Kínai sült rizs

Mint azt a hozzám közelállók tudják, fél éve kis híján beszippantott egy fekete lyuk, és noha kievickéltem belőle, majdnem teljesen eltűntem a Korea (természetesen dél, azért mazochistává még nem váltam, bármennyire tűröm a fájdalmat)–Kína–Japán rejtélyes, Bermudához hasonló háromszögében.

Szóval, tojásos sült rizst készítek, Taemint hallgatok, így töltvén meg fejem ázsiai ízekkel és hangokkal. Előnye, hogy túl sok hely nem marad a nyugati világon rágódni. E viselkedés kicsit struccszerű, de ha jólesik, miért ne tegye azt az ember, ami boldoggá teszi? Úgyis kevés jut ez érzésből 2022 mezei földet taposóinak.

Az alábbi recept egyébként Magyar Elek 1932-ben megjelent Szakácskönyvében lelhető fel. Olvasása közben rögvest keleti illatok úsztak az orromba (igen, igen, olvasás közben érzek illatokat, sőt, hangokat is hallok!): „egy lábosban 20–25 deka rizst párolunk, egy másikban pedig 10–15 deka apróra vágott, friss gombát (szárítottból sokkal kevesebb is elég). Mikor a gomba leve elfőtt, összekeverjük a rizzsel. Kerek tálra tálalva, 3–4 tojásból készített rántottával körítjük és ecetes vagy vizes uborkát adunk melléje. Hústalan ebédre kiválóan alkalmas fogás!”

Hozzátenném még, hogy így készülhet néhány olcsó alapanyagból finom, ízletes ebéd!

Eső

A több mint három hónapja tartó, Robin Cook könyvben való szereplés eléggé megviselt, pláne, hogy egyre inkább szappanoperába hajlik a cselekmény (ami, nekem személy szerint, a művészetek terén elrettentő példaként szolgál). A vége pedig ki tudja hol van, az alagút még meg sem jelent a láthatáron.

Két eső között meg, ha úgy esik, elroboghatunk gombászni, ezáltal testünknek két alapvető szükségletét, a mozgást és a táplálkozást is kielégítve.

Dobálhatunk bele egyéb zöldségeket, curryt, oregánót, fahéjt, bort is!