Töklepény

Mint például a cukkini. Némi gond felhőzi homlokunkat, tudván, hogy egy újabb adag főzelékkel semmiképp nem aratnánk osztatlan sikert, így születik meg aztán a füstölt sajtos, cukkinis lepényke, melyben összetartó erő a tojás. Míg a cukkinit készítjük, egy kis lecsóköret támogatásásval (csirke) hússzeleteink mustáros pácban pihengetve várják a forró, olajos fürdőt. Sötét történelmünkre jellemző, hogy e gasztronómiai eljárást az angol büntetőjog is igénybe vette, ugyanis a pénzhamisítókat is hasonló procedurának vetették alá. Noha a civilizáció fejlődése okán, élő húsoknál már nem igazán alkalmazzák, a rákok még ma is tudnának beszélni drasztikus metódusokról, feltéve, ha tudnának beszélni: “szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik…”. Persze, mivel bennem túlteng az empátia, élő alanyok bántalmazásásval nem foglalkozom. Esetleg  a cukkini jegyezhetné meg halkan, hogy élete virágjában leszakasztottam. De hát ő sem egy beszédes fajta. Amúgy meg, mióta autódidakta módon lábtörésszakértő lettem, megtanultam, a fájdalom elviselhető, de a legjobb mégiscsak az, ha elkerülhető!