12 febr Családi idill Tizenegyedik rész
Családi idill
XI. rész
A család kegyelem.
Ajándék…
Ajándék lónak nem nézzük a fogát!
Kapjuk.
Beleszületünk.
Nem kell megváltoztatnunk.
Meg kell keresnünk a helyünket és a lehető legjobbat kell kihoznunk abból, ami van, amik vagyunk és amivé lehetünk.
Kamaszként későre ugyan, de levált rólunk. Egyszer csak magába zárkózott, majd a szoba ajtaját kezdte el zárni, aztán barátokat hozott fel, végül ő nem járt haza. Igyekezett távol tartani magát attól, ami a családban történik. Mintha arra várna, hogy minden megoldódjon, és akkor majd szépen ő is visszatér.
Egyik cirkusz alkalmával a fejéhez is vágtam.
— Utálom, hogy mindig távolságot tartasz mindentől és mindenkitől. Itt vannak olyan dolgok, amikhez rád is szükség lenne. Hol vagy mindig? Miért nem számíthatunk rád?
— Itt vagyok. Csak egyszerűen nem akarok belefolyni. Nagyon unom a vitákat, a drámákat, az egymásnak feszülést. Ki nem állhatom a feszkót. Nekem normalitás kell. Ha megint minden normális lesz, visszafolyok. Addig oldjátok meg, intézzétek. Ezt a szart nem segítek enni, mert nem én kavartam. Lehet, hogy neki volt igaza. Petinek sem előtte, sem közben, sem utána nem volt szüksége terápiára.
Azzal, hogy távol maradt, hogy nem vett magára olyan szerepeket, amiket nem is ő kellett eljátsszon, megóvta magát. Inkább az egyedüllét és magány, mint ez. Sokat sportolt. A barátokkal csináltak hülyeségeket, miért, ki nem? A lányok, akiket hazahozott, sokkal szerelmesebbek voltak bele, mint amilyen intenzitással ő viszonozta iránta táplált érzelmeiket. Jobban imponált neki, hogy megint igába tudott hajtani egyet a legszebb lányok közül. A lányok átvették a helyünket a királysága megszilárdításában. Kiszolgálták, ellátták, teljesítették mindenfajta igényét, majd amikor többet nem tartott igényt a szolgáltatásaikra, egyszerűen és csendben továbbálltak. Soha nem volt dráma, cirkusz, nem jött vissza hozzánk senki sírva bepanaszolni Petit, sőt a legtöbbjükkel még barát is maradt idővel. Soha nem értettem, hogy csinálja, de valamit tudott ez a gyerek.
Amikor anyuék kibékültek, nekem már két gyerekem volt. Túl voltam kismillió drámán, össze volt foltozva a lelkem minden egyes helyen, de Peti látszólag még újszerű állapotban volt. Évekkel azelőtt, az érettségi után rögtön kért (mit kért?), kijelentett egy év haladékot magának, amikor saját döntésből külföldön próbált szerencsét. Keresztszülei voltak London mellett, hozzájuk ment ki dolgozni. Azalatt az egy év alatt dolgozott, mint egy rabszolga. Megszedte magát pénzzel, hiszen semmire nem kellett költenie. A keresztszülők eltartották. Amikor hazajött, közölte anyusékkal, hogy elmegy egyetemre, van annyi pénze, hogy fizesse indulásból tandíját, albérletét, s közben, ha órarendje lehetővé teszi, a tanulás mellett munkát is vállalna.
Peti egyből bejutott, és természetesen nem tandíjas helyre.
Petinek az órarendje lehetővé tette, hogy dolgozzon az egyetem mellett és soha ne kelljen pénzt kikönyörögnie anyuséktól.
Petinek minden sikerült, amibe belefogott.
Mert Peti egy ilyen szarcsimbók volt.
Szerencsecsillaga, mint a Föld maga.
Soha nem engedte, hogy Petit térdre kényszerítse az élet.
Akármekkorát esett, felállt, leporolta magát, ha megérte kicsit sírt, ha nem volt mellette senki, még könny sem szökött a szeméből, majd továbbment. Álmai asszonyával az egyetemi évek alatt találkozott. Évfolyamtársak voltak. Nem volt túlzottan bonyolult történet. Szerették és végre talán életében először, viszontszeretett. Bemutatták és hatalmas sikert aratott a lány szüleinél. Hazahozta és nekünk sem lehetett semmilyen ellenvetésünk. Befejezték az egyetemet, elsőre összejött a gyerek, kis segítséggel tudtak venni egy apartmant, azonnal kapott munkát. Azaz semmi új a Nap alatt.
Mert Peti csak egyféleképpen tudta.
Jól. Tökéletesen.
Ha nem így sikerült volna, szerintem bele sem fog.
Csata Éva szociálpedagógus fogyatékosokat segítő civil szervezetet vezet, és ír. Ez a hobbija, a gyógyszere, a terápiája és lételeme. Családi idill című írását a Matusinka közölheti elsőként, még mielőtt könyv születne belőle, tehát olvasóink igazi premiernek lehetnek követői hétről hétre. A naplószerűen megírt mű részleteivel péntekenként jelentkezünk, ígérjük, ugyanolyan mélységeket és magasságokat járhatunk végig a bemutatott családdal, mint a Nagytatával, kicsit más terek, helyszínek, szereplők mutatkoznak be, de az élmény, az esszencia, a lelkünket megszólító matéria marad, magukkal sodró gondolatok és történések várnak ránk, a sorok rágódásra alkalmasak!
A szerző Bookmann Kiadónál eddig megjelent könyvei megrendelhetők a www.antikvarius.ro oldalról:
• Homokóra láncostól
• Vér és döntés
• Barnabás, a vigasztalás fia
• Láncok az időben
• Génjeimben a hiba
Előkészületben:
• Egy élettel tartozom
• Génjeimben a hiba II
• Bennem a létra
Még több részt találsz itt.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
