15 szept Mutasd magad – Dandóczi Zsuzsanna
Mutasd magad!
– Dandóczi Zsuzsanna
Egy igazán új és inspiráló sorozatot indítunk ebben az évben. Ismerjünk meg együtt érdekes lelkeket, elméket, gondolatokat ugyanazon kérdések tükrében. Csata Éva új sorozata: Mutasd magad címmel! Tekintsetek be ezen emberek életébe és ne feledjétek, ahány ember annyi féle csodálatos világ.
Az a Nő, aki után minden bizonnyal megfordulsz. Hiszen mindent képvisel, amire titkon vágysz — nevetést, örömöt, színt, egyediséget és szabadságot.
Mi a titka ennek? Zsuzsa szerint: A kedvenc festményem engem ábrázol. (…) Nem miattam kedvenc. Édesanyám miatt, hiszen az ő alkotása. Kedvenc, mert ő sokkal hamarabb meglátta bennem mindazt a „kitörni a fény felé” akarást, amit én akkor még csak nem is sejtettem. Nem szavakkal mondta el nekem, hanem vászonra vitte!
1. Ki vagy te?
Az vagyok, akit Te látsz bennem. Gyerekeknek anya, Anyának gyerek, testvéremnek barát, Kedvesemnek társ. Lehetek szín és mosoly, pörgés és túlpörgés, nyugalom, szeretet és csend.
2. Melyik szerepeddel tudsz a leginkább azonosulni?
A „vállalkozó”-val. Úgy jogi formában, mint az életben is. Kis vállalkozásunk építésében többnyire az alkotások által. Magam és magamból adhatok, és teljesen elememben vagyok, amikor új kihívások által igazán egyedi alkotások születnek meg a kezeim között. Ugyanakkor az élet apró (vagy nem…) kihívásai is csintalanná és izgatottá tesznek. Pezsdítőnek érzem, ha valami újjal és ismeretlennel kell szembenéznem.
3. Mit mesélnél egy tizenhat évesnek a boldogságról?
Kamaszként még nem hiszel az idősebbeknek, miszerint a boldogságot nem keresni kell, hanem bennünk megtalálni. Keresd, ha úgy érzed. Keresd másban, keresd a madarakban, keresd a fákban és a tó partján, a padon ülve. Keresd mindenben, ami neked örömöt okoz. Egy könyvben, egy ölelésben vagy akár a zokogásban. De bárhol keresed, mindig becsülettel, alázattal és tiszta szívvel tedd.
4. Milyen gyakran szoktál sírni?
Volt egy időszak az életemben, amikor rengeteget sírtam. Válásom után még nagyon sokáig bántottak szavak, tettek, ellenségeskedések, viszont sikerült mindezt letennem és elengednem. Azóta, az elmúlt 6 évben talán 2–3 alkalommal. Viszont gyakrabban előfordul, hogy elérzékenyülök és biza, ilyenkor egy kicsit megkönnyezem a szépet, a szívből jövő jóindulatot, jóérzést.
5. Mi vagy ki az, aki képes megnevettetni?
Bármi és bárki, bárhol és bármikor. Viszont kiemelném Rejtő Jenőt (azt hiszem, nem kell semmit hozzáfűznöm) meg a bátyámat, akivel minden beszélgetésünk, amelyik így kezdődik: „Zsuzsu, tudtad, hogy…?” könnyfakasztós nevetésbe megy át. Ha meg nem Rejtőt olvasok és éppen nem a bátyámmal beszélek, akkor itt a Kedvesem! Na, Ő aztán kárpótol minden elmulasztott nevetésért!
6. Mit jelent számodra a rutin?
Megszokást, ami valamilyen szinten biztonságot nyújt az embereknek. Bár a rutin gyakorlása (mindig ugyanazt, ugyanúgy csinálni) a képességeink fejlesztésében sokat segíthet, nekem nem az útitársam.
7. Mi az, ami igazán feltölt?
Az Otthon! Egy mosoly. Egy meghitt ölelés. A tánc. A nevetés. A napsütés! Igen, a Napsütés! És a vidáman pompázó színek! Meg a zselés cukorka!
8. Mit jelentenek számodra a barátok?
Biztonságot. Kéretlen segítségnyújtást elvárások és megkötések nélkül. Bizalmat. Kölcsönösséget. Őszinteséget, még akkor is, ha bántó. Nem sok ilyen ember akad…
9. Van olyan vers vagy idézet, amit könnyedén, anélkül, hogy rá kellene googlizz, fel tudsz idézni?
Van. Több is. Viszont ez az, amelyik számomra a legkedvesebb. „Az Élet a Szeretőm. Hála a Nap erejétől sugárzó barack csorduló zamatáért, a természet színes pompájáért, a sok kacagásért, a táncért, a szerető ölelésért. Mindenért, ami eddig volt és ami ezután jön. Legyen hát az, amiért jöttem. Legyen úgy. Legyen boldogság, szépet látó és kereső csillogó szem, legyen szenvedély az életem. Imádságom lesz minden mosoly, könnycsordító kacagás, a mezítlábas séták, a virágok illata, az ízes-színes falatok, az önfeledt tánc, a ragyogó szépség, a bujaság, az elragadtatás, a mámorító ölelések. Vágyom, hogy önmagamhoz hűen, igaz módon éljek. Váljon a boldogság és a szépség életem vezércsillagává és minden imám legyen felajánlás hálám jeléül, azért a kincsért, hogy élhetek.”
