fbpx

Női vállalkozók Erdélyben — egy erdélyi női védőháló

Szerző: Matusinka Beáta •  Fotók: Origo, Szigeti Szenner, Unsplash • 2019. november 13.

Megosztom:

Női vállalkozók Erdélyben — egy erdélyi női védőháló

Van egy női kezdeményezés Erdélyben. Az erdélyi nőkről szól. Végül is az egész erdélyi társadalmat érinti.
A matusinka magazin indulása előtt egy hosszú listát írtam arról, milyen témák képezhetnék majd azt a tartalmat, amelyekkel legimitálhatjuk a megfogalmazott célunkat egy sajátos erdélyi nézőpont bemutatásáról. Az egyik ilyen téma volt, hogy olyan erdélyi kezdeményezéseket kutassunk fel és mutassunk be, amelyeket érdemes ismerni, és amelyek hitelesek és hasznosak közösség és célközönség számára.
Felírtam egy párat, amelyekkel az elmúlt években találkoztam, ezek többnyire egyesületek, alapítványok, de egy olyan bemutatásával kezdeném, amellyel még indulás előtt elég gyorsan összehozott a sors.
Ők a Női Vállalkozók Erdélyben közösség.
Eddig enyhén szólva szkeptikus voltam a különböző Facebook csoportokkal, érdekképviseletekkel szemben, amelyeket távolról elkerültem. Majd egy-két baráti ajánlásra beléptem az említett csoportba. Meglepett már az elejétől fogva, hogy bárki kérdez valamit, elakad a vállalkozásában, segítséget szeretne kérni, van egy ötlete, de nincs bátorsága vállalkozni, számtalan, valóban segítő szándékú visszajelzést kap.
Sőt nem csak visszajelzést, hanem konkrét segítséget, kapcsolódást, támogatást. Persze ez túl szép, hogy igaz legyen — gondoltam. Mi a helyzet az irigységgel — ne segítsük mások megerősödését —, a konkurenciával, a versengéssel, az okoskodásokkal, az ezt ki ne tudná reakciókkal? Mivel a valós életben sok-sok egyeztetés után sem tudtam elég olyan külső munkatársi kapcsolatot kialakítani, amelyekkel mindkét fél szárnyalhatna, meg kellett próbálnom. Majd írtam a csoportba egy felhívást a kapcsolódásra. És egyszerűen annyira meglepett, hogy felém is ugyanaz a segítőkészség és jó szándék irányult. Legalább 50–60 levelet kaptam, támogatást és leginkább nyitottságot, őszinte elismerést a kezdeményezésem iránt. Persze majd el fog múlni a kezdeti lelkesedés, gondoltam. De tévedtem, mára is több tíz élő és nagyon jól működő kapcsolat maradt.
A Női vállalkozók Erdélyben kezdeményezést, csoportot, melyből mára egyesület is lett, 3 erdélyi erős nő, Ballok Ildikó, Czirjék Kati és Foszner-Korodi Ildikó alapította valamikor 2018 elején. Mindhárman anyák, vállalkozók, szárnyalnak, tele vannak sok-sok ötlettel és pozitív energiával. 1–2 év leforgása alatt több mint 2800 hasonló módon gondolkodó erdélyit gyűjtöttek maguk köré. A hangsúly az építő jellegű munkára, nemes egyszerűségre és őszinte kapcsolódásokra helyeződik, semmiképpen sem egy kirakatéletet támogató, felszínes pénzcsinálásra.
Egy aktív csoportot alakítottak ki, mely tele van jobbnál jobb, Erdélyt, erdélyi nőket, férfiakat, anyákat, családokat, végül is a helyi társadalmat érintő ötletekkel, projektekkel. Ilyen az éppen aktuálisan futó Mentorprojekt, Karácsony100, Angyalkaraván. Ezekre a következő hetekben részletesen kitérünk.
No, de vissza ezekhez a hihetetlenül energikus nőkhöz. Miért látták szükségét egy ilyen csoport megalakulásának? — merül fel jogosan a kérdés. Czirjék Kati négy gyermek anyukája, aki a Román Televízió Fogadóóra műsorában az alábbi módon nyilatkozik erről:

„Nálunk a családban van egy olyan tudás, hogy amikor igazán nagy bajod van, megpróbáltatásokon mész keresztül, akkor igazából csak a női közösség tud megtartani téged.

