„Hiánypótló, inspiráló értelmiségi fórum…”

és hasonlókat mondtak az

I. születésnapi Picnic in the vineyard eseményünkről

Egy rendhagyó beszámoló következik…

Éppen ma, szeptember 10-én van egy éve, hogy nyilvánosan is elkezdődött a matusinka magazin történetünk, amelyet ezelőtt 12 nappal ünnepeltünk meg a Kárásztelek Pezsgőpincészetben.

De vegyük sorjában az I. születésnapi Picnic in the vineyard alkotóelemeit:

1. A szülinapos start-up

2. Kárásztelek Pezsgőpincészet – egy erdélyi sikersztori

A Kárásztelek Pezsgőpincészet egy újraültetett történelem, évszázados bortermelő terület visszahelyezése arra a domboldalra, ahol már az 1770-es jozefiniánus térkép készítői szőlőterületet rajzoltak. Kárásztelek Szilágy megyében, egy eldugott helyen található. A pincészet története 2004-ben kezdődött, amikor az egri borászlegenda, id. Gál Tibor, az egyik alapító vendégként idelátogatott, és a hűvös éghajlatot, a talaj összetételét, a déli fekvésű domboldalt látva tökéletesnek gondolta a területet pezsgőpincészet alapítására. Magyar befektetők, köztük a Pannonhalmi Főapátság is, az akkor már elhunyt borász elképzelései alapján indították el a beruházást. Négy év alatt sok-sok kitartással és türelemmel vásárolták fel a parcellákat, ami a mostani 22,4 hektár szőlőterületet teszi ki.

Noha számos akadály gördült eléjük főleg az építkezési fázisokban, ők „menekültek előre”, az elmúlt évek sikerei pedig őket igazolják. 2018-ban Londonban a pezsgővilágbajnokság gálaestjén Bereczki Csaba borászuk átvette a World Champion Rising Star díjat, azaz az adott évben a világ legígéretesebb pezsgőpincészetének ítélt trófeát. Rendkívül inspiráló a történetük, kitartásról, elkötelezettségről, helyes értékrendről.

3. Panelbeszélgetés két erdélyi kezdeményezésről, mozgalomról

A Zero waste mozgalmak itthon és a nagyvilágban elnevezésű panelbeszélgetés központi témája a környezetvédelem és tudatos életmód, mint mozgalom volt, amelyet Szőcs Blanka kommunikációs és közösségépítő szakember vezetésével egymástól nagyon különböző nézőpontokból közelített meg három meghívottunk. Dr. Mara Gyöngyvér biológus, a csíkszeredai Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, a Biomérnöki Tanszék docense a téma szakértőjeként, a tudomány és a szakemberképzés oldaláról közelítette a témát, hisz sok kutatás és vizsgálat lebonyolításáról és eredményéről tud, ismeri a társadalom és főleg a fiatal szakemberek — mint környezetmérnökök, biológusok stb. — hozzáállását, érdeklődését és felkészültségét a témához. Úgy gondolja, hogy ma leginkább természetvédő egyének és szakemberek tagjai a társadalmunknak, egyre kevesebben választják a környezetvédelmet, mint olyan szakmát, amiből meg is lehet élni, vannak területek, amelyekkel hazánkban például még nem nagyon foglalkoznak, mint amilyen az ipari környezetvédelem.

Ugyanakkor azok a fiatalok, akik ilyen területen tanulnak és helyezkednek el, nagyon lelkesek, lendületesek, akarnak tenni, komolyan veszik és teszik a dolgukat. Ha sok fecske akarja a tavaszt, akkor talán lehet is javítani, helyes irányú folyamatokat elindítani. Ők egyfajta hősöknek számítanak, úgy tűnhet, hogy szélmalomharcot vívnak, de kis lépésekkel, egyéni szintű cselekedetekkel és döntésekkel is lehet elérni eredményeket.

