03 aug Nyári élmény, amiről van mit beszélni!
Nyári élmény, amiről van mit beszélni!
Gondoljunk bele, hogy milyen érzés lehet a gyerekeknek hónapokig bent ülni az otthonukban minimális kimozdulási lehetőséggel, és amikor eljön a várva várt nyári vakáció, és már ki lehetne mozdulni, akkor sincs akivel, ahova, vagy amiből elmenjenek nyaralni, táborozni, és ugyanott vakációznak, ahol a járványügyi helyzet miatt bent ültek a tavaszi hónapok alatt.
Mert vannak olyan gyerekek, akiknek nem azok a lehetőségeik mint kortársaiknak. És nem mindig feltételnül a szociális helyzetük miatt. Száz más oka lehet annak, ha egy gyereknek nem jut nyári kaland, élmény, amiről majd ősszel az iskolakezdéskor beszéljen a társainak. Az ilyen helyzeteket ismerte fel a a marosvásárhelyi Solidaris Egyesület, és próbál évek óta megoldást nyújtani az igényekre.
Sajó Enikővel, az egyesület munkatársával, táborszervezővel beszélgettünk a Táboroztass egy gyereket! mozgalomról, és egy olyan táborról, „ahol nem a tablet és a márkanév a menő és a fő téma”, hanem az, hogy egymással ismerkednek, beszélgetnek a gyerekek.
Az egyesület elődje — és tulajdonképpen a mostani fő tevékenysége —, a telefonos szeretetszolgálat 2009-ben indult, és már abban az évben egy egynapos foglalkozást szerveztek kolozsvári gyerekeknek. Évről évre megszervezték a nyári foglalkozást egyre több gyereknek, kivitték a városi gyerekeket a zöldbe, vonatoztak, kalandparkba mentek, szalonnát sütöttek, házikenyeret ettek. Marosvásárhelyen 2012-ben kezdtek el tevékenykedni. 2014-ben fogalmazódott meg, hogy szervezhetnének akár többnapos tábort: egy vállalkozó kérdezte meg tőlük, hogy miért is nem többnapos a rendezvény? Egy hosszabb táboroztatás több költséggel jár, ahhoz már autóbuszt kell bérelni stb. Ekkor a vállalkozó felvállalta, hogy fizeti az utazási költségeket, ha ők előteremtik a többit. Így kerestek több támogatót, és magánszemélyeket is megkerestek ezzel az ötlettel: vállalják fel egy-egy gyerek táboroztatását. Az első gyerektáborba már Kolozsvárról és Marosvásárhelyről is vittek gyerekeket.
Nagyon sok gyerek úgy tér vissza ősszel az iskolába, hogy nincs miről beszámoljon, mert a tömbház körül töltötte a nyarat. A Solidaris Egyesület eldöntötte, hogy olyan élményt nyújt a gyerekeknek, amiről érdemes beszélni! Több más projektjük mellett minden nyáron megszervezik az ingyenes gyerektábort.
Sok családban nem feltétlenül csak az anyagi gondok miatt nem küldik például táborba a gyerekeket, hanem egyéb problémák is vannak. Ezért nem is rászoruló gyerekeknek hirdetik a tábort, hogy ennek ne legyen pejoratív az értelmezése. Van ahol válás történik abban az évben, vagy valamelyik szülő sokáig kórházban volt, esetleg a mostoha szülő elhanyagolta a nem saját gyermeket. Többféle helyzet van, ami miatt nem tud elmenni a család nyaralni, vagy nem tudják táborba küldeni a gyereket. Ezen családok jelentkezését várja az egyesület minden évben. Meghirdetik a lehetőséget a médiában, a templomokban, és várják a jelentkezőket.
Az elmúlt években rájöttek, hogy a mai kiskamaszok nem olyanok, mint 10 évvel ezelőtt, más foglakozást igényelnek, többet kell foglalkozni a lelkivilágukkal, ezért ketté választanák a gyerekcsoportot, terveik szerint jövőtől két tábort szerveznek az 5-9 és 10-14 éves korosztálynak. A 2020 augusztusára tervezett, már tizenkettedik tábor egy alkalmas lesz a jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel, 6-14 éves gyerekeket várnak.
Augusztus 20. és 23. között táboroznak a vásárhelyi gyerekek.