A férfiak, ha kell, elmennek harcolni, de ha lelki okai is vannak egy problémának, inkább megijednek. Mindig női közösségekkel dolgoztam, és mindig volt egy hálóm, amelyikre tudtam alapozni, ha baj van. Ahogy haladtunk előre a korban és családot alapítottam, rájöttem, hogy miután szültél 2–3 gyereket, senkit sem érdekel, hogyan oldod meg utána az anyagiakat. Addig mindenki biztat, hogy szülj, de utána már senkit sem érdekel, hogyan is oldod meg. Rádöbbentem arra, hogy a nők nagyon sokszor cserben vannak hagyva. Eladnak nekik egy csomó projektet, mint például a gyerekvállalást, de amikor a gyakorlati részhez érnek, egyedül maradnak. Minél inkább haladtam előre, egyre több sorstársam lett nagyon kiszolgáltatott.
Arra döbbentem rá, hogy az a nő, aki gazdaságilag nem önellátó, az előbb vagy utóbb megtörik. Ekkor elkezdtem keresni annak a lehetőségeit, hogyan segíthetnék közösségi szinten a sorstársaimon, hogy gazdaságilag is megerősödjenek. Többféleképpen kísérleteztem.
Először úgy gondoltam, hogy vállalkozást kellene tanítani, szövetkezetekbe kellene tömörülni, kerestem a jogi formáit, és ennek a mellékterméke véletlenszerűen ez a közösség. Akkora volt a hiány ezen a területen, hogy amikor létrejött, nagyon gyorsan berobbant.” Ballok Ildikó, a csoport motorja, akinek mindig van egy zseniális ötlete, valahogy így látja az elmúlt két évet:
„Az volt a tapasztalatunk, hogy a nők sokszor nem tudják megszervezni az idejüket a háztartás és a gyerek mellett. A női vállalkozások egyszemélyesek, melyek 70%-a nem tud kiteljesedni. A női vállalkozók kínlódnak, hogy kitermeljék az egy fizetésnyit, és többet dolgoznak, mintha elmennének másnak dolgozni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a női vállalkozóké a jövő. Sokan vannak, akik még nem vállalkoznak, még nem mernek elindulni. Nincs meg a tudás, vagy félnek, ezért kell a támogató közösség.
A Védem Egyesülettel közösen megszervezve Marosvásárhelyen volt az első találkozója a közösségnek, majd Kolozsváron az Életfa Egyesület segítségével. Majd egyre több helyre jutottunk el Erdélyben. A kezdeti előadások után igény mutatkozott arra, hogy az erdélyi vállalkozó nők számára legyen egy felület, ahol tudják a kapcsolatot tartani.”
Foszner-Korodi Ildikó a medgyesi Báthory István gimnáziumban tanít és egy levendula ültetvénnyel foglalkozik szabadidejében. Fontosnak tartja, hogy több lábon álljon pénzügyi szempontból.

Ők hárman egy új irányt mutattak két éve. Azóta is. Közben számos hasonló kaliberű nő csatlakozott hozzájuk.

Akik a hagyományos női feladatok mellett szárnyalni szeretnének, otthon és a munkájukban, családjukban és egy tágabb körben. A többi tag pedig ahol csak teheti bátorítja, segíti ezt a szárnyalást, leveszi a súlyokat, hogy tovább emelkedhessen valaki, vagy éppen lehúzza egy kicsit őt a földre, ha túl kockázatos lenne az a szárnyalás.
Így született egy erdélyi vállalkozói védőháló. Női kapcsolódásra épül. De mégis mindenkit érint. Köszönet érte!

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.