Nyári napok Bécsben

Szerző: Matusinka Beatá • Fotók: Matusinka Beatá, Wien.info • 2022. augusztus 18.

Megosztom:

Nyári napok Bécsben

Az elmúlt évek, másfél évtized nagy felfedezéseiből teljesen kimaradt Bécs. Valahogy túl közel helyezkedik el hozzánk. Túl közismert a turisták körében — gondoltam. A karácsonyi vásárok mesterséges fényei pedig sohasem vonzottak igazán.
Bécsről igazán egy gyerekkori mély emlékem van, amikor a németországi Wolfenbüttelbe tartottunk még 1999-ben vízummal és eléggé szerény romániai diákokként egy kórustalálkozóra, és megálltunk egy fél napot a városban. Ekkor vésődtek belém Klimt nőalakjai. Annyira mélyen, hogy azóta bármilyen kontextusban is láttam meg egy-egy reprodukciót, utalást az osztrák festőre, egyből eszembe jutott az a bizonyos megismerkedés. Majd következett még 1–2 rövidebb baráti utazás ide, egyre kevésbé érezve az országok közötti szakadékot. De talán most először volt alkalmam mélyebben és átfogóbban foglalkozni a várossal, noha teljesen más, szakmai célból történt az utazás.
Bécs régi császári, Bécs új és cool, sokszínűen vezet át a pompás barokk épületektől a szecesszión át a mai modern építészetig, ahol több mint 100 múzeum várja a látogatókat. A Sigmund Freud egyetem mellett szálltunk meg, a Práterben, és az első forró délelőttön egyedül, a telefonom térképével a kezemben nekifogtam az 5,5 km-es sétának a belváros felé. Valójában tömegközlekedéssel szerettem volna menni, de mivel elfelejtettem betenni a kötelező speciális maszkot, így kihagytam ezt a közlekedési formát. Valahogy nem éreztem a hőséget, szinte minden 500 méteren vízpárát fújó megállók mellett haladtam el, ivóvízkutakból fogyasztottam vizet, ami lehetővé tette, hogy ne hordjak magammal egy vizespalackot sem.
A Wien folyón átkelve egyre több lett a műemlék, a Hofburg pezsgő művészeti negyed környékére érve pedig a múzeumok, szobrok, turisták mellett, számos lokál, dizájnerbolt és érdekesség található. Bécsben egyébként 1700 híd található — mely négyszer annyi, mint Velencében. Építészeti szempontból szintén érdekes a sok történelmi kút, amely a bécsi városképet szépíti. A MuseumsQuartierben egész nyáron történik valami, szabadtéri rendezvények jellemzik, a turisták számára pedig mindez bekerül az útikönyvekbe. De a bécsiek is szeretik a hajdani császári udvari istállókat, és nyáron szívesen találkoznak, lazítanak itt, így válik manapság a város szabadtéri nappalijává. Az ember elterpeszkedik a híres, minden évben más színben pompázó kültéri MQ bútorokon, és egyszerűen maga elé bámul. Így lazítanak a bécsiek.
Vagy ott van a Duna-csatorna partján kialakított felnőtt homokozók sora, pár lépésre csupán Bécs óvárosától, melyek Riviéra-hangulatot teremtenek zenéjükkel, koktéljaikkal és érdekes ételeikkel. Mi a szombat estét az Urániánál található Hermann strandbárban töltöttük, mely nyugágyakkal, függőágyakkal, sok-sok homokkal nyári oázisként hűsít a forró városi hangulatban. Bevallom, az első napon hangsúlyos időt kapott a vásárlás, de valahogy a műemlékek között sétálva a Mariahilferstrasse-ig nem is tűnt annyira egyoldalúnak az a pár óra sem. Mintha a vásárlásnak, az épületeknek is meglett volna az a patinája és eleganciája, amely egy plusz hangulatot kölcsönöz e hétköznapi folyamatnak.
És mennyire jó érzés olyan szép darabokra bukkanni, amelyről itthon is a bécsi séták jutnak eszembe…
