Innováció 2019-ben

Szerző: Faludi Orsolya •  Fotók: Design Bank Sepsiszentgyörgy, Unspash • 2019. szeptember 11.

Megosztom:

Innováció 2019-ben

Faludi Orsolya innovációs pénzügyi szakértő meglátásai
Az innováció önmagában egy elég megosztó buzzword, fontos tisztázni, mit is értünk alatta. Az innováció minden meghatározás szerint magába foglalja az újszerűséget és ennek alkalmazását különböző területeken, de ennek ellenére többféle innovációt különböztethetünk meg aszerint, hogy mi az innováció tárgya, ki a célközönsége, mekkora a mértéke az újszerűségnek, mekkora a kiváltott hatása, milyen az életciklus görbéje stb.
Világszinten pezseg a startup kultúra, minden nagyvállalatnak ma már van innovációs laborja, inkubátor programja, de minimum egy csapatnyi innovációs szakértője annak érdekében, hogy sikeresen megtalálja a választ arra, hogyan maradhat versenyképes, vagy ami még fontosabb, a megoldást a saját iparága túlélésére.
A digitalizáció hatására egyre inkább elmosódnak a szigorú iparági határok és új szereplők jelennek meg egy-egy piacon. Jó példa az iparági átjárhatóságra a telekommunikációs cégek útkeresése, az ennek eredményeként kínált mobilfizetési, saját tartalom szolgáltatói (tv), okosotthon, okosváros megoldások, de a legtöbb ilyen cég az önvezető autók és az IoT (dolgok internete) területén is otthonosan mozog már, legyen szó pl. mezőgazdaságban vagy akár egészségügyben alkalmazott szenzorokról.
Napjainkban talán három nagy területre érdemes figyelni, amikor innovációról beszélünk. Egyik az új üzleti modellek megjelenése. Egyre több szolgáltatást használunk a konkrét fizikai termékek helyett és ezek a szolgáltatások számunkra, mint végfelhasználók számára ingyen vannak bizonyos értelemben. Ahogy mondani szokták, nincsen ingyen ebéd, és ahol nem fizetsz a termékért, ott te magad vagy a termék, de az adat alapú üzleti modellek egyre inkább háttérbe fognak szorulni a szabályozás, mint pl. GDPR és a tudatos felhasználói magatartásnak köszönhetően. Ezzel szemben a modern vállalatoknál dívik a freemium modell, alap a prémium, a kiegészítő szolgáltatásokra vagy a B2B bevételre alapuló üzleti terv, és mi, felhasználók sem tolerálunk már mást, ha digitális termékekről van szó.
Ha innovációról beszélünk, nem lehet megkerülni az új technológiák alkalmazását. A negyedik ipari forradalom küszöbén vagyunk és nagy az egyetértés abban, hogy a következő időszak meghatározó technológiái a mesterséges intelligencia (ami ma még leginkább csak gépi tanulás), az összekapcsolt szenzorok (IoT) és a virtuális valóság nemcsak a gazdaságot fogják átalakítani, hanem a társadalom minden más területét is.

Amikor technológiai innovációról beszélünk, nagyon fontos a vállatoknak megérteni, hogy a sikerhez nem elég a meglévő ügyfélfolyamatokhoz hozzávarrni az új technológiai megoldásokat, hanem gyökeresen újra kell gondolniuk a termékek és szolgáltatások természetét, mondhatni üres lappal kell kezdeni a tervezést.

A harmadik terület, ahol az innováció újraosztotta a kártyákat, az a marketing. Hála egy-két sikeres startup jó gyakorlatainak, illetve a fiatal generáció közhelyeket nem tűrő hozzáállásának, ma már csak a hiteles és hasznos üzenetek rúgnak igazán labdába.
Ma már egy nagyközönségnek szóló termék nem tud boldogulni az elégedett felhasználó közössége nélkül, és aki a termékében jó, ezt az irányt „olcsón” ki is tudja használni. Híres európai példa a pénzügyi szolgáltatások területén működő startup, a Revolut, amely kifejezetten büszke arra, hogy saját bevallása szerint kevesebb mint 4 év alatt úgy szerzett 4 millió ügyfelet, hogy semmit nem költött klasszikus marketingre, csak ajánlások mentén jutott el erre a szintre. Érdekes jelenség az influenszerek megjelenése is, ami nem csak a marketinget, mint olyant, hanem a társadalmat, a kultúrát is alakítja a maga celebkultuszával. Mindeközben sok fiatal számára egy valós megélhetési formává is válik.
Az innováció területén ma egyidejűleg van jelen a verseny és az együttműködés. A siker receptje — mint ahogy máshol — itt sem áll készen, de a trendek világosak.
Nagy kérdés, hogy kik lesznek a verseny győztesei, van-e valós esélye a helyi közösségeknek, kezdeményezéseknek, a lokális megoldásoknak, vagy nagy globális szereplők tarolják majd le a piacokat és a felhasználókat. Szintén érdekes kérdés, hogy kik lesznek a globális játék nyertesei, az Egyesült Államok és a feltörekvő Kína mellett milyen lapok jutnak Európának és azon belül Közép- Kelet Európának, Erdélynek.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.