19 máj Mutasd magad! – Rákóczi Kinga
Mutasd magad!
– Rákóczi Kinga
Egy igazán új és inspiráló sorozatot indítunk ebben az évben. Ismerjünk meg együtt érdekes lelkeket, elméket, gondolatokat ugyanazon kérdések tükrében. Csata Éva új sorozata: Mutasd magad címmel! Tekintsetek be ezen emberek életébe és ne feledjétek, ahány ember annyi féle csodálatos világ.
Rákóczi Kinga anya, feleség, újságíró, rádiós, kommunikációs szakember, aki mindig ott szeret lenni, ahol szükség van rá.
1. Ki vagy te?
Rádiósként nagyon utáltam azt a választ ami így kezdődött, de most valóban ezt érzem: „jó kérdés.” Attól jó, mert amolyan énkeresős periódusban vagyok.
Egy biztos: elsősorban anya, feleség, családtag, újságíró, és szeretem azt hinni, hogy ahol szükség van rám, ott segítő kéz. Nagyon hosszú ideig határozottan tudtam, hogy ki vagyok, hol a helyem, most kicsit keresgélem magam.
2. Melyik szerepeddel tudsz a leginkább azonosulni?
Azt mondják, hogy munkamániás vagyok. Lehet benne valami igazság, mert aminek nekifogok, azt nem szívesen hagyom félbe. Lehet az bármi. És szeretek segíteni. Így a kérdésedre talán az a legjobb válasz, hogy: segítő kéz, akár családban, akár baráti körben, akár munkahelyen. Utóbbi megnevezés azért kicsit furán hangzik, mert mostanáig sehol nem éreztem azt, hogy munkahelyre mentem volna. Ha valamit szerettem, vagy valahol hasznosnak éreztem magam, az nekem nem volt munka.
3. Mit mesélnél egy tizenhat évesnek a boldogságról?
Volt egy erre vonatkozó beszélgetésem a most 15 és 17 éves lányaimmal. A boldogság egy olyan érzés, ami messze nem állandó, így megéri valóban átélni akkor, amikor van. A boldogság az, amikor nem foglalkoztat más, mint az a helyzet, ami a boldogságérzést kiváltja.
4. Milyen gyakran szoktál sírni?
Sírós fajta vagyok, így sajnos elég gyakran. Minden hülyeségen tudok sírni, vagy akár csak úgy meghatódni. Amikor bosszúság, tehetetlenség miatt fojtogat a sírás, akkor zavar, de nagyon, mert eszköztelenné és még sebezhetőbbé válok. A válaszom egyébként benne van a kedvenc Keanu Reeves idézetemben: „Sírok, ha valami szép, sírok a fájdalom miatt, és van, hogy azért sírok, mert nem érzek semmit. Nem tehetek róla. Saját magam karikatúrája vagyok.”
5. Mi vagy ki az, aki képes megnevettetni?
A férjem. Azt hiszem a humorérzéke volt az egyik dolog, ami megfogott benne. Mai napig ő az, aki meg tud nevettetni, és én szeretek nevetni, szeretek jókedvű lenni. Tudok nevetni egy jó viccen, egy komédián, időnként pedig a „csak mi értjük, hogy miért” baráti beszélgetések alkalmával. Régen sok ilyen volt a rádiónál. Híradó közben is ért utol nevetés, és miközben halálosan komolynak hallatszott a hangom, a könnyeim folytak a nevetéstől. Ezt egy magazin jellegű műsorban könnyebb volt áthidalni.
6. Mit jelent számodra a rutin?
Különösebben nem szeretem. Rádiósként a rutin okozott sokszor nyelvbotlásokat, tévedéseket és azon már a technikus kollégák is mosolyogtak, amikor egy-egy nyelvbotlás miatt bosszúsan legyintettem. A kreatív dolgokat szeretem, abba pedig nem fér bele a klasszikus értelemben vett rutin. Nyilván a hétköznapi, felkelünk, fogat mosunk, zuhanyzunk és ehhez hasonló úgynevezett földhözragadt dolgok nálam is megvannak. Amióta kutyánk van, azóta a sétáltatás is kezd a napi rutin része lenni.
7. Mi az, ami igazán feltölt?
A zenehallgatás, az olvasás és egy jó beszélgetés. Zenét hallgatok, ha főzök, ha vasalok, ha kutyát sétáltatok, és amikor nem kell nagyon odafigyelnem egy szövegre, akkor munka közben is. Olvasni inkább este, lefekvés előtt van időm. Beszélgetni pedig, van olyan, akivel ha ritkán is futunk össze, órákon át tudunk beszélgetni. Ott folytatjuk, ahol legutóbb abbahagytuk. Lelkizős típus vagyok.
