17 jún Tankönny – Tabló
Tankönny –
Tabló
Olvasd ezt a szöveget, mintha:
– Diák lennél
– Tanár lennél
– Igazgató lennél
Mikor merünk szembenézni azzal, hogy kudarcot vallottunk? És azzal, hogy sikerült? Jön a virágcsokrok, tablóképek, fekete nadrág-fehér ing időszak. Ha végigmész az utcán, csapatba verődve látod őket, akik ballagnak, bandukolnak, a kávézók teraszai tiltott cigifüstöket pöfékelnek, a napernyők, fonnyadt virágok cipelődnek ide-oda. Az egyik csoport búcsúzott, másikok búcsúztattak, van, aki csak lelkes szemlélő.
A tablón a fényképek kimerevítenék a pillanatokat. “Csak a jóra emlékezünk”, vagy inkább duplázzuk meg azt a z-t, és legyen csakajóraemlékeZZünk. Kiáltsuk ki, kiáltsuk fel, hogy ez most már szabály, ezt így kell csinálni, elmkézni imperatívuszban, hangsúlyosan csak a jóra.
Én arra kérlek, hogy csináljuk másképp. Emlékezz mindenre, ami beléd égett. Emlékezz arra, hogy helyt álltál, és arra is, ha kudarcot vallottál. Emlékezz, élesen, hogy mit csináltál, mit csináltak veled. Emlékezz az érzésre, mikor kiszolgáltatott voltál, mikor gyenge és nem tudtál senkitől segítséget kérni, nem sietett senki a segítségedre. Emlékezz, hogy kimásztál belőle. Emlékezz, hogy sztetoszkóppal is alig mérhető rezdülésekkel változást hoztál a napba, az életekbe. Emlékezz, hogy volt, amikor ott tudtál lenni a kollégád, a társad mellett, és noha fogalmad sem volt, hogy épp hogyan szenved, de igyekeztél, és sokszor másod nem volt, de a csendeddel mellette tudtál lenni.
Emlékezni kellene arra is, hogy rosszul keltél, nehezen, a tested alig bírta a reggelt, nem büntetett a rossz döntéseidért, egyszerűen ma több kellett volna neki a pihenésből, mint máskor. És meg tudtad beszélni vele, ki tudtatok egyezni, hogy elvisz az iskolába, hogy teszi a dolgát ma is, megengedi, hogy ott lehess.
Emlékezz arra is, hogy volt, amikor csak te tudtad a kérdésekre a választ. A géniusz felcsillant benned, kitört, és emlékezz, kérlek, hogy örültek neked. Örültek a barátaid, az iskolapadok is örültek neked, az okostáblán a szünetbe odafestett kriszk-kraszkok is örömtáncot jártak. Érezted, hogy –noha édesanyád most nincs itt –, de igazán büszke rád.
Emlékezz kérlek arra, amikor elfogyott az erőd visszaszólni, szépen, logikusan levezetett kritikai gondolatmenetet megfogalmazni, érvelni ésszel. Ehelyett megalázó beszólást kaptál, kritikát az életedre, hogy mindent rosszul csinálsz, hogy nem vagy elég, és hogy édesanyád is szégyellheti magát miattad. Azért emlékezz erre, mert ott volt, mert erősebb az érzés bárminél. És azért emlékezz vissza erre, hogy rétegről rétegre tanulj meg soha többé nem engedni a hatalmi harcnak. Ha csendben is maradsz, de tudd, hogy a megaláztatás nem mehet közel a belsődhöz, a belsőd a tiéd.
Amikor ránézel egy tablóra, a tablón képekre, akárkiére, kérlek emlékezz arra, hogy megcsináltad. És ne csak a jóra emlékezz. Emlékezz mindenre és légy büszke. A sikereidre és a kudarcaidra. Magadra.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
