01 ápr Van egy ügyem. De, hogyan szerezzek rá pénzt? Civil kezdeményezések pénzforrásai 2.
Van egy ügyem. De, hogyan szerezzek rá pénzt?
Civil kezdeményezések pénzforrásai 2. rész
Tanulni, képezni magunkat
Beszámolónk első részét itt olvashatod.
Minden tanulható. Az adománygyűjtés is. A modelleket át lehet venni, külföldi alapítványoknál létező modelleket, külföldi hálózatokhoz lehet csatlakozni. Képzésekre lehet járni.
Kérdés: hogyan tanuljunk, lehet erre pályázni?
Országos Helyreállítási Terv (PNRR): mfe.gov.ro
Oktatás és Foglalkoztatás Operatív Program 2021-2027 (POEO), Társadalmi Befogadás és Méltóság Operatív Program 2021-2027 (POIDS): mfe.gov.ro
Erasmus Plus 2021-2027: www.erasmusplus.ro
Interreg Románia-Magyarország: interreg-rohu.eu
Válasz: igen. Nem sok pályázat van, ami képzési lehetőséget biztosít, de meg lehet találni akár egy nagy pályázaton belül azt a kis részt, amit erre lehet használni. Kis szervezetek pályázatokra jelentkezhetnek a Bethlen Gábor Alapnál, a Communitasnál. A nagyobbacskák a Norvég Alapnál vagy még ennél is nagyobb az Európai Bizottság által kiírt pályázatoknál, amilyen például az Adminisztratív Kapacitás Program, amely arra buzdít, hogy civil szervezetek partnerségben csináljanak jó dolgokat önkormányzatokkal (POCA). Kifejezetten tudásátadás a témája az Erasmus+ európai együttműködési programnak, amely olyan konkrét területeket érint, mint: szakképzés, oktatás, ifjúság, sport. Ennek a mobilitás is lényegi eleme: elutazni valahova, ott látni, tanulni, megtapasztalni. A stratégiai partnerségek is erről szólnak: megnézni máshol hogyan csinálják, majd azt a tudást hazahozni és itthon megvalósítani, a mintát hazavinni. A határ menti civil szervezeteknek szól például magyar-román együttműködési program. Még több aktuális és folytonos pályázati lehetőségről olvashattok ITT.
Sajnos konkrét fundraiser képzések nincsenek az országban, de kell keresni egyéb képzéseket. Adománygyűjtő konferenciát szokott szervezni az Asociația Pentru Relații Comunitare szervezet, belföldi és külföldi neves előadókkal, több nagyobb szervezettől, cégektől összegyűjtik a fundraisereket. Az ezeken való részvétel nem olcsó, de megéri, itt valóban lehet tanulni. A szervezetek akár össze is foghatnának, és együtt hívhatnának meg szakembert, aki képzést tartson.
Ahogy az eddigiekből kiderült, ahogy a pályázati lehetőségek, úgy az adománygyűjtés szempontjából sem mindegy mekkora szervezetet képviselsz. Hogyan döntheted el, hogy „kicsi”, vagy „nagy” vagy? Bagoly Ildikó pár lépéses tesztet készített erre,, ITT találod.
Az élő beszélgetést követők kérdéseire is igyekeztek válaszolni a beszélgetőtársak:
A cégek támogatási kedve növekedni fog, ha majd vége a pandémiának. A cégek kezdenek ráérezni, hogy civileket támogatni menő dolog, a támogatást vissza lehet forgatni a profitba, ezt el lehet dicsekedni, jó lesz a megítélésük.
Nagy cégek már külön alapokat különítenek el erre, egyre erősebb lesz minden nagy szervezet társadalmi felelősségvállalása. A járványhelyzet miatt észlelhető félelem és visszaesés a támogatási kedvben, de ahogy látszik a növekedés esélye, visszatér a támogatói kedv.
Egy kis negatívum, hogy Romániban nem szívesen támogatnak a tehetős emberek magánpénzből. Azzal burkolóznak, hogy az ő cégük támogat ügyeket, pedig ők magánpénzből is megtehetnék. Ennek a mentalitásnak még javulnia kell.
Amit mindenkinek jó tudni
Ha nincs civil munka, sok probléma megoldatlan marad, visszaesik az állam ölébe, például a szociális ágazatban. Ne hárítsunk mindent a civilekre, a társadalom rá kell ébredjen, hogy ez az ő felelőssége is. Fel kell mérje ,mivel tud segíteni: kapcsolati hálóval, ingatlannal, fogyó anyagokkal? Bármivel, ha nem is pénzzel.
Plusz két tipp
Céges támogatásainak kanalizálása: egy könyvelő, aki egy civil szervezetet könyvel, ki tudja küldeni a támogatás lehetőségét például e-mailben a cégeknek, akikkel dolgozik. Fel tudja hívni a figyelmüket rá, meg tudja mondani mekkora összeggel gazdálkodhatnak. Sok cég nem tudja hol támogathat, mennyivel. Így a könyvelő is egy nagykövet lesz!
