30 jan Sólet -zsidó-
Sólet
-zsidó-
A tán két és fél kezünkön megszámlálható erdélyi zsinagógák egyike Gyergyószentmiklóson épült, 1926-ban. Egy évszázaddal később, a műemlékké nyilvánított épület hívek híján üresen tátong, falain már csak az emléktáblák emlékeztetik a betérőket arra az erős hitközösségre, amely egy ilyen kisvárosban képes volt felépíteni istene házát.
Mára e közösség száma talán 10 körül mozog — jómagam személyesen 3 nevet tudnék felsorolni —, épp ezért számomra a város legszomorúbb, legbánatosabb és legcsendesebb helye a zsidó temető. Emlékezhetünk reájuk emblematikus eledelükkel, a sólettel, mely vallási előírások szülötteként annyira jól sikerült, hogy máig világhírnek örvend. Sóletreceptek ezreinek közös alapanyaga a hüvelyes és a hús (marha, bárány, szárnyas), ezeken kívül aztán földrajzi helytől, vallási előírások betartásától függően változik. És hogy milyen az én sóletem? A hús, áztatás és öblítés szempontjából nem kóser (mészáros híján meg pláne nem az), a főzés során a hangulat mélabús, a végeredmény pedig lényegesen gyorsabban fogy, mint én.
Elkészítése:
A 1/2 kg száraz paszuly,
1/2 kg marhaszegy,
1 velős csont,
1 libacomb (füstölttel az igazi),
1 fej fokhagyma vízzel felöntve, lassú tűzön 4–5 órát fő.
Beledobunk egy marék gerslit, 3 tojást és a sütőbe (kemence hiányában) toljuk, kb. 1–2 órára. Kovászos uborkával fogyasszuk!
Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
