16 máj Gyula
Gyula
Idén húsvétkor sem ígértek túl sok jót a meteorológusok. De hisz ez mifelénk már megszokott, az esős idő elmaradhatatlan alapeleme az ünnepeknek, akár a gondos kezek által festett levélmintás, szalonnától fénylő piros tojások. Emlékszem, gyerekkoromban minden locsoláskor térdem hajlatáig volt sáros a nadrágom. Most sem volt jó idő, havas eső hullt ételszenteléskor a főtéren. Erről azonban csak a világhálón értesültünk, ugyanis ahogy tesszük már évek óta, ha beköszönt az ünnepi szünidő, elővesszük a térképet és még az esős idő beállta előtt bepakolunk, és elutazunk a hosszú hétvégére. Ezen alkalommal a szeles, ám napsütötte Gyulát választottuk.
Gyula leginkább a fürdőkomplexumáról, a Gyulai Várfürdőről ismert, ennél azonban sokkal több látnivalót tartogat. Korábban már jártunk itt, így volt szerencsénk megismerkedni a Várfürdő és az Aqua Palota nyújtotta szolgáltatásokkal, ám akkor nem fektettünk túl nagy hangsúlyt a város kulturális hagyatékára. Gyula történelmi és kulturális öröksége meglepően sokszínű, így az ünnepek alatt csak erre összpontosítottunk. A határ menti település történelmi városrésze nem nagy kiterjedésű, így egy hétvége alatt többnyire felfedezhető. Az óváros szíve és lelke a Gyulai vár-tó és annak természetközeli környezete. Számunkra is innen indul a városnézés. A Vár-tó körzetében található a gyulai vár, az Almásy- kastély és a Várfürdő is. A várkertből kilépve utunk a Kossuth utcán halad tovább, majd rátérve a Városház utcára bejárjuk Gyula sétálóutcáját, néhány ígéretes kitérővel, érintve a Világórát (jelképezi a földet és a világ egységének szükségességét), majd a Kapus-hídon át a Szökőkutak terére érünk, ahol a lassú folyású sétálóutca a modern városrész tengerébe torkollik.
Almásy-kastély
Az idilli környezetben, platánok és tölgyek árnyékában pihenő Almásy-kastély a gyulai várral szemben található, a Vár-tó túlpartján. Építésének pontos dátumát homály fedi, de a 19. század elején már biztosan állt. Vidéki kúriaként épült, de az évek során számtalanszor átépítették, hozzátoldtak, csinosítgatták, így építkezési stílusa is nehezen meghatározható. A II. világháború után a kastély sorsa megpecsételődött, teljesen kifosztották, sokáig kihasználatlanul romosodott, de volt elmegyógyintézet és gabonaraktár is. A nehéz múltú kastélyra csak az ezredforduló után mosolygott rá a szerencse, egy nagyobb projekt során felújították, jelenleg állandó és időszakos kiállításoknak ad otthont, rendezvény (Stefánia szárny)- és látogatóközpontként üzemel.
A kastélyt kifosztották, de pont ez teszi izgalmassá és különlegessé a látogatóközpont állandó kiállításait. Az épület berendezési tárgyai és egyéb más értékek nem maradtak fenn az utókor számára. A kiállítás megálmodói azonban egyedi módon próbálták meg rekonstruálni: korhű másolatokkal, interaktív megoldásokkal és egyedülálló nézőpontot alkalmazva tárják elénk a birtok lakóinak mindennapjait. A kiállításon fontos szerepet kapott a színfalak mögött zajló élet, ez a háttérben pöfögő gépezet. Betekintést nyerhettünk az inasok, a szolgálók, a szakácsok, a komornák és társalkodónők életébe is. Az ő szemszögükből láthattuk, hogy mit ettek a ház urai és úrnői, milyen volt az akkori higiénia, öltözködési szokásaik, mivel töltötték napjaikat, hová utaztak szabadidejükben, milyen viselkedési szabályok formálták a jó modort és az etikettet. És végső soron, a hierarchia létráján haladva, egy teljes képet kaphattunk minden kastélylakó életéről.
