Ropogós sült krumpli

Az út, amely a sült krumplihoz vezet, igencsak kanyargós és veszélyekkel teli. Kezdő lépésként ugyanis meg kell vásárolnunk magát a krumplit, melyhez biciklire pattanva, a rég nem látott piac felé vettem az irányt.

Sáros láb, lábbeli, lökdösődés és némi bajusz alatt elszórt nem túl szép kifejezés után, mégiscsak konyhámban pihent a megszerzett krumpli. Következhetett tehát a ropogósan sültté változtatása. Ehhez sokan az előfőzéses verzióra esküsznek: a hasábokra vágott krumplit majdnem készre főzve kihűtik, és forró zsiradékban megsütik. Vannak, akik a főzővízbe szórt szódabikarbónát elengedhetetlen adaléknak tartják.

Jómagam a hasábokra vágott, áztatott, majd megszárított, fűszeres olajjal jól összekevert, sütőpapíron, sütőben sütött változatot gyártom a leggyakrabban.

Óévzáró

Csodálatos nyelvünk helyesírása folytán írhatnám úgy is, hogy: ó, évzáró! Egyúttal meg sopánkodhatnék, hogy már megint eltelt egy év. Ezzel ellentétben csak annyit állapítanék meg, hogy tényleg egy új éven átívelő hosszú út első napjait tapossuk, mely, remélem, semmiben sem lesz rosszabb, mint a tavalyi.

Az ünnepi asztalon, többek között, az e tájon honos, elmaradhatatlan krumpli is szerepel, nem épp székely népi viseleteben, ugyanis Hasselback köntöst kapott, melyet egy svéd szakács talált fel. Eszünk mi persze sok sült krumplit, káposztalével, de a különbség itt most abban a kis raffinált ötletben rejlik, hogy a krumplikat sütés előtt beirdalják, és a szeletek közé fűszeres olajat (fokhagyma, bors, só, köménymag, szerecsendió, chili, rozmaring, petrezselyem) ecsetelnek.