Székelykáposzta

Advent közeleg, melyben Krisztus eljövetelét várjuk, amit a próféták megjövendöltek, és be is teljesedett, karácsonykor valóban meg is született. A mindenkori jelenben is naponta, nyitott szívvel várni kell, mert ő az, akire számíthatunk, segít nekünk, és eljön ítélni eleveneket és holtakat. Jó lenne, ha mindnyájan belátnánk, hogy övé az ítélet joga, semmiképp nem a mienk! Az adventet régebben böjttel is megszentelték, de igazi meghitt hangulatát a hajnali mise vagy angyali mise, aranyos mise, liturgikus szóval roráté adja meg, ahol a hívek a hajnali sötétben várják a napfényt, a Messiást, csakúgy, mint hajdan a próféták. Böjtölni, magunkhoz vett étel szempontjából, mi nem szoktunk, most éppen nagy tányér székelygulyások lebegnek a szemem előtt. Időszerű is, mert a káposztalé már javában forr, a káposztafejek is savanyodásnak indultak, de ha nem eléggé, eledelünk, hagyma, paprika, paradicsom, no meg egy kis kapor-csombor támogatásával mindenképp fejedelmivé válhat.

Olajos káposzta

Ma talán kanyarodjunk még vissza egy eledel erejéig az örmény konyha berkeibe, ugyanis az alábbi recept igencsak felkeltette a figyelmem: „A töltött káposztához hasonlóan készül, azzal a különbséggel, hogy hús helyett szárított hiripgombát, zsír helyett pedig lenolajat használunk hozzá. Nagypénteken esszük” — olvashatjuk az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület egyik kiadványában.