Jól megmutatható projektet kell választani, és aminek jól megmutatható az eredménye. A kérés megfogalmazása fontos, hogy bele tudjon helyezkedni a támogató, hogy ő mit tesz ezzel. Az ő támogatása jobbá teszi a világot, ezt kell éreznie.
Ne csak az adományszerzésről beszéljünk, hanem a mindennapokról is. Amit könnyedén megtehetsz:
Apróságokat is beszerezhetsz adományként: például gyerekeknek uzsonna, élelmezés, gyümölcs stb.
Járj nyitott szemmel, figyeld a nagyok akcióit: például elemekért cserébe labda akció. Nem kell pénzért megvenned a labdát, ha az üzletlánc elemekért adja cserébe, és máris lesz, amivel játszani.
Nem a meghirdetett pályázatra ugrasz, és állítasz össze projektet, hanem előre figyeled a pályázatokat, és vannak előkészített projektjeid: ez belső munka, ezt külsősökre nem igazán tudod rábízni.
Érződik és számít, hogyha fektetünk a kommunikációba, és például külön kommunikációs csapat foglalkozik vele. De ha házon belül oldjátok meg, akkor is legyen a kommunikációd folytonos, ne csak akkor, amikor támogatást kérsz. Beszélni magunkról fontos. Legyen egy kommunikációs terv, mert számít, hogy hol, mit, mennyit, milyen célra.
Fontos a jó fotó, inkább fizesd meg a profi fotóst, de manapság jó képek nélkül nehéz „eladni magad”.
Érdemes árajánlatokat kérni a különböző dolgokra, és megtervezni a költségvetést úgy, hogy a fontosabb dolgokra megszerezzük a pénzt. Fontos tudni ki a célközönség és hol éred el, oda koncentrálni a kommunikációt, ennek kell tudni az árát.
Sok szervezetnél nem jut idő és pénz arra, hogy az üzenet megfogalmazásával foglalkozzanak, hogy helyes legyen, jól nézzen ki, kevés jut az ilyesmi megtervezésére. De ha erre költesz, hogy ez profi legyen, akkor megtérül!
A figyelmen múlik sok minden: helyes legyen, amit írsz, hogyan válaszolsz kérdésekre. Tehát kedvesség és figyelmesség rulez.
Helyzetjelentés
Országunkban a civil szervezetek gyengék, nem tudnak nagy dolgokba kezdeni és hosszú távra tervezni, mert nincsenek tartalékaik. Nincsenek helyi nagy támogató szervezetek, alapítványok, csak külföld, az EU vagy a kormány támogat nagy összeggel, onnan jön a pénz, ez probléma. Ez sajnos csak idővel fog változni és javulni. Sok közösségi alapítvány van az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában, külföldön van egy kultúrája ennek és egy know how-ja: egy állandó alappal dolgozik a szervezet, sok pénzen ülnek, ez az összeg be van fektetve, és így folyamatosan termel pénzt, amivel ők támogatnak ügyeket, a pénz forog, használják. Nálunk ennek nincs meg a hagyománya és a tudás is hiányzik hozzá. Itt kvázi az egyházaknak van ilyen tőkéje, például az ingatlanjaik, amiket kiadnak bérbe, és azok pénzt termelnek. Kevés szervezetek van tartalékalapja, a jövőben ezzel kéne foglalkozni.
Egyik napról a másikra élünk és ez nagyon fárasztó, kiégünk. Sokan kifulladnak. Kevés szervezet tud eljutni magas szintre, az önkéntesség kifullad. De mégis azt tapasztaljuk, hogy a civil szféra erősödik, egyre több aktív szervezet van.
Romániában a civil szervezetek típusa közt eltolódik a hangsúly a szociális tevékenységek felé, mert erre van állami támogatás, ez az, amiben az állam gyengén teljesít, így a civil szervezetekre támaszkodik. De sok területnek nincs támogatottsága, mint környezetvédelem, ifjúsággal való foglalkozás stb.
Amit mégis mind megtehetünk és előrelépést jelenthet: a hálózatkiépítés. Tudjunk egymásról, lássuk egymást. Nálunk egymásra tevődnek a közösségek, ugyanazokkal a közösségekkel dolgozunk több területen. Arra mindenki figyelhet, hogy legyen kommunikáció a szervezetek között. Legyen nagyobb szerveződés, legyen hálózat, ami egy segítő és védőhálót is jelenthet. Együtt mindig könnyebb!
Ha csak pár gondolatot akarsz megjegyezni ebből a cikkből, akkor ezek legyenek azok:
Kérni kell!
Tervezni kell, stratégia kell!
Tanulj, képezd magad, lesd el a példát mástól!
Több lábon állj!
Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
