07 szept Te mikor érezted magad utoljára jó nőnek? – avagy a nőiséged megélése öröm vagy idegen terület számodra?
Te mikor érezted magad utoljára jó nőnek?
– avagy a nőiséged megélése öröm vagy idegen terület számodra?
Sok nő nem tudja megélni a nőiességét. Van, aki nem meri, mert nincs elég önbizalma, mert a mit fognak róla gondolni, mondani stb. fontosabb. És van, aki nem tudja hogyan kell, mert nem volt minta erre a családjában.
Bármelyik változat is igaz, nem tesz jót. Nem tesz jót, mert elfolytja, elzárja benned azokat az energiákat, amelyek természetes módon törnének felszínre belőled, hiszen a nőiséged hozzád tartozik. A nőiséged te vagy. Így ezeket az energiákat meg kell élni, ki kell adni, teret kell adni nekik. Bátran. Magabiztosan. Szabadon. Önfeledten. Természetesen. Lágyan. Szelíden.
Ha elzárod, és nem éled meg a nőiességed, vagy nem úgy, ahogy azt szeretnéd, akkor az belső konfliktust teremt benned, hiszen ott van benned valami, ami kikívánkozik még jó esetben belőled — ha éppen nem nyomtad el már magadban annyiszor, hogy már lassan nem is veszed észre, ha jelez — de nem adsz teret neki. A belső konfliktus pedig hosszú távon frusztrálttá tesz, fizikai tüneteket is produkálhat, megbetegíthet, illetve elindulhat az elférfiasodás is, azaz túl önálló, túl határozott, túl kemény leszel, azaz nem egy nőies nő. És most ne értsd félre, a nőies nő is lehet határozott, kemény, önálló, csak mindezt egy nőiesebb, szelídebb formában teszi meg.
Ezért érdemes lenne ezzel foglalkozni, és tudatosan figyelni arra, hogy teret adj a nőiségednek, annak a nőnek, aki a lelked mélyén vagy. Úgyhogy arra kérlek, gondold át a következőket:
Mikor érezted magad igazán nőnek? Mikor volt ez? A közelmúltban, vagy már jó rég? Emlékszel még rá? Milyen érzés?
Próbáld minél jobban felidézni magadban, és azon is gondolkodjál el, hogy mi történt azóta? Miért zárod el, miért nem engeded magadban kibontakozni? Mi gátol ebben? Mitől tartasz? Mitől félsz? Mi fog vissza? Hiányzik ez a nő? Szeretnél nőies nő lenni? Nőies nő vagy? Mit jelent számodra a nőiség? És a saját nőiséged?
Elmondom, hogy én mikor és mitől érzem magam nőiesnek, vagy csak egyszerűen nőnek:
Amikor biztonságban érzem magam, szeretve, védelmezve és elfogadva. Amikor tudom, hogy semmi rossz nem történhet velem, amikor tudom, hogy vannak olyan emberek az életemben, akikre számíthatok, akik ott vannak nekem amellett, hogy én is ott vagyok magamnak.
Amikor nem kell megjátszanom magam, amikor lehetek az, aki vagyok, és amikor megnyilvánulhatok szabadon, úgy ahogy éppen jön. Amikor nem kell visszafognom az érzelmeimet, megélhetem, kiadhatom őket anélkül a félelem nélkül, hogy megkritizálnak, vagy visszautasítanak, vagy éppen túl érzékenynek neveznek.
Amikor szabad vagyok, és szabadon szeretek. Amikor nem kell megfelelnem semmilyen elvárásnak, amikor eldönthetem, hogy kit engedek be az életembe, a szívembe, és kit engedek el. Amikor nem függősségből szeretek, és hozok döntéseket, hanem szabadságból.
Amikor igent tudok mondani önmagamra, tudom, hogy mi jó nekem, hogy mi a célom, hogy hova szeretnék eljutni, és erre igent mondok.
Amikor meg tudom húzni a határaimat. Amikor nem mástól várom el, hogy tudja, hogy mi a jó nekem, hogy meddig mehet el, hogy megvédjen,
hanem én szabom meg és húzom meg a határaimat, és jelzem, ha valami nem oké, ha valami zavar, vagy ha valami már nem fér bele az időmbe, az életembe.Amikor kilépek azokból a kapcsolatokból, amelyek mérgezően hatnak rám.
Amikor elengedem a kontrollt, és amikor van bátorságom rábízni magam az életre.
Amikor képes vagyok szeretni magam, és elfogadni magam olyannak, amilyen éppen vagyok. Amikor nem ostorozom magam azzal, hogy milyen voltam tegnap, és milyen lehetnék holnap. Amikor képes vagyok elfogadni magam a hibáimmal, a tévedéseimmel együtt, és amikor szeretni tudom ezt az emberi, sebezhető oldalamat is.
Amikor türelmes és szelíd tudok lenni magammal. Hiszen együtt érezni nem csak mással kell, hanem önmagunkkal is. Nem csak mással kell megértők legyünk, hanem magunkkal is. Nem csak mást kell bátorítanunk, hanem magunkat is. Ezt például most tanulom. Sokáig nem ment, vagy eszembe sem jutott, hogy ezt magammal is tenni kell, vagy tehetném.
Amikor boldog vagyok és önfeledt. Ilyenkor mindig nagyon nőnek érzem magam.
Amikor mosolyog a lelkem, és amikor ropogósan kacag a szívem.
Amikor beszélgetek egy férfivel és sikerül neki provokálnia, megnevettetnie. Amikor működik közöttünk a szikra.
Amikor sikerül lelassulnom, és csak élni a jelen pillanatban. Felfedezni minden mozdulatban, pillanatban a nőt, a nőiségem.
Amikor egy elegáns ruha van rajtam — csipke vagy nagyon finom selyem —, a kedvenc magas sarkú cipőm, piros rúzs a számon, és amikor ki van engedve a hajam.
Amikor a kedvenc parfümöm illatát érzem magamon.
Amikor kapok egy bókot, virágot. Amikor hagyom magam kényeztetni. szeretni.
Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