Erről beszélt a Vera Green vállalkozás megálmodója is, Balog Boros Enikő, aki a hulladékcsökkentés híve, és ezért olyan háztartásban használatos termékeket gyárt és forgalmaz vállalkozása, amelyekkel csökkenthetjük a biológiai lábnyomunkat: nem ártalmasak a szervezetünkre és nem szennyezik a környezetet, mert biológiailag lebomló anyagokat tartalmaznak vagy abból készültek, csomagolásmentesek stb. Enikő úgy véli, nagyon nehéz tökéletesen hulladékmentes életmódot folytatni, ő sem tud, habár gyerekkora óta így él, de az apró sikereket tartja fontosnak, mindenkinek az egyéni hozzáállását, a törekvést a tudatos életmódra. Minden ilyen irányú cselekedet számít, a kis lépések is, ha sokan megtesszük.

Imre Attila a MUViN Containers vállalkozást képviselte. Alternatív megoldást kínálnak életterekre, ingatlanokra. A vállalkozása nem a környezetvédelem jegyében indult, de idővel mégis szorosan összekapcsolódott vele: régi és új konténerekből álmodnak és terveznek meg ma már otthonokat is, és amikből régen csak gépházat, raktárat, esetleg irodahelyiséget alakítottak ki, ma már egész kényelmes lakóházakat is építenek. Tehát ezek a konténerek felújításra kerülnek, nem lesznek az enyészeté, újragondolják őket, és tudjuk: a tudatos életmód és a környezetünk védelmének egyik alappillére a már használt tárgyak újragondolása. Innovatívnak és merésznek kell lennünk ezen a területen is, mert a lehetőségek határtalanok.

A tudatos életmóddal foglalkozó beszélgetéssel ellentétben, ahol az egyének saját felelősségét és saját kis cselekedeteik és döntéseik erejét hangsúlyozták, az alternatív pedagógiáról beszélgető meghívottaink a közösség erejét emelték ki ezen a területen. Azért jelenhettek meg a legkevesebb négy külön területre beilleszkedő oktatási formák (reformpedagógia, modern pedagógia, módszertani alternatíva, tanulócsoport és magántanuló), mert kis szülői közösségekben megszületett az igény erre. Már a 20. század elején is érezték a szülői közösségek és haladó szellemű pedagógusok, hogy valami nem jó, így születtek meg az alternatív oktatási formák, amelyeknek reneszánszát éljük meg ma, a kommunizmus és szocializmus súlyos évtizedei után újra érzi a társadalom, hogy valami nem jó, és próbáltak változtatni, újítani, alternatívákat keresni az oktatásban is.

Erről beszélgetett dr. Frigy Szabolcs szociológus és egyetemi tanár moderálásával Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos szakmai alelnöke, aki hagyományos iskola igazgatója, László-Bakk Áron István, a kolozsvári Waldorf líceum tanára, Tasi Ottilia Gyöngyvér temesvári step by stepes tanító, Aczél Dóra, aki a nagyváradi Grund School magániskola megalapítója és Ferencz-Gyöngyössy Gyöngyvér Noémi pedagógus, aki az otthonoktatást valósítja meg évek óta családjában, és az ezen oktatási formákat közel érzőknek, illetve erre az útra térő erdélyi családok közösségének építője, vezetője.

A jelenlévők egységesen képviselték azt az álláspontot, hogy mindig kell hinni és törekedni a változásra, a javításra, az alternatív oktatást megvalósító kis közösségek küldetéstudata nagyon erős, összefogáson alapul, és ez lehet a változtatás motorja, amire vannak is jó példák, hiszen már nagyon sok jó gyakorlatot és módszert vett át az állami rendszer is a különböző pedagógiákból. Jelen korunkban a hiány és bátorság szüli meg a választási lehetőségeket, és ez a legfontosabb: legyen választási lehetőség, hisz erről szól a demokrácia is, és valahol ez a legfőbb érték, hogy a demokráciát valóban valósítsuk meg. Ehhez kellenek a bátor szülői közösségek, akik demokratikus oktatási formákat hoznak létre, nem hierarchiára alapulókat, és ebben a szellemben nevelkedhetnek és tanulhatnak a gyerekeik. Így lehetnek ezek az iskolák, közösségek a társadalmi változás előmozdítói.