10. Mit ábrázol a kedvenc festményed?
Engem. Egy fákkal övezett, sötét sétányon, mindennek hátat fordítva sétálok a lenyugvó nap irányába, miközben fényes sugarai körbeölelnek. Nem miattam kedvenc. Édesanyám miatt, hiszen az ő alkotása. Kedvenc, mert ő sokkal hamarabb meglátta bennem mindazt a „kitörni a fény felé” akarást, amit én akkor még csak nem is sejtettem. Nem szavakkal mondta el nekem, hanem vászonra vitte!
11. Mit jelent számodra egy csésze kávé?
Hú… Mindent IS! Ébredést, csendet, mosolyt, ötleteket, alkotást és nem utolsó sorban nyugalmat a Kedvesemnek. Ugyanis a reggeli kávé előtt elég… (finoman fogalmazva) nyűgös vagyok.
12. Hogyan mesélnél egy ötévesnek a szerelemről?
Fogalmam sincs. Valószínűleg az ebből fakadó érzéseket hasonlítanám a „hasikában repkedő” pillangókhoz, amit akkor érez, amikor magasra sikerül a hintázás. Talán ő mesélné el nekem, hogyan látja.
13. Van kedvenc ételed?
Sok kedvenc van. Többek között a jó kis műanyag, mindenféle tartósítóval és ízfokozóval ellátott, előre csomagolt instant göndör laska leves. Na, azt imádom, bár teljesen ellentmond elveimnek! Éppen ezért nagyon ritkán eszem. De olyan finom…
14. Szeretsz főzni?
Lehetőségeimhez mérten igen. Ritkán és kis mennyiségeket szoktam készíteni, viszont azt örömmel teszem. Hiszen úgy, mint minden másba, az ételbe is magunkat adjuk, magunkból adunk. Soha nem lesz ízletes egy kényszerből és kedvtelenül készült étek.
15. Mi köt le a legjobban?
Az alkotások és azok színvilágának összhangja. A bogozott csomók egyre nagyobb tere. Többször előfordult már, hogy egyik pillanatban még a reggeli kávémat kortyolgattam álmosan, a másikban meg már délután 3 óra volt, én még pizsamában és mellettem egy jókora adag befejezett alkotás. Azt hiszem, egy kicsit leköt. :)))))
16. Mit jelent számodra a természet?
Hazatérést. Otthont. Túlélést. Életet!
17. Ha kapnál egy esélyt az újrakezdésre, mit csinálnál másként?
Ugye ismerős a „semmit nem tennék másként, mert ezáltal vagyok az, aki?” Én ezt nem igazán találom helyénvalónak. Legalább egyszer az életben mindenki megkérdezte saját magától, hogy mi lett volna ha? Nem biztos, hogy másként csinálnék valamit, viszont jobban figyelnék a saját belső hangomra, ezáltal a kimondott szavakra és a tetteimre.
18. Ha egy idős, a bölcsek kövét őrző emberrel beszélgethetnél – mi lenne az a három kérdés, amit mindenképpen feltennél neki?
Egy kérdésem és egy kérésem lenne őhozzá. Meginna-e velem egy csésze finom teát? Szeretném ezt a csésze teát meghitt csendben és mély nyugalomban elfogyasztani vele, szavak nélkül egymásra figyelni és csak Ott lenni.
19. Mit olvastál utoljára, amiről azt mondtad – ember, ez forradalmi, megváltoztatta az életről való elképzeléseimet!
Az általam utoljára olvasott regény nem volt ekkora hatással rám, viszont életem során sokat olvastam és valamilyen szinten minden könyv meghatározó erővel bírt, annak függvényében, hogy milyen korban olvastam őket és persze, hogy mit olvastam abban a korban. 15 évesen felfalni a Bűn és bűnhődést vagy a Mester és Margaritát meredek volt, viszont úgy éreztem, akkor ott ennek helye van. Most nem tudnám elolvasni őket.
20. Mit üzennél fiatalkori önmagadnak?
1. 15 évesen olvasd el a Bűn és bűnhődést!
2. Ígérem, minden úgy lesz, ahogyan szeretnéd.
3. Tanulj meg paradicsomot ültetni és gondozni.
Ja, és táncolj még többet!
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
