Tavasz

Annál nagyobb örömöm, hogy újfent saját kezűleg takarítok, csak az, hogy harsogó sötétlila krókuszok színesítik a szürke udvart. Milyen változó is az emberi lélek, mihelyt felméri, hogy mit veszített, máris boldoggá teszik az aprócseprő tevékenységek, dolgok is.

Természetesen, tevékenységeim sorát a főzéssel kezdtem (értelemszerűen jobban hiányzott, mint egy jó portörlés), már csak azért is, mert egy jól vágó kést jobb szeretek a kezemben tartani, mint a lábaimban érezni (ez persze költői túlzás, ugyanis a környék legkönnyedebb kezű orvosa jól megzsibbasztotta). Persze, kellett, meg minden, értem és érzem, hogy anélkül helyváltoztatásilag esetleg már csak gurulhatnék, de ezentúl inkább lennék napi vendég egy kávézóban, mint egy műtőben, késsel pedig én vágjak, és ne engem!

Szóval, visszatérve a főzésre, aprítsunk, kavarjuk, szimatoljunk és falatozzunk! Jön a tavasz, hersegjen fogaink alatt a sok friss zöldség, de ugyanakkor főzzünk levest, főzeléket csalánból, sóskából, spenótból, rebarbarából!

Egy sóskaleves, kis rántással, felvert tojással, tejföllel, sóval, borssal és cukorral, nem csak táplál, hanem felüdít (magas gyümölcssav-tartalma miatt) és mindenféle egészséges anyagokkal (ásványi só, mész, oxálsav, foszfor, vas, flavonoidok, C-vitamin, antranoidok, cserzőanyagok) tölt fel.

Böjt

Itt állunk, arcunkon az érzelmek teljes skálájával (kinek-kinek vérmérséklete szerint), haragosan, szomorúan, dühösen, mégis tétlenül, mert alapjában véve kényelmesek vagyunk, hiába nem értünk egyet vezetőinkkel, szóban tán kifejtjük a véleményünket, aztán minden marad a régiben, fejünk fölött kormányok döntenek sorsunkról. Azt kell mondanom, nem is érdemlünk egyebet! Mondták volt egy régi magyar filmben, hogy: „az oroszok már a spájzban vannak”, de ki törődik vele, Európa békésen eszeget a konyhában. Részemről, ha jönnek is, elfutni nem fogok (mert ugyebár nem is tudok), jöjjön, aminek jönnie kell, mert ez a világ, amiben itt tespedünk, már régen nem a jó irányba halad. Addig is keresgélhetünk böjtös recepteket, amúgy is van egy olyan sejtelmem, hogy idéntől a böjt sokkal hosszabbra nyúlik a szokásos negyven napnál.

Legtöbbször főzött, dobogós böjtös levesem a húsmentes húsleves, melybe mindenféle húsok helyett tökbelet (inkluzív magok) főzünk, a zöldségek mellé.

Másik kedvencem az örmény rakott zöldség (aylazan), 4 közepes burgonya, 2 vinetta, 2 hagyma, 2 húsos paprika, 150 gramm zöldpaszuly, 3 paradicsom, bazsalikom, koriander, petrezselyem, oregánó, citrom, paprika, kurkuma, bors, só hozzávalókkal. A zöldségeket a felsorolás sorrendjében egy hőálló tálba rétegeljük, miközben bőségesen szórjuk a fűszerekkel. A végeredmény egy enyhén pikáns, üvegtálban elegánsan feltálalható eledel. Örmény kenyér hiányában, pityókással mártogathatunk.

Február

De ezzel a kopogással egy időben már egy másik kopogás is hallható, igaz távoli, ám egyre közelgő, a tavasz lépteinek kopogása. Persze, míg hozzánk érkezik, aludnunk kell még egy jópárat, télies, süvöltő szelekre figyelve a hosszú éjszakákon, de mindezt elfeledtetik velünk a nappali, gyöngyszemeket csöpögő ereszek, és a hangjukat próbálgató madarak. A színek még bujkálnak, tegyük hát őket a tányérunkra, akár böjtösen is, kárunkra semmiképp nem válik.

(magyarra metélt tésztának fordítják, de ez számomra igen tág fogalom) pirított keveréke. Esetleg előbb említett zöldségek friss társulása.

Szekularizáció

A tanítókat és  gyógyítókat meg jó lenne hagyni, hogy végezzék munkájukat a legjobb tudásuk szerint, ugyanis jövőnk az ők kezükben van! Mikor nagyon optimista hangulatba burkolózom, politikusmentes világ lebeg a szemeim előtt, de aztán feszt felébredek abban, amiben élünk. Annyi öröm azért ért a napokban, hogy fakanalat (ami ugyan szilikon, a kényes edények és jómagam jóbarátja) ragadtam, és alsó nézetből már egy lábosba simán belekavarok. Nagy ünnepi evészetek után, a farsangi mulatságok kezdete előtt nem árt egy kissé diétásabban főzni, sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani.

Ökörszemmel (az állati eredetű megnevezés a húsfogyasztók hiányérzetét kívánja orvosolni) és vágott savanyú káposztával nem csak táplál, hanem erősít is!

Kompozíció

Az eredeti cézár saláta megalkotója az Olaszországból az Egyesült Államokba emigrált Caesar Cardini, aki bár San Diegoban élt, de a határ túloldalán lévő Tijuanaban (az akkoriban érvényben lévő alkoholtilalom miatt) üzemeltetett éttermet. A történet szerint a cézár salátát Cardini 1924-ben, egy csapat július 4-ét ünneplő amerikainak alkotta az est végén, a kamrában fellelhető maradék alapanyagokból (római salátából, krutonból és parmezán sajtból), a mértéktelen alkoholfogyasztást ellensúlyozandó. A Cardini-féle verzióban az öntet Worcestershire szószt tartalmazott (a tojássárga, fokhagyma, ecet, dijoni mustár, só, bors, parmezán, olívaolaj mellett), manapság ezt néha némi szardellával helyettesítik.

A felhasznált alapanyagok azóta bővültek, már hússal tálalják, a felhasznált zöldségek száma is nőtt, sőt, a gyergyói változatban szőlő- és áfonyaszemek is bujkálnak.

Zenei ajánlatom pedig igazából egy olyan film (Druk- Mértéktelen ivászat-) ajánlása, mely az alkoholfogyasztás előnyeit és buktatóit taglalva egy igazi élményt nyújthat számunkra! Nézzük akár józanon, egy tál cézár salátával az ölünkben!

Falatkák 3

A globális felmelegedés hatásait nemigen érezzük így január tájékán, ugyanis roppant sok mínusz fok tódult ide, és úgy néz ki, jól is érzik magukat e tájékon, nem áll szándékukban továbbállni. A hideg, ködös idő nyomasztóan tud hatni az emberi lélekre, de óriási szerencsénkre, valamely kémiai folyamat során (talán hideg+csapadék+levegő mozgása) csodálatos zúzmararuhába (néhol egyenesen páncélba) öltözött a táj, mely a napok teltével egyre vastagabb és látványosabb lett.

Nyers murkot, uborkát, karalábét majszolok (mert ez is nagyon egészséges!), elméletben meg egy finom friss salátát alkotok káposztából, paradicsomból, hagymából, tonhalból, főtt tojásból és csicseriborsóból. Esetleg főtt paszulyból, kukoricából, hagymából, sonkakockákból és savanyú káposztából.