Női körök. Divat vagy igény?

Szerző: Simon Emőke • Fotók: Simon Emőke • 2024. május 16.

Megosztom:

Női körök. Divat vagy igény?

Nemrég egy televíziós műsorában arról beszélgettünk, hogy egyre gyakoribbak az olyan programok, amelyek a nőiséget helyezik előtérbe, mint például a női táborok, női körök, tánctanfolyamok, előadások, workshopok. És ez valóban így van – legalábbis én ezt tapasztalom immár 8 éve, amióta elkezdtem női táborokat szervezni, majd női köröket, nőknek szóló műhelymunkákat. Isszák a nők ezeket a témákat, és mintegy szivacs szívják magukba. Pár napja a Kanári-szigetekről jöttünk haza egy maroknyi nővel, akikkel úgy döntöttünk, hogy pár napra kiszállunk a mókuskerékből, hagyunk csapot-papot és elmegyünk töltekezni, önmagunkkal lenni és önmagunkhoz kapcsolódni.
Ezúttal is azt láttam és tapasztaltam, hogy mennyire igénylik mindezt, hiszen a hétköznapok bedarálnak, egy csomó szerepnek, elvárásnak kell eleget tenni, és közben valahol elvesztődnek mindebben. Hiába van meg sok esetben minden, család, anyagi biztonság, nem tudják élvezni, mert belül nincs rend, nincs egyensúly, harmónia, az utamon vagyok érzése. Ezekben a táborokban ezt kapják: visszatalálnak önmagukhoz. Levetik a szerepeiket, itt nem számít, hogy ki közgazdász, asszisztensnő, pedagógus, gyógyszerész, fodrász, grafikus, kinek van és kinek nincs gyereke, párja, férje, milyen anyagi háttérrel rendelkezik, itt mindenki csak nő. Lecsupaszítva. A könnyűivel, nehezeivel, a jó és rossz tulajdonságaival, éppen azzal a lelkiállapottal, hátizsákkal, amivel érkezett. És ez felszabadító. Nyugtató. Gyógyító. Ahol azt érzem, hogy lehetek, aki vagyok, ahol megnyílhatok, elmondhatok, megoszthatok, mert megértenek és nem ítélkeznek, ahol azt tapasztalom, hogy más is jár hasonló cipőben, hogy másnak is vannak hasonló gondolatai, érzései, és ez rendben van.
Ahol egy olyan közösségre találok, ahol megtartanak, bátorítanak, elfogadnak, emelnek és inspirálnak. Ahol végre kapcsolódhatok önmagadhoz, a testemhez és a lelkemhez. Ahol végre meghallgatom saját magam, figyelek a jelekre, tudatosítom a szükségleteimet, igényeimet, vágyaimat. Ahol kitisztulnak a gondolataim, és megérzem, hogy mit is szeretnék magamtól, az életemtől.
Fontos ez, mert szükségünk van időnként arra, hogy kilépjünk a mókuskerékből, kettőt lépjünk hátra és önmagunkat helyezzük az előtérbe. Töltsük fel az elemeinket és lőjük be az irányt, hogy merre szeretnénk tovább haladni az életbe. Kiket szeretnék az életünkben továbbra is, kiket nem, mi az, ami épít, és mi az, ami lehúz, ami nem szolgál már engem. Erre ideálisak ezek a női körök, mert olyan légkört teremtenek, ahol mindez szinte magától megtörténik. Mert létrejön egy bizalmi, támogató és egymást inspiráló háló, ahol sokkal könnyebben megy a leengedés, ellazulás, töltekezés. Egy ellazult lelkiállapotban pedig az életemre is másképpen látok rá, így tudnak fontos felismerések, döntések, elhatározások tudatosulni. Így tudok az életemben jelentős változtatásokat elindítani.
A női kör ereje csodálatos. Minden közös alkalom után azt látom, hogy kinyílnak, megerősödnek, megszépülnek, ragyognak, jó értelemben magabiztosabbá válnak a nők. Ilyen egy nő, ha egyensúlyban van. Csak bátorítani tudlak, hogy találd meg, vagy hozd létre a környezetedben a női körödet. Női körök mindig is léteztek, erre voltak régebb a vörös sátrak, a fonók.

Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ

AJÁNLÓS