megfordultunk, de valahogy soha nem éreztem ennyire mélyről a tenger morajlását, mintha minden idős néniben és bácsiban az ország történelmének, nyaralási rituáléinak a lenyomata tekintett volna vissza rám. Örülni tudtam a réginek, kicsit azt az érzést nyújtották, mintha mégsem változna és tűnne le minden oly gyorsan, kicsit azt hitette el velem, mintha mindent újra lehetne élni. Pedig az akkori gyerekek szülőkké, az egykori szülők nagyszülőkké váltak, az akkori nagyszülők pedig már nagyrészt eltűntek. És mégis van, aki szavarint készít, aki a körhintát irányítja. Közben szólnak az elcsépelt román gyerekdalok, de az öreg bácsit nézve mégis kap mindez egy különös bájt. Igaz, most már maszkban járnak az emberek, kezet kell fertőtleníteni és jóval több a műanyag. Egyelőre a partokat sem mossák másként a hullámok. Legfeljebb a köréjük épült létesítmények variációja nagyobb.

Legalább 10–15 éve vágyom ide, nagyjából amióta egyetem alatt bemutatót tartottam róla úgy, hogy még nem jártam ott. Ekkor rosszul is jöttem ki a helyzetből, amelyből most viszont egész jól. Ugyan Székelyföldön keresztül focşani-i éjszakázással 14 óra volt a menetidő Szatmárnémeti és Murighiol között, mégis minden pillanatáért érdemes volt utazni. A kocsit a Green Village Resort által létrehozott parkolóban hagytuk. Előre lefoglalt időpontban indulva, innen még egy óra motorcsónakos út következett. A létesítmény a Duna Szent-György- ágának a Fekete-tengeri torkolatánál helyezkedik el, pontosabban Szent-György faluban. Bőven akadnak olyan szögek, amelyek akár Balit idéző hangulatot és tájképet keltenek.

Hiszen adottak a nádfedeles nagy házak, a kétszemélyes, cölöpökön elhelyezkedő bungallók, a hangulatos medence, a mólókra kihelyezett nyugágyak, a hangulatosnak tűnő étterem, a szomszédságban szintén ide tartozó, laza hangulatú kemping, ahol sátorozni és szintén kis házakban lehet megszállni, esténként békeidőket idéző koncerteket és hangulatos filmeket lehet meghallgatni, másfél kilométerre pedig már a vad strandon a tengerben mártózhatsz meg.

Kicsit olyan érzés, mintha egy ázsiai luxusüdülőbe csöppent volna az ember, mondjuk az ára is erről tanúskodik. Természetközeliség, finom ízlésvilág, páratlan természeti látványosságok jellemzik. Az éttermi nyugtalanságból ugyan egyből érezhető, hogy nem teljesen kerek minden, hiszen óriási létszámhiánnyal küszködnek, amely valószínűleg a nem megfelelő anyagi kompenzáció és az elszigeteltség miatt adódik. Kilépve a nagyrészt mesebeli világból, az itteni falvakban nem könnyű az élet. Caraorman egy nagy község volt egykor, ahova Ceauşescu üveggyárat tervezett. Mire felépült a homokból kinyerhető elemekből elkészülő üveget készítő gyár és a hozzá tartozó személyzeti tömbháznegyed, addig változott a politikai helyzet és mára csak az elhagyatott monstrumok jelzik a füstbe ment terveket.

Az ukrán származású Simi bácsi elmesélése szerint mára csupán kétszáz lélek lakja ezt az egykor több ezres települést, a fiatalok pedig amikor tehetik, elmenekülnek innen. 9 gyermek van az iskolában, ezért minden ideutazótól megkérdezi, hogy nem akarnak-e egy gyermeket ide beíratni. Az ide vezető út lenyűgöző volt, kisebb- nagyobb kanálisokon, a Puiu és Roşu tavakon keresztül, a faluban azonban alig lehet növényt termeszteni, nyáron nagy a forróság, télen pedig a Crivat szél dermeszti meg a kemény helyieket is. A Duna-deltában, mint Dobrudzsában egyébként is, számos nemzetiség él együtt, a lipovánok, ukránok, törökök, tatárok és hosszan lehetne folytatni a sort. Amint a konyhájukon is érződik, a lipovánok halételei egyedülállóak. A fehérre meszelt és kékre festett nyílászárós házaik pedig kicsit az erdélyi hagyományos parasztházakra emlékeztetnek.

Egyértelmű, hogy mindaz a páratlan szépség, amely a Fekete-tengert és főleg a Duna-deltát jellemzi, nincs megfelelően alázattal megközelítve. Egyre többen fedezik fel maguknak, ami jó, viszont ez olykor kedvezőtlenül hat ki az itteni bioszférára, talán az így keletkezett zaj és egyéb szennyeződés miatt ritkul a tavirózsa állomány és egyre kevesebb flamingóra lehet bukkanni.