Egy ideje nagyon szeretek más helyekről dolgozni, valahogy mindig érkezik egy-két új inspiráció, rálátás az éppen aktuális feladatra, kreatív folyamatra. Így történt ez Bécsben is. Így időben a több mint 100 múzeumból csak 1 fért bele. A három befutó múzeum az Albertina, Belvedere és Szépművészeti között vacilláltunk. Mivel Klimt még mindig erős hatást gyakorol rám, a Felső-Belvedere lett a befutó, mely a világ legnagyobb Klimt-gyűjteményének ad otthont és természetesen az egyik leghíresebb festménye, A csók is itt kap előkelő helyet. A Belvedere nemcsak pompás barokk kastély, hanem Ausztria egyik legértékesebb műgyűjteményének is otthont nyújt, amely magáénak tudhatja Gustav Klimt mellett Egon Schiele és Oskar Kokoschka néhány főművét. Savoyai Jenő herceg (1633–1736), a sikeres hadvezér és művészetbarát Lukas von Hildebrandttal építtette magának a Belvedere nevű nyári palotát — akkor még Bécs városkapui előtt. A barokk palotacsoport két kastélyból áll (Alsó- és Felső-Belvedere), ahol mára az osztrák művészet remekei — a középkortól napjainkig — találtak otthonra. Érdekes volt megtapasztalni, hogy felnőtt útitársaimra is ugyanolyan erős hatást gyakoroltak első találkozásra e művészeti alkotások, mint rám egykor. Végül is szinte egész úton hazáig ezekről a festményekről beszélgettünk, utánaolvastunk különböző elemzéseknek, mit értelmeznek egy-egy darabban, mi a festmény története, kritikusai mit láttak anno benne és milyen üzenete van a mai befogadó számára. A lényeg, hogy ugyanúgy elindított valamit az emberekben és ha legalább egy fokkal nyitottabbak lesznek a műalkotások, művészet felé, akkor már megérte ide ismét elmenni.
Természetesen a Schönbrunn sem maradhatott ki. Viszont ezúttal a kastélykert kapott nagyobb hangsúlyt, ahol órákat sétáltunk, beszélgettünk és a pompás Gloriette teraszán, rálátással a kastélyra és egyben a városra is, Sissi-tortát fogyasztottunk. A schönbrunni kastély Európa egyik legszebb és így nem véletlenül az egyik fellátogatottabb barokk épületegyüttese. A telek 1569-ben került a Habsburgok birtokába, 1642-ban II. Ferdinánd császár felesége, Gonzaga Eleonóra nyári palotát építtetett ide, és első alkalommal nevezte a birtokot Schönbrunnak. Az 1696-os török ostrom után emelt palotakomplexumot és parkot 1743 után Mária Terézia teljes mértékben átalakíttatta. Ferenc József császár 1830-ban született a schönbrunni kastélyban. Élete utolsó éveit az uralkodó teljes egészében itt töltötte. A schönbrunni kastélyban összesen 1441 helyiség található, ezek közül 45 látogatható. A belső berendezés rokokó stílusú. A schönbrunni kastély Tükörtermében zenélt Mozart hatéves csodagyerekként. A kör alakú Kínai kabinetben tartották Mária Terézia titkos megbeszéléseit kancellárjával, Kaunitz herceggel. A Vieux-Lacque szobában pedig Napóleon tanácskozott. A Kék kínai szalonban írta alá I. Károly császár 1918-ban azt a dokumentumot, amelyben lemondott a kormányzásról (és amely egyben a monarchia végét is jelentette). A Milliós szoba, amelynek falborítása rózsafából készült, és amelyet értékes indiai és perzsa miniatúrák díszítenek, a világ egyik legszebb rokokó helyisége. A Nagy Galériában ülésezett az 1814–15-ben a bécsi kongresszus. Napjainkban a kastély történelmi jelentőségének, egyedülálló épületegyüttesének és pompás berendezésének köszönhetően az UNESCO világörökségi helyszíne.
Az európai városokban 35–38 fokban nem a legkellemesebb sétálni, vagy csak egyszerűen lenni. Ennek ellenére itt egyáltalán nem éreztem ezt a hatást, sőt ellenkezőleg, ilyenkor is élhető Bécs. A sok-sok zöldterületének, szórakoztató oázisainak, az okos párásító, ivókutas és egyéb megoldásainak köszönhetően éppen az volt az érzésem, hogy az életminőség hőmérséklettől és évszaktól függetlenül is nagyon magas.

Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ

AJÁNLÓS