A kastély jegypénztáránál volt lehetőség 4„ az egyben” jegyet vásárolni, amely tartalmazta az állandó kiállításokat, az időszakos kiállításokat, a török torony meglátogatását, ahonnan szépen belátható a környék, valamint a gyulai vár belépőjét is. Mindezt jutányos áron.
Gyulai vár
A Vár-tó fölött magasodó gótikus téglavár a város szimbólumát testesíti meg. A 16. századból származó, jó pár ostromot túlélő, soha be nem vett, végvárként is szolgáló építészeti remek, igazi unikumként kapott helyet a magyar történelemben. A várat felújították és számtalan beltéri és szabadtéri (várkert) programnak ad otthont. Több szinten és több mint 20 termen át nyerhetünk bepillantást a vár történelmébe. Látogatható a lovagterem, a kápolna, ahol a mai napig is tartanak keresztelőt és esküvőt, a működő kovácsműhely, a várbörtön és annak borzongató kínzófelszerelései, a várfal tetején végigfutó kilátó és persze a szédítő csigalépcsőn megközelíthető torony is. Húsvét alkalmával tojásfestés is volt a várban, hétfő fejében pedig tojáskeresést szerveztek a várkertben.
Ladics-ház
Kilépve a várkertből, a Kossuth utcán tovább haladva körbenéztünk a tiszta és gondozott óváros nyugodt világában. A várost ünneplőbe öltöztették (piros tojás és fehér nyuszi figurák). Az utca és részben a fehér- Körös mentén számos építészeti remek (Szent Miklós katedrális, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságának otthont adó épület) mellett sétáltunk el. A vízügy bal oldalán kezdődő sétálóutca szökőkutak csilingelésétől hangos, a közelben található a Nádi Boldogasszony plébánia szomszédságában pedig a híres Ladics-ház.
A II. világháború után, ellentétben az Almásy-kastéllyal, a Ladics-ház egyszerű külleme sikeresen beépült a környező házak világába és nem keltette fel a fosztogatók figyelmét. Így csodával határos módon a ház minden berendezési tárgya a lehető legjobb állapotában maradt fenn az utókor számára. Tulajdonosai ügyvédek és orvosok voltak, akik öt generáción át halmozták fel azt a felbecsülhetetlen örökséget, amely hamisíthatatlan képet fest a 19–20. század vidéki polgárság életéről. Igazi hagyaték!
Százéves cukrászda
A Százéves Cukrászda a város egyik leglátogatottabb ékköve. És ha már a Ladics-házban jártunk, érdemes a szomszédságban beülni egy sütire. A cukrászdát Salis András cukrászmester alapította 1840-ben. Mai nevét 1952-ben kapta, de ha picit utánaszámolunk, már jócskán meghaladta a száz évet. A díszítő festésben gazdag falak, az eredeti biedermeier berendezési tárgyak, a fedeles cukorkásüvegek, a vitrines pult, a 32 sípos géporgona, a cukrászmúzeumnak átalakított régi cukrászműhely, fennmaradt kelléktárával együtt (gépi habverő, tortaformák, fagylalttároló stb.) egy igazán különleges birodalomba kalauzolják az édesszájúakat. Az isteni finomságokról már nem is beszélve!
Számunkra most ennyi fért bele a hétvégébe, de Gyula számos más kikapcsolódási lehetőséget is kínál az idelátogatóknak. Aki szeretné tovább bővíteni kulturális látókörét, annak kiváló élményt nyújthat az Erkel Ferenc Emlékház és az Erkel Ferenc Múzeum. A híres zeneszerző ugyanis Gyulán született. Ha szeretnénk némi sportot is belecsempészni a hétvégébe, a város biciklivel is felfedezhető. De ha legszívesebben a kulináris élvezetek hajszolását szeretnénk tökélyre fejleszteni, a Húsvéti Gasztroséta vagy az év során megrendezett számos más fesztivál ezekre is bőven nyújt lehetőséget.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