A tengerpart pedig zsúfolásig, a gyors meggazdagodás reményében olcsó húsból felhúzott építményei és árusai pedig instant élményen túl sokkal többet nem tudnak nyújtani. Pedig a lehetőség talán még mindig adott és akadnak, akik mindezt felfedezik, legyenek azok helyiek vagy idelátogatók.

És így azt a nagyon édes szavarint is át lehetne értelmezni egy kicsit…

forrás: székely hírmondó

2. Makarska (Horvátország)

2017-ben 7 hónapos várandósan jártunk itt. Mivel szinte végig autópályán mentünk, szintén aradi indulással, nagy pocakkal sem okozott különösebb gondot az utazás. Makarska a közel 2000 méter magas Biokovo-hegység lábainál terül el, érdekes látvány terül eléd, ahogyan a tengerből a part felé úszva egyre közelebb kerül hozzád az innen kimagasló hegy. Itt annyira befelé koncentráltunk, hogy kivételesen nem zavart a tömeg és a kavicsos, sziklás partszakasz sem.

3. Ramla Bay (Gozó, Málta)

Vörös homokos part és egy sziklamélyedés jellemzi, ahol a helyi legendák szerint Kalüpszó nimfa fogva tartotta Odüsszeuszt. Nyáron rengeteg turista és helyi keresi fel, időnként mozdulni sem lehet a homokon, szezonon kívül kitűnő fürdő-, télen sétahely. Mi is hasonlót tapasztaltunk 2016 februárjában, amikor éppen a séta és fürdés közötti időjárás volt jellemző. A kék lagúnában viszont már egyértelműen fürödni is lehetett. Mivel Málta egy nagyon kicsi szigetcsoport és ország, semmiképpen sem ajánlom a nyári utazást ide, szezonon kívül viszont nagyon kellemes meglepetéseket tartogat.

4. Korzika (Franciaország)

És kb. innen jönnek a kedvenc európai tengerparti úti céljaim. Korzika annyira francia, mint amennyire olasz is, a Földközi-tenger egyik gyöngyszeme. 1100 km hosszú tengerpart, 2000 méternél is magasabb hegyek, tenyérnyi sivatag — s mindez egy alig 8700 km2-nyi területen. Archaikus nyelv, ősi szokások, illatozó macchia, finom sajtok és borok, valamint számos csodálatos strand jellemzi. Az okokat nem sorolom, ezeket a kiépített és olykor magányos strandokat látni érdemes: Palombaggia, Rondinara, Lavezzi szigetek, Santa Giulia, Caldarellu, Cala di Conca, San Ciprianu, Calvi, Pinarello és a felsorolás még folytatódhat általad is.

5. Dhrymades (Albánia)

Egyébként Albániát, mint a Balkánt egyébként is, kettősség jellemzi. Talán Európa utolsó, tömegturizmustól érintetlen partszakaszai ezek, amelyet a tavaly fedeztünk fel. A sziklákat a hagyományos falvak mentén a Jón-tenger türkizkék és tükörtiszta vize mossa, egyelőre nyugodtan. Nem zavar be a szuvenírszagú üzletekből kiáramló tömeg, egységes nádfedelű napernyők vannak mindenhol, amelyek ugyan a délutáni napfénytől nem védenek meg, de legalább esztétikailag szép látványt nyújtanak.

6. Lagos (Algarve, Portugália)

A Ponta da Piedade környékén lenyűgöző sziklaformációkban és a hajósok tájékozódását segítő világítótoronyban gyönyörködhetünk. Kitűnő az étel, különösen a tenger gyümölcseiből készült Cataplana, ugyan még júliusban is hideg az óceán vize, de a hangulat kiváló és a partok gyönyörűek.

7. Reynisfjara (Vík, Izland)

Még a nyár alatt sem a fürdőzésről szól ez a helyszín, de ha egy tengerpartra kell gondolnom, ez a hosszú partszakasz az elsők között szerepel. Ezen a listán történetesen a második helyet foglalja el. Az Atlanti-óceán partján elterülő Vík halászfalu közelében található csodálatos Reynisfjara fekete homokkal borított tengerpartján sétálva pedig kicsit úgy érezheti magát az ideutazó, mintha egy tündérmesébe csöppent volna. Az óceán vad ereje, a hangok, az illatok és a színek mintha nem is e világiak lennének.

8. Szardínia (Olaszország)

Szardínia szigetén még a nagy utazásaink elején jártunk, viszont azóta is megmaradt a partok egzotikus különlegessége, a települések autentikussága, a kevés turista. Korzikához hasonlóan Livornóból szálltunk kompra. Mivel főleg az olasz felső réteg desztinációja, a vendéglátásra nem kifejezetten fektettek hangsúlyt, hiszen a lényeg éppen a nyugalom és elszigetelődés, legalábbis ezelőtt közel 10 évvel még így volt. A mezei utazó már-már éhen halt, ameddig talált magának egy valamirevaló éttermet. De a több mint 240 topáz, korall, aquamarin, türkiz, ametiszt, gyöngy és smaragdzöld színekben tobzódó, főként vad strand látványa páratlan.