Idén az egyesület nagy álma vált valóra: megvásároltak egy telket a Nyárád- mentén, ahol szeretnének kialakítani egy állandó táborozó helyet. Több tehetősebb ember járult hozzá ahhoz, hogy ezt a telket megvegyék közakadozásból. Bedében található a telek, egy csendes kis zsákfaluban, a templommal szemben, sok gyümölcsfával. A telket elkezdték felújítani, ott alvásra még nem alkalmas, ezért csak nappali foglalkoztatás lesz. Nem egyszerű a táborhely kialakítása, de már idén nekikezdenek a munkálatoknak, egy régi csűrt újítanak fel, vizet vezetnek a kútból, megtisztították a telket és területrendezést végeznek. Szeretnék a telket bekeríteni is. Idővel a nyári konyhát is rendbe teszik, hogy lehessen főzni stb. Önkéntesekkel dolgoznak együtt, akik között vannak fiatalok, diákok, de idősek is. Ide viszik ki a gyerekeket naponta, és viszik haza őket este, mert jelenleg még nem tudnak ott alvást biztosítani. Az ottalvást idén a járványügyi helyzet miatt sem tartják szerencsésnek.
A táboroknak van egy témája, tavaly az volt, hogy „Értékes vagy”, minden foglalkozás ehhez kapcsolódott. Idén a természet, a kint levés a téma, az együtt étkezés, beszélgetések, és az a cél, hogy a gyerekek minél többet a szabadban legyenek, túrázzanak, énekeljenek sokat. A táborban vannak visszatérő gyerekek, ezért tavaly már csak új gyerekeket fogadtak, hogy adjanak esélyt másoknak is, 3–4 évente újítják a fogadott gyerekek körét. Idén, a jelenlegi helyzet miatt csupán marosvásárhelyi gyerekeket tudnak nyaraltatni, jövőtől szeretnének visszaállni az eddigi szokásaikhoz.
A telefonos szeretetszolgálat révén naponta beszélnek emberekkel, megismerik a családok problémáit, innen tudják az igényeket, hogy mire lenne szükség. Enikő szervez, átlátja a programot, egyeztet a felelősökkel, valamint napi szinten részt vesz a saját gyerekeivel a táborokban, foglalkozásokat vezet. Nagyon örül, hogy ez egy olyan tábor, ahol nem a tablet és a márkanév a menő és a fő téma, hanem az, hogy egymással ismerkedjenek, beszélgessenek a gyerekek.
A táborokban helye van a hit dolgainak is, ezért az eseményeknek mindig része egy istentisztelet: a tábor végén, a lezárás, kiértékelés előtt istentiszteleten vesznek részt közösen.
A visszajelzések nagyon jók, visszatérő táborozóik vannak. Olyan fiatal is akad, aki a táborok révén jutott arra a döntésre, hogy teológiai tanulmányokat szeretne folytatni. Nagyon örülnek, hogy visszakívánkoznak a gyerekek. Az egyesület hiszi, hogy ha elvetik a magot, akkor az szárba szökken, lesz eredménye és marad nyoma ezeknek az együttléteknek a gyerekek életében, annak ellenére, hogy a gyerekek visszatérnek abba a környezetbe, a családi hangulatba, ami nem mindig kedvező, lesz visszaesés, de mégis jelentős, amit tesznek. A táborok véget érnek, de a kapcsolat a gyerekekkel nem: tartják a kapcsolatot velük, összejöveteleket szerveznek, tanévkezdő és karácsonyi csomagokat osztanak nekik.
A telek vásárlása előtt elvitték a gyerekeket a helyszínre, és elmondták terveiket.
Megkérték őket, hogy rajzolják le milyennek képzelik a táborhelyet. Nagyon kedves rajzok születtek, virágos kerttel, ugrálóval, medencével. Ezeket a rajzokat megőrizték, és tervezik megvalósítani, amit csak lehet.
A szervezet várja magán és jogi személyek jelentkezését, akik kifizetnék egy-egy gyerek táboroztatását. 300 lej az ajánlott összeg. Ennél sokkal többe kerül egy gyerek részvétele, de ez az az összeg, amit úgy gondol a szervezet, hogy még megengedhetnek maguknak az emberek, van aki egy, van aki két gyerek táboroztatását vállalja fel. Szívesen fogadnak bármiféle, nem csak anyagi segítséget, tárgyi támogatás is lehet az, egy ugráló például, vagy van, aki munkával segít: elmegy kaszálni a telekre. A támogatók között kisnyugdíjasok is vannak, akik 10 lejjel támogatják a szervezetet, de ezért az összegért is elmennek, és nagyon örülnek neki. Van lehetőség a táboroztatási összeget részletben fizetni, vagy ha nem is mind a 300, de akár 100 lejjel is támogatni, ezekre is van példa.
Akinek gyereke van, tudja mit jelent a lurkóknak a hosszú nyári hónapokat programokkal tarkítani, és mekkora élmény lehet egy gyereknek táborban részt venni. Gondoljuk meg, hogy nagy erőfeszítés-e a sajátunk mellett még egy gyereket ilyen módon táborba küldeni, karoljuk fel a Solidaris projektjét!
Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
