Tankönny – Pisti, az igazság harcosa

Szerző: Aczél Dóra • Fotók: Freepik • 2024. február 19.

Megosztom:

Tankönny –

Pisti, az igazság harcosa

Ismered Pistit, ugye? Pistinek nincs lakat a száján sosem. Még akkor sem, mikor az igazgató mossa az osztály fejét, mert valami ökörségbe keveredtek, vagy épp ők csinálták az ökörséget. Pisti az, aki tisztán látja, hogy mi az ő részük, és hol nem igazságos az igazgatónéni. Szóváteszi. Nem fél. És a szavának következménye lesz, és ő ezt is tudja, és viseli is.
Pisti ezt nem szándékosan csinálja. Jön neki. Belülről, és feszíti, ki is jön belőle úgy, ahogy van, kertelés és virágnyelv nélkül. Pistit én nagyon szeretem ezért. És van, aki épp ezért nem bírja. Túl erős a tükör, amit tart mindenki irányába. Felnőtt legyen a talpán, aki az élesszájú kritikát minden körülmények között viselni tudja, főleg egy tízéves gyerektől. A kortársai jobban viselik, hiszen ő a szószólójuk sok esetben.
Pistit én egy meseíró foglalkozáson kezdtem megismerni. Kiemelkedő tehetség. Nem csak a rajztechnikája, de sokkal inkább a világról alkotott képe volt elragadó. Mindig másképpen értelmezte az adott feladatot, ahogy tették azt a társai. És gyorsan értelmezte, nem keresett inspirációt, ha azt mondtam, hogy most épp találjanak ki szupererőt a hősöknek. Ő gyorsan szellemekké változtatta őket. Éles határokat rajzolt mindennek, még a szellemekké változott szuperhősöknek is, és pontosan lehetett tudni, hogy minek hol a helye. Színezett, mesélt, és a meséjének volt eleje, volt vége és soha nem vont le semmilyen messzemenő következtetést arról, hogy mi miért van. De nem azért, mert nem tudta, hanem azért, mert neki annyira egyértelmű, hogy ezek hogyan működnek, hogy nem kellett különösebben magyaráznia.
Pistit most épp az osztályban az összes osztálytárssal fogva tartja az igazgató. Mert kiderült, hogy megbántották egymást a saját közösségi média csoportjukban. Nem volt szép. Nem is büszke egyikük sem arra, ami történt. Viszont most a hatalmi fölény egy kicsit túllőtt, és lehülyézte az egész osztályt. Pisti, a mi Pistink, pedig úgy érezte, hogy ez már itt nincs rendben. „Nem szabadna minket lehülyézni – nem tetszik gondolni?” Megfagyott a csend. Az osztály most épp nem tudja eldönteni, hogy megölelje Pistit, amiért kiállt mindenkiért, vagy fejvesztve meneküljön az igazgató dühétől, volt, aki csak el akarta hallgattatni Pistit, hogy ne legyen vészesebb a helyzet.
Nem tudjuk, hogy mi történt pontosan. Azt tudjuk, amit az osztálytársai elmondtak otthon, azt is tudjuk, amit a tanító néni félig szégyenkezve, félig büszkén mesélt el. Azt is tudjuk, hogy Pisti édesanyja szégyenkezett ugyan, hiszen már megint csinált valamit a kisfia, de mélyen belül mély tiszteletet érzett a fia iránt. Felnőttként viselkedett egy olyan helyzetben, ahol a gyengéknek nem volt erejük és nem volt szavuk.
Ha van Pistid az osztályodban, a programodon, a táborodban: Pistit értékeld. Pistinél az etika, a morál, az igazságosság mindig adott, mindig átütő erő. Nem alkuszik meg, azt sem tudja, hogy mit jelent az. Pisti a szemedbe fogja mondani, ha nem csinálsz valamit jól, ha a szabályok, amiket épp az előbb ismertettél a tábor nyitókörén sántítanak és érthetetlenek, vagy nem képviselik az igazságosságot.
Pistivel konzultálj. Gyerek még? Az, de élesen lát. Kérd ki a véleményét dolgokról, beszélgess vele. Jobb ember leszel tőle. És Pisti is jobb ember lesz, hiszen neki most arra van még szüksége, hogy az éles határokat kicsit helyzet szerint tompítsa benne valaki. Hogy minél szélesebben lásson problémák árnyalatait. Pistivel a logika nyelvén érdemes beszélni. Kérdezz sokat tőle, mert a gondolkodását az serkenti leginkább.
A tisztelet vezéreljen, hogy ő maga is tanulja meg tisztelni azt az erőt, ami benne van.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