Talán ez az időszak kedvezett annak is, hogy kicsit átértékeljük és rendszerezzük mindazt, ami az elmúlt évek során megadatott, legyenek ezek akár a nyári desztinációk is. Meggyőződésem, hogy neked is ott van az a végtelennek tűnő, vagy legalább nyolcas kedves listád, amelyet át-átgondolva és a szép emlékeket felidézve talán elfogadhatóvá válik az is, ha ezen a nyáron nem lesz kipipálva egy újabb ilyen élmény.

A bőr nagyon kevés melanint tartalmaz, így ez a bőrszíntípus jóval hajlamosabb a bőrkárosodásra és a napfény okozta korai öregedésre. Ez a bőrszíntípus minden esetben leég, de sosem barnul le, ezért fontos a megfelelő védelem. Szükséges napi fényvédelem, SPF (Sun Protection Factor — fényvédő faktor) 30–40.

2. típus: Fehér bőrű európai

Ez a bőrszín típus is könnyen leég, hiszen a bőr kevés melanin nevű pigmentet tartalmaz. A bőr rendszerint leég, nehezen barnul. Szükséges napi fényvédelem, hogy megvédjük a bőrt, SPF (Sun Protection Factor – fényvédő faktor) 20–30.

3. típus: Világos bőrű európai

4. típus: Olíva

Milyen fényvédőt érdemes használni?

Három fajta fényvédő létezik: fizikai, kémiai és természetes fényvédő.
A fizikai fényvédők egy pajzsot képeznek a bőrön, visszaverik, szétszórják a napfény sugarakat, így akadályozva, hogy bőrünket elérjék a sugarak. Előnyük, hogy biztonságosak, nem szívódnak fel, így hatóanyagai nem hatnak negatívan a bőrre, nem irritálják azt. Általában a cink-oxid és titán-dioxidot használják a kozmetikai iparban. Például a cink-oxid kifejezetten bőrvédő hatással rendelkezik. Azonban számolni kell azzal, hogy hatásuk kevésbé tartós.

A kémiai fényvédők a bőrben felszívódva fejtik ki hatásukat, hagyományosan elnyelik az UV-sugarakat. Előnyük, hogy hosszabban hatnak, de hátrányuk, hogy bekerülnek a véráramban, ahol egyes kísérletek szerint a májat is károsíthatják. Ezért ezek használatát érdemes kerülni. Leggyakrabban előforduló összetevő a napozószerekben: Octyl-Methoxycinnamate (OMC), Homosalate (Homomenthyl- salicylat vagy HMS), Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic-Acid (OD-PABA), Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (Oxybenzon), 3- Benzylidencamphor.

A természetes fényvédők általában növényi hatóanyagok, olajak, amelyek segítik a melanin egyenletes termelődését és visszaszorítják a káros melanin termelődését. A legbiztonságosabb megoldás és pluszban még a bőrt is táplálják. Ilyen olajak: sárgarépamag olaj, málnamag olaj, búzacsíra olaj, kókuszolaj, mandulaolaj és makadámdió olaj. A sárgarépamag-, málnamag- és búzacsíraolaj napfényvédő faktora kiemelkedően magas, SPF 30–40 értékűnek felel meg.

A fényvédők ugyan védik a bőrt a UVA- és UVB-sugarak negatív káros hatásaitól, de mi magunk is oda kell figyeljünk a napvédelemre:

• Kerüljük a közvetlen napsugárzást, különösen 11 és 15 óra között.

• Bőrszínnek megfelelően használjuk a megfelelő faktorszámú fényvédőket.

• Használjunk megfelelő mennyiségű fényvédőt.

• Néhány óránként alkalmazzuk újra a fényvédőt, hogy fenntartsuk a bőr védelmét.

• Figyeljünk a bőrtípusunkra és arra, hogy a napfény milyen hatással van a bőrünkre. (Pl. Hiperpigmentált/barna foltos bőr esetén fokozottan kell figyelni a napvédelemre)

• Az étrendünk legyen karotinoidokban (piros, sárga, valamint narancssárga gyümölcsökben és zöldségekben) gazdag, mert ezek belsőleg fogyasztva bizonyítottan védik a bőrt a nap káros hatásaival szemben.

Összegezve tehát, nagyon fontos a megfelelő fényvédelem, ugyanis megvédhetjük a bőrt a korai ráncoktól, a bőr károsodásától, valamint a pigmentfoltok kialakulásától. Fényvédőként a legjobb választás, ha fizikai vagy természetes fényvédőt alkalmazzuk, mivel ezek védik, de nem károsítják a bőrünket.