24 febr Sinaia, a forgandó szerencse városa
Sinaia, a forgandó szerencse városa
Picivel több mint száz évvel ezelőtt megérkeztek Sinaia vasútállomására az „örömök vonatának” első utasai. Minden szombaton és vasárnap, pontban délután négy órakor emberek százai özönlötték el a város újonnan felavatott, ma már igazi szimbólumaként számon tartott ikonikus épületét. A Kaszinó legyőzhetetlen mágnesként vonzotta a szerencse ördögeit, akik az áhított gazdagságtól elvakultan legtöbbször a templom egereiként térhettek haza…
A Prahova völgyében megszokott mindennapos közlekedési dugót már csak egy dolog teheti még felejthetetlenebbé, az első hó, mely derékba töri az amúgy is lomha forgalmat. Az út nehézségei Predealnál kezdődtek, ahol a legjobban esett a hó, ezen már csak Bușteni tudott túltenni, mely az egész szakasz legkritikusabb pontja, itt akár órákon keresztül lehet nézni a Bucsecs magasba emelkedő havas csúcsait, az autóból, mozdulatlanul. Mire Sinaiára ér az ember, garantáltan gazdagabb lesz pár ősz hajszállal.
Sinaia városa már egészen kiskoromban felkeltette érdeklődésemet. Igazából nevének hangzása is felettébb különös. Mindig misztikus tartalmat csatoltam hozzá és ez állandóan leküzdhetetlen kíváncsiságot szült. Bizonyára ezek az érzések a kastélyok iránti elkötelezett szenvedélyemből fakadhattak, hiszen a királyi család nyári rezidenciája, a Peleș-kastély és lenyűgöző birtoka éppen itt található. Emellett számos más, kisebb kastély és villa is látható a városban.
Elnevezésének eredete azonban tartogat némi meglepetést. Maga a város az itt épült kolostorról kapta a nevét, ami a mai napig is Sinaia Kolostorként (Mănăstirea Sinaia) ismeretes. A kolostor elnevezése pedig egy olyan híres helyszínnel van összefüggésben, melyről kivétel nélkül mindenki hallott már. Régen, amikor még Sinaia nem volt város, csak egy kisebb település, az uradalom ügyintézője a Sinai félszigeten épült Szent Katalin Kolostorba látogatott. Mózes a Sinai hegyen kapta Istentől a tízparancsolatot és a kolostor helyén lelt rá az égő csipkebokorra. A fáma pedig úgy szól, hogy amikor a uradalom ügyintézője hazatért utazásairól, Sinaiának nevezte el a kolostort.
A város központjában, mely mindig is kedves volt szívemnek, a Ghică Park (Parcul Dimitrie Ghică) található. Eredetileg ebben a parkban építették Sinaia első villáját, a Ghică Villát (Vila Ghică). Ma ezen a különleges helyen áll a város egyik legkiemelkedőbb nevezetessége, a híres Kaszinó.
A Kaszinót 1911–1912 között építették fel, mondhatni rekordsebességgel. Az épület ünnepélyes felavatását pedig 1913-ban ejtették meg, melyen a királyi család is részt vett. Az eseményen George Enescu adott koncertet és fergeteges tűzijátékkal zárták az estét. A Kaszinó építésének egyébként Edgar de Marcay volt az egyik fő támogatója, ennek következtében számos találgatás látott napvilágot, hogy a Monte Carlo-i kaszinó mintájára építették, melyet csakugyan de Marcay támogatott. Az igazság viszont az, hogy külsőleg egyáltalán, némiképp belsőleg, a termek sajátosságai között lehet párhuzamot vonni. Ami viszont szent és való, hogy a Kaszinó megnyitó ünnepsége kimondhatatlanul nagy eseménynek számított a város életében.
A kaszinó minden játéknap alkalmával délután négy órakor nyitotta meg kapuit és emberek százait, játéknaponként több száz fős vendégsereggel büszkélkedhetett.
Ez abban az időben óriási létszámnak számított. Elsöprő népszerűsége éveken keresztül maradt megrendíthetetlen. Az „örömök vonatának” elkeresztelt Bukarest–Sinaia járat délután négy órára futott be a vasútállomásra, pontosan abban az időpontban, amikor a kaszinó a világra tárta kapuit. A szerencsét próbáló szegény ördögök rögeszmés szokása volt, hogy a kaszinó épülete előtt álló szökőkútba ezüstöt dobáltak, mert úgy tartották, hogy ez a babonás hiedelem szerencsét hoz majd a játékukban. Sok esetben minden vagyonukat kártyába vagy egyéb más játékba fektették, mely alkalmaknak legtöbbször az lett a vége, hogy egy utolsó garas nélkül, nincstelenül hagyták el az impozáns játékbarlangot. Némelyik játékosnak annyira elvette eszét a pénz csengése, hogy másnap a vonatjegyét sem tudta megvenni a hazaútra. A kaszinóban nők és férfiak egyaránt megfordultak, így a nők ékszereiket, a férfiak karóráikat váltották be némi pénzre, hogy hazajuthassanak.
