Családi idill Kilencedik rész

Szerző: Csata Éva • Fotók: Pexels • 2021. január 29.

Megosztom:

Családi idill

IX. rész

A család kegyelem.
Ajándék…
Ajándék lónak nem nézzük a fogát!
Kapjuk.
Beleszületünk.
Nem kell megváltoztatnunk.
Meg kell keresnünk a helyünket és a lehető legjobbat kell kihoznunk abból, ami van, amik vagyunk és amivé lehetünk.
Gyermekként a legnehezebb számomra a se veled se nélkül állapot volt. Hiszen apus gyakran visszajárt. Nem tudom mikor érkezett, de gyakran aludt nálunk. Volt, hogy reggel kitámolygott a szobából álmosan, mintha soha nem is történt volna meg a szakítás, a válás, amely bennünket taccsra tett, a nehézségek, amelyek ezt követően jöttek sorozatosan. Csak ott volt.
Álmosan, szomjasan és bugyiban. Mint egy akármilyen apuka, akinek vannak hétfői és keddjei a családjával. Apusnak azonban csak éjszakái voltak és reggelei. Amikor arról kérdeztek bennünket, hogy családi állapot — soha nem tudtam éppen hányadán is állunk. Megjelent előttem a számigáló anyus képe, ahogy a pénz és családi könyvelés fölé hajolva ütemesen veregeti gondolkodás közben az írószere végével a lap szélét. És az álmos apus, aki kijön reggelente bugyiban a közös hálóból. Ami hol közös, hol nem. De hogy mitől is függ a közös párna, azt én soha nem tudhatom, mert nem rám tartozik.
Anyussal aznap éjjel, amikor beálltunk a legurított borral, erről is beszélgettünk. Anyus azt mondta, ekkor kezdtek egymásra találni. Kötöttségek nélkül. Csak úgy, egy férfi és egy nő felállásban. Nem mint anya és apa. Csak ketten a világ ellen. Akkor kérdeztem meg először azt is, hogy akkor meg minek kellett szűkölködnünk, miért nem fogadott el pénzt, minek kellett eljátszani a büszke és önálló nőt. — Na de kérlek, kiáltott fel felháborodottan — prostituált nem vagyok! Nem engedhettem meg, hogy a pénz elaljasítsa azt, ami kettőnk között végre, annyi év után elkezdett kibontakozni. És ez ment, miközben apus látszólag folytatta életét. Párhuzamosan a miénk mellett. Ismerkedett, programjai voltak, nőket hajtott fel és közben ott volt neki anya. Az örök Nő. Végzetének asszonya. Az egyetlen… — legalábbis elmondása szerint.
Házasodott, vált.
Házasodott, vált.
A második feleségét még megismertük.
Energiát fektettünk bele, hogy közös programokat szervezzünk, elfogadjuk és megszeressük egymást.
Persze nem működött.
De ez egy teljesen más történet.
Annyira volt lehetetlen és felfoghatatlan ez a bonyodalom, amelybe ők keverték magukat és két másik, ártatlan nőt, hogy erre a fundamentumra egyszerűen nem lehetett kapcsolatot építeni.
A harmadik feleséget már nem is ismertem.
Ha apussal találkoztunk és bizony erre gyakran került sor — házon kívül tettük.
Ekkor már tudtam, éreztem, a kanyarban a válás.
És ott is volt.
Tiszavirág életű volt apus harmadik házassága.
Majd egyedül maradt.
Elcsendesedett.
Megváltozott.
Mintha elveszítette volna a reményt, hogy a szerelem valaha is rátalál.
Bezárta az ajtókat és ablakokat, lemondta a programjait és napokra kikapcsolta a telefonját.
Mivel életemnek egy olyan szakaszában tartottam éppen, amikor nekem is teljes bevetéssel élnem kellett — ez nem zavart.
Bosszantott, de nem tulajdonítottam ennek nagyobb figyelmet a kelleténél. Aztán egymásra találtak.
Felfoghatatlan, megérthetetlen, de sorsszerű.
Ők, ketten a világ ellen — a közös háló belsejében.
Válás után.
Éjszakáról éjszakára.
Éjszakától éjszakáig.
Ígéretek, feltételek, elvárások és sallangok nélkül.
Majd ők ketten, a világban.
Végre utolérve önmagukat és egymást.
Ilyenek voltak anyusék.
Egyediek, eredetiek, szeretetreméltóak, emberibbek, mint bárki más.
Csata Éva szociálpedagógus fogyatékosokat segítő civil szervezetet vezet, és ír. Ez a hobbija, a gyógyszere, a terápiája és lételeme. Családi idill című írását a Matusinka közölheti elsőként, még mielőtt könyv születne belőle, tehát olvasóink igazi premiernek lehetnek követői hétről hétre. A naplószerűen megírt mű részleteivel péntekenként jelentkezünk, ígérjük, ugyanolyan mélységeket és magasságokat járhatunk végig a bemutatott családdal, mint a Nagytatával, kicsit más terek, helyszínek, szereplők mutatkoznak be, de az élmény, az esszencia, a lelkünket megszólító matéria marad, magukkal sodró gondolatok és történések várnak ránk, a sorok rágódásra alkalmasak!

A szerző Bookmann Kiadónál eddig megjelent könyvei megrendelhetők a www.antikvarius.ro oldalról:

  Homokóra láncostól  

•   Vér és döntés   

•   Barnabás, a vigasztalás fia   

•   Láncok az időben   

•   Génjeimben a hiba

Előkészületben:

•   Egy élettel tartozom   

•   Génjeimben a hiba II   

•   Bennem a létra

Még több részt találsz itt.

Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ

AJÁNLÓS