17 dec Hála Huszonhetedik rész
Hála
XXVII. rész
Két nap választott el Kata hazajöveteléig. Nem zaklattam. Hagytam, hogy hívjon, jelentkezzen, ha akar. De én magam nem zavartam. Tudtam, hogy elő kell készítenie önmagát és a szüleit az eljövetelére. Bár megtettem volna. Bár hallgattam volna a megérzéseimre. Annyi ha és akkor… Utólag mennyivel okosabb az ember. Lassan be kellett fusson a vonat, amikor megszólalt a rendelőmben a telefon. — Igen, én vagyok. Jó napot kívánok — mondtam. A telefon kiesett a kezemből. Csak ültem. Minden porcikám reszketett. Végül sikoltozni kezdtem.
A hang fülsértő volt. Szerettem volna, hogy abbamaradjon. Sok idő telhetett el, míg rájöttem, hogy belőlem jön.
— Szívem. Mi a baj? Mi történt? — hajolt fölém Andris.
— Kata — mondtam, majd megint jajgatni kezdtem.
— Mi van Katával?
— Meghalt.
Nem kérdezett semmit.
Magához szorított és ütemesen ringatni kezdett az ölelésében.
Miközben a testem lassan megnyugodott, a lelkem darabokban hevert a lábaink előtt.
Életemben nem éreztem ekkora fájdalmat.
— Mi történt? — kérdezte Andris miután megnyugodtam.
— A vonat elé vetette magát. Nem értem! Úgy tűnt, rendben lesz. Nem volt teljesen jól, de nem láttam jeleit ennek az egésznek. Jobban kellett volna figyelnem.
— Ne hibáztasd magad, kérlek!
— Már hogy ne tenném! Szakember vagyok. A legjobb barátnője vagyok. Ki, ha nem én kellett volna észrevegyem, hogy mire készül.
— Gondolom eljátszotta, hogy minden rendben.
— Azt mondta hazajön… — zokogtam.
Andris tovább nyugtatott. Egy szót sem szólt. Pontosan tudta, hogy olaj lenne a tűzre.
— Hívd fel anyámékat, vagy a te szüleidet. Menjen valaki át hozzánk estére. Még ma le akarok utazni.
— Semmi értelme ennyire hamar odamenni.
— Ha nem akarsz, ne gyere. Én megyek.
— Nem engedlek el egyedül ebben az állapotban. Sőt, nem is azt mondtam, hogy egyáltalán ne menj, de még korai.
— Nem, Andris. Nem korai. Késő! Egy nappal ezelőtt kellett volna lemennem. Akkor minden rendben lenne.
— Figyelj szívem, te is pontosan olyan jól tudod, mint én, hogy ha erre készült, akármikor megtalálta volna a módját. Nem sokat segített volna, hogy ott vagy.
— Biztató!
— Kérlek, ne! Csak arra akarok rámutatni, hogy nem a te hibád. Elege lett. Nem találta a kiutat.
— És erre vannak a barátnők. A jó barátnők.
— Nálad jobb barátnőt nem igazán tudok elképzelni. Órákat beszélgetettek. Mit tehettél volna ennél többet?
— Nem tudom. Valamit, ami hatékonyabb. Ez nem volt az!
— Szeretném, ha bevennél valami nyugtatót. Még mindig reszketsz.
— Attól sem lesz jobb! Nem fog segíteni a tényen, hogy a legjobb barátom elment. Egyedül maradtam.
— Itt vagyunk neked. Ne engedd el magad.
— Ez más. Ti a családom vagytok. Nektek kötelességetek elfogadni, szeretni. Ő választott engem. Magam miatt.
— Ahogyan én is.
— Szeretnék hazamenni. Telefonálj és csomagoljunk. Ha jössz együtt, ha nem, felmegyek egyedül.
— Gondolod otthon fogják eltemetni?
— Igen. Amennyiben nem született más végrendelet. Végrendelet…
— nevettem fel gunyorosan. Ha erre készült, talán végrendelete is lehet. Valami útmutatás arról, hogy hogyan kell ezt túlélni. Mert különben nem fogom!
Ígértük, hogy lesz folytatás, és íme: Csata Éva újabb, nagyobb hangvételű írásával találkozhat az olvasó hétről hétre. Egy kisregény barátságról, csalódásról, elbukásról, veszteségről, kapcsolati és személyes fejlődésről, értelemkeresésről, feldolgozásról. Vagyis mindenféle, a lelkünk mélyében zajló folyamatról. Olvasd, kedves olvasó, mert egy kicsit megáll az idő, míg a sorok végére érsz, egy kicsit magaddal és a lelkeddel lehetsz csak abban a pár percben, míg szemed falja az egymás mögé sorakozó betűket. És ahogy Éva írásaival lenni szokott: nem csak a szemed, de a lelked is falni fogja a sorokat, az újabb és újabb részeket. Mert ez az írás rólad is szól. Munkás élmény lesz, dolgoznod kell vele szellemileg, mert két idősíkon halad a történet, oda kell figyelned; és lelkileg is dolgoznod kell, sőt, inkább a szöveg fog dolgozni a te lelkeddel. Bízunk benne, hogy megbirkózol vele. Érdemes!
A szerző Bookmann Kiadónál eddig megjelent könyvei megrendelhetők a www.antikvarius.ro oldalról:
• Homokóra láncostól
• Vér és döntés
• Barnabás, a vigasztalás fia
• Láncok az időben
• Génjeimben a hiba
• Egy élettel tartozom
Előkészületben:
• Génjeimben a hiba II
• Bennem a létra
Még több részt találsz itt.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