Természetesen nem minden játékosnak végződött balszerencsével az este, hisz sokan vagyonokat nyertek. Ebben a felállásban már nem egy vonatjegy jelentette a legnagyobb problémát, sokkal inkább az, hogy hogyan tudják rablóktól háborítatlanul kicsempészni azt a rengeteg pénzt a kaszinó épületéből. Persze erre is sikerült megoldást találni, egészen pontosan egy alagút képében, mely a kaszinó épületét kötötte össze a Sinaia Hotellel. Egyébként ez a titkos alagút ma is létezik és a közeljövőben megtekinthetővé válik a látogatók számára is.
A vendégek a kaszinó főbejáratán léptek be az épületbe, ahol egy csodás, kétszintes, belső terasszal ellátott előtér (foaier) fogadta őket díszes üvegmennyezettel. Innen balra nyílt a színházterem és a lépcsőfeljáró, jobbra pedig a Tükörterem, a kaszinó legnagyobb és egyben legtündöklőbb terme. A színházterem nem kevesebb mint 400 ülőhellyel büszkélkedhet, hatalmas, ízlésesen díszített üvegmennyezettel. Az ablak egyébként nem volt nyitható, megvilágítás szempontjából azonban kiváló építészeti malőrnek bizonyult. A színházteremből kilépve, keresztezve a „foaiert” (előtér), pontosan a Tükörteremmel találjuk szembe magunkat. Az épület legnagyobb és legszebb terme, érdekessége a terem hosszán végigfutó üvegmennyezet, a falait borító hatalmas tükrök, melyek többszörösére növelik a teret, valamint a falak hihetetlen díszítettsége, akár egy igazi ékszer. A teremben 13 asztal volt, itt játszották a rulettet. A Tükörterem jobb oldalán a dohányzó található, mely egy boltíves oszlopsorral lett elválasztva, szemben a Kisterem, „la salle privée” nyílik, balra pedig az Ovális terem, másképp Baccara terem bontakozik ki.
A Kisterem és az Ovális terem hatalmas üvegajtókkal van elválasztva a Tükörteremtől. Az Ovális terem a második legnagyobb terem a kaszinó épületében, nevét ovális alakjáról kapta és lebilincselő szépsége a rulett termével vetekszik. A termet Baccara teremnek is nevezik a baccara kártyajáték után, ugyanis ez a terem a kártyajátékok színtere volt, ezek közül is legnépszerűbb a baccara, mely a chemin-de-fer egyik olasz válfaja. A terem jellegzetessége a két hatalmas kandalló, melyek kétméretes tükröt hordanak vállukon.
A Kisterem, vagy „la salle privée” a legexkluzívabb játékok lebonyolításának színtere volt. Itt csakis a leggazdagabbak rúghattak labdába, a legkisebb tét is ötször nagyobb volt a másik két teremhez viszonyítva. A terem mennyezetét itt is kristálycsillárok ékesítik, a falak domborműve szőlőlugast elevenít meg, lédús gerezdekkel, melyek a szórakozást és a gazdagságot hivatottak szimbolizálni. A kaszinóban egyébként bár és étterem is helyet kapott. Többnyire dzsessz szólt és néha őrületes hangulatban ropták a táncot. A zene és a jó hangulat a játéktermekbe is behallatszott, mely még jobban emelte a nívós esték színvonalát.
A második világháború eljövetelével azonban a kaszinónak is leáldozott. A háború után több célra is felhasználták az immár kegyfosztott épületet, többek között a Vöröskereszt rezidenciájául is szolgált. Jelenleg múzeumként, képgalériaként és rendezvényteremként üzemel. Mesébe illő esküvőket rendeznek itt. A színházteremben pedig a mai napig is adnak elő darabokat.
A múzeum látogatása természetesen programhoz kötött és idegenvezetéssel zajlik. A látogatási programot érdemes a kaszinó weboldalán figyelni, mert konferenciák és egyéb rendezvények miatt gyorsan változik. Jegyvásárláskor egyszerű és összetett jegyet is kiválthatunk. Az összetett jegy tartalmazza a Știrbei-kastély (Castelul Știrbei) meglátogatását is, mely Sinaia történelmét mutatja be.
Ám ha már Sinaián járunk, érdemes kicsit elidőzni ebben a barátságos, igazi üdülővárosban. Kilépve a kaszinó udvarába, a Ghică Park tárul szemünk elé, melynek közepén egy nagyobb szökőkút, jobb oldalán a Sinaia Hotel és a Regal Hotel található, de a közelben van egy jellegzetes villa is, a Carola Villa (Vila Carola). A parkból kiérve az I. Carol bulevárdra jutunk, mely Sinaia legzsúfoltabb, legnyüzsgőbb városrésze, innen nem messze található a Știrbei-kastély is. A város egyébként nagyon tiszta és felettébb rendezett. Rengeteg a turista, szó szerint pezseg az élet, igazi turistaparadicsom!
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.