8. Mit jelentenek számodra a barátok?
Fontosak. Könnyen barátkozó típus vagyok és rendkívül ragaszkodó, ami nem minden esetben jó. Ezért van az is, hogy értetlenül állok időnként történések és megnyilvánulások előtt, és egyre kevesebb embert engedek ma már igazán közel magamhoz. Nem tudom ahhoz tartani magam, hogy „ne legyenek elvárásaim és akkor nem fogok csalódni” 🙂 Az is igaz, hogy könnyű úgy, hogy a legjobb barátommal élek egy házban: a férjemmel. Megcsalni sem tudnám, mert ő lenne az első, akinek el akarnám mondani.
9. Van olyan vers vagy idézet, amit könnyedén, anélkül, hogy rá kellene googlizz, fel tudsz idézni?
Biztos, hogy közhelynek tűnik, de valahogy ez az idézet határozta meg az életemet. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg-jéből: „jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”.
10. Mit ábrázol a kedvenc festményed?
Nincs egy kedvencem. A kifejező portrékat szeretem.
11. Mit jelent számodra egy csésze kávé?
A kávé nekem nem azért kell, hogy éberebb legyek, hanem mert egyszerűen szeretem az ízét. Egy idő óta koffeinmenteset iszom. Kávé kell a jó beszélgetésekhez vagy csak úgy legyen az asztalomon, ameddig dolgozom, az illatával is beérem.
12. Hogyan mesélnél egy ötévesnek a szerelemről?
Egy olyan érzés, amikor nagyon jólesik egy bizonyos gyereknek a közelében lenni, legszívesebben a nyakába ugranál, neki adnád a kedvenc játékodat vagy csak úgy megsimogatnád az arcát. Amikor nincs melletted, hiányzik, amikor melletted van, akkor meg állandóan mosolyoghatnékod van.
13. Van kedvenc ételed?
Egy jól elkészített saláta, feta sajttal, rukkolával és pergelt dióval. De a töltött káposztát is nagyon szeretem.
14. Szeretsz főzni?
Van, amikor igen, van, amikor nem. Amikor van kedvem, akkor nagyon szívesen készítek akár többféle ételt is, hogy minden családtag kedvébe járjak, de hét közben nagyjából édesanyám főz, és az nekem óriási segítség.
15. Mi köt le a legjobban?
Az, amit az adott pillanatban éppen csinálok. Rendszerint a kreatív dolgok. Szeretek különböző projektekben részt venni, valami szépnek, hasznosnak a része lenni.
16. Mit jelent számodra a természet?
Kikapcsolódást. Különösebben nem szeretem a telet, de például sízni szeretek. Azt nem mondanám, hogy tudok is, de szeretek. Tavasztól őszig pedig szeretek kertészkedni, matatni a virágaimat és egy kis fűszerkertet is babusgatok.
17. Ha kapnál egy esélyt az újrakezdésre, mit csinálnál másként?
Nem hiszem, hogy valamit másképp csinálnék. Mindig ott voltam jó helyen, ahol éppen voltam. Mindenhol az kötött le, amilyen szerepet éppen akkor betöltöttem. Szerettem tanítónőként dolgozni, élveztem a sajtószóvivői, kommunikációs munkát és a rádiózást (25 év azt hiszem elég bizonyíték arra, hogy jó helyen voltam). Nagyon szerettem. Most egyszerre több dolgot is csinálok és arra igyekszem nagyobb hangsúlyt fektetni, ahol nagyobb szükség van rám.
18. Ha egy idős, a bölcsek kövét őrző emberrel beszélgethetnél – mi lenne az a három kérdés, amit mindenképpen feltennél neki?
Megfogtál. Valószínűleg azt kérdezném meg, hogy mit kell/lehet tenni azért, hogy jobb ember legyek. Elsősorban jobb anya, erre ugyanis nincs az az iskola, ami felkészít, jobb feleség, jobb gyermeke édesanyámnak. Bár azt hiszem, nagyjából a választ is tudom…
19. Mit olvastál utoljára, amiről azt mondtad – ember, ez forradalmi, megváltoztatta az életről való elképzeléseimet!
Matthew McConaughey Zöldlámpa című könyvét olvasom. Érdekes megközelítések vannak benne, elgondolkodom azon, hogy jó-e az a prioritás, amit az életemben felállítottam most magamnak. Mikor kell tudni abbahagyni, letenni, újrakezdeni dolgokat.
20. Mit üzennél fiatalkori önmagadnak?
Nem kell mindennek és mindenkinek megfelelni. Jó vagy te úgy, ahogy megalkottak.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