Mindkét beszélgetés bővebb átiratát és teljes felvételét hamarosan meg lehet tekinteni a magazinban, illetve Youtube csatornánkon.

4. Picnic in the vineyard

Az alapkoncepció már régóta a fejünkben van. A piknik lazasága, ember- és természetközelisége inspiráló, másrészt az erdélyi pincészetek, a szőlős és a hozzá tartozó épületek, a bor elkészítése mögött álló történetek rendkívül izgalmasak lehetnek, és talán még nem kapnak kellő figyelmet az országos turisztikai körforgásban sem. Így e két koncepció társítása csakis erősítheti egymást. Az augusztus 29-i pikniken továbbá részt vett a Blaze design store, a fiatal erdélyi művészek alkotásait bemutató dizájnerbolt Marosvásárhelyről, valamint a Vera Green zero waste és less waste termékeket készítő vállalkozás Kolozsvárról. A dekorációt a szatmárnémeti Cochet Home Decor biztosította.

5. Tervek, vágyak a következő évre

Minden bizonnyal a következő év sem lesz sokkal könnyebb, de megyünk előre, a pikniken vagy sok más fórumon kapott visszajelzések egyelőre ezt az irányt erősítik. Már megvan a következő piknik elképzelése, ha a tágabb kontextus pedig megengedi, jövőre korlátlan számú résztvevőben gondolkodhatunk. Nagyon sok inspiráló téma ötletünk van írott és vizuális anyagokra, könyvkiadásra egyaránt. Egy offline inspirációs műhely, coworking tér létrehozásán dolgozunk már hosszú hónapok óta, mely remélhetőleg hamarosan megvalósul, ahol a magazinhoz köthető eseményeket, tevékenységeket végezhetjük, illetve más, kreatív iparágban dolgozó személyek is társulhatnak majd hozzánk ebbe a térbe. Továbbra is az a vágyunk, hogy egy olyan virtuális és valódi teret, közösséget építsünk Erdélyben, ahol kivételesen nem a politikai és gazdasági nyomás, érdekalapú versengés dönthet, hanem a sok esetben kissé már elcsépelten lobogtatott önazonos értékrend, legyen az piaci, művészi vagy egyéni szinten.

6. Köszönet

Elsősorban a matusinka kreatív csapatának, akik emberi és professzionális szinten lelket és formát adnak a magazinnak, a külső munkatársaknak, akik egy éve lelkiismeretesen velünk dolgoznak, hisznek mindabban, amit közvetíteni szeretnénk és nagyon sokat tesznek mindehhez, az üzleti partnereinknek, akik nélkülözhetetlenek és akikkel együtt alkothatunk. Köszönjük eddigi támogatóinknak, akik rendkívül erős inspirációt és visszaigazolást adnak mindarra, hogy jó úton járunk: Gróf Teleki Kálmán, Lajos Katalin, Krizsán Attila- Sándor, Kassay Géza, DR. Orban Viktor és Vida Benjamin. Köszönet a Női vállalkozók Erdélyben csoportnak, ahonnan első pillanattól fogva számos inspiráló kapcsolódás, téma és együttműködés született. Valamint a CRITBIZ vállalkozásfejlesztési programnak, amely vissza nem térítendő támogatásával jött létre a vállalkozás és ezelőtt két évvel, még ötletként láttak benne fantáziát.

És nem utolsó sorban nektek, olvasóinknak, akik által egy egyszemélyes álom inspiráló, hiteles közösségi projektté válhatott, itthon, Erdélyben és talán világviszonylatban is.