Ép testben a lélek is szeret élni – podcast

Szerző: Szabó Eszter • Fotók: Freepik • 2023. március 16.

Megosztom:

Ép testben a lélek is szeret élni.

A testünk mindig jelez, ha valamit rosszul csinálunk. És minél inkább ráhangolódunk arra, hogy figyeljük ezeket a jelzéseket, minél inkább megismerjük a saját fizikumunkat, annál biztosabb az, hogy nem fog hidegen hagyni, ha elhanyagoljuk az egészségünket. Furcsa belegondolni, de amellett, hogy próbáljuk megismerni a világot, benne a magunk helyét, elfelejtjük azt, hogy először talán saját magunkat kellene megismernünk. Nemcsak a gondolkodásunkat, a lelkünket, hanem a szerveink működését, az izomcsoportok, idegszálak helyét és jelentőségét is ugyanúgy. Ebben a témában Sándor Évát hívtam segítségül, aki a manuálterápia szakterületén belül segít az embereknek jobban, egészségesebben élni.

Mesélj egy kicsit magadról. Hogyan kerültél kapcsolatba a sporttal, illetve a gyógytornával?

Leginkább úgy jellemezném magam, mint egy örökmozgó, de semmit sem sportoló típus. Gyermekkoromban is nagyon aktív voltam. Nagytatámmal, emlékszem, eljártunk gombászni, rengeteget voltam kint a természetben, és ez a mai napig is megmaradt. Viszont úgy igazából nem sportoltam soha. A szüleim megpróbáltak kézilabdázni vinni, de nem tetszett, és elég hamar rá kellett jönnöm, hogy a csapatsportok nem nekem valók. És mindig bennem volt, hogy ezek olyan durva sportok, és nagyon könnyen le lehet sérülni, talán innen jött a gyógytorna.

Mi volt az, amiért te úgy döntöttél, hogy hivatásszerűen szeretnél ezzel foglalkozni?

Érettségi előtt még orvosin gondolkodtam, de aztán rájöttem, hogy ez nem nekem való. De azt tudtam, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, másokon segíteni, és akkor jött, hogy próbáljam meg a gyógytornát, mert valahogy sokkal jobban tetszett az, hogy végig tudom kísérni a páciens fejlődését az elejétől a végéig. És hogy mind a ketten örülni tudunk annak, hogy ha valaki újra lábra áll, meggyógyul, újra van ereje, meg kedve. Nagyon sokszor mintha pszichológiai ülést is tartanánk a beteggel. Nemcsak fizikai, hanem lelki támaszt is nyújtunk a páciensnek, és talán ezért is elhivatottság ez, és nem egy szakma.

Hogyan kerültél kapcsolatba a manuálterápiával?

A manuálterápiával gyakorlatban Bécsben találkoztam először. Négy évet éltünk kint a párommal, és én akkor egy magánklinikán dolgoztam, ahol rengeteget tanultam, fejlődtem, és itt kerültem kapcsolatba a Maitland koncepcióval. Erről azt kell tudni, hogy Ausztráliából származik, és már a 70-es évek óta alkalmazzák. Ez nem egy csontkovács, vagy nem egy masszázs, nem úgy kell elképzelni, hogy eljön oda az ember és össze-vissza ropogtatjuk. Nagyon komplex vizsgálati rendszere van, rengeteg tesztet végzünk el a betegen, hiszen rá szeretnénk jönni, hogy mi okozza a problémát, honnan ered a fájdalom. Többnyire a mechanikus fájdalmakat vizsgáljuk, az izom-, ízület- és akár idegi problémákat is nagyon hatásosan tudunk kezelni vele. De nem elégszünk meg csak a fájdalommentességgel, hanem otthon elvégezhető tornával, vagy akár életmódbeli változtatásokkal is törekszünk arra, hogy ezt az újonnan visszaszerzett egészséget továbbra is fenn tudjuk tartani.

Mi a legfontosabb ezzel kapcsolatban, amit az emberek tudniuk kell? Hogyan zajlik egy ilyen alkalom, és miben más ez, mint egy hagyományos gyógytornás kezelés?

A kezelések mindig egy konzultációval kezdődnek, ahol egy kicsit jobban megismerjük a pácienst. Kikérdezzük, ami segíthet abban, hogy megpróbáljunk rájönni a fájdalom forrására. Majd ezt követi egy posztorális inspekció, ami azt jelenti, hogy alsóneműre vetkőzve, sima állóhelyzetben végignézzük a páciens testét, és megnézzük, hogy van-e bármilyen deformáció, gerincferdülés, lábhossz különbség, vagy egyéb elváltozás, ami akár a probléma okozója is lehet. Ezt követően végignézünk néhány általános mozgástípust, megnézzük hogy van-e valami hiba a páciens járásában, van-e esetleg olyan mozdulat, amire jelentkezik a fájdalom, vagy van-e olyan mozdulat, amivel még jobban tudjuk fokozni ezt a fájdalmat. Ez lenne igazából a legjobb, mert ez azt jelenti hogy egyből rájöttünk a problémára. Viszont vannak olyan esetek is, amikor nem sikerül egyből megtalálni a probléma forrását. Ilyenkor a szomszédos ízületeket is át szoktuk nézni. Például ha valaki derékfájdalommal jön, átvizsgáljuk az összes mozgástípust, végignézzük a járását, és ha nem találunk semmit, akkor lehet, hogy a csípőjénél kell keresni a gondot, vagy akár lehet térdprobléma, tehát mindig átnézzük a szomszédos ízületeket is. A kezelés során a terapeuta kézzel történő finom, passzív mobilizálásokat végez a páciens izmain, vagy gerincén, ízületein, vagy akár az idegszálon is, hogy ha onnan ered a gond. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ez egy nagyon fájdalmas tevékenység. Lehet, hogy egy picit érzékeny, viszont nem megyünk bele sosem a fájdalomba. Megpróbáljuk a terápiát úgy irányítani, hogy a beteg jól érezze magát, és a végén vagy kevésbé fájjon, vagy pedig jobban tudjon mozogni.

Milyen panasszal jönnek hozzád a leggyakrabban?

A leggyakoribb probléma talán a gerincfájdalom, leginkább a derékpanaszok. Itt közrejátszik az is, hogy rengeteg ember végez ülőmunkát, vagy akár órákhosszat ülnek az autóban, és ebből kifolyólag nagyon kevés az aktív mozgás. Ugyanakkor, ennek a másik oldala a nyaki probléma, ami szintén az ülőmunkának az átka. Mert hogyha órákat bámuljuk a képernyőt, meg többnyire lefelé nézünk, meg nem egyenesen előre, az is okozhat töbek között izomkontrakciót, vagy egyszerűen csak az egész testtartásból adódó fáradtságot az adott területen, és ezek mind okozhatnak migrént, rosszullétet, szédülést, akár vérnyomás problémát. Mert ugye nem mozog rendesen a keringési rendszerünk, és ezekben az esetekben mindig jó, hogyha egy terapeutához fordulunk, vagy akár ellátogatunk egy fizioterápiás kezelésre, vagy az is jó, ha elmegyünk egy picit edzőterembe.

Hogyan lehet ezeket a gyakori problémákat megelőzni?

Az anatómiánk arra lett kitalálva, hogy egyforma arányban mozogjunk. Tehát legyen az mondjuk ülés, fekvés, járás, vagy bármilyen tevékenység, de ne egy bizonyos pozíciót tartsunk hosszú ideig, mert ez nem tesz jót sem a belső szerveinknek, sem a mozgásszerveinknek. Így sokan nem is gondolnák, hogy egy egyszerű mindennapos aktivitással mennyi mindent meg tudnának előzni, és sokkal kevésbé lennének fájdalmaik. Például az irodai munkások már azzal meg tudnák előzni a nyaki panaszok nagy részét, ha óránként felállnak, sétálnak, átmozgatják a nyaki gerincet, vagy egyszerűen csak levegőznek egyet a szabadban.

Hogy kapcsolódsz a gyógyszerekhez? Szerinted életmódváltással, tornázással meg lehet gyógyszer nélkül is szűntetni ezeket a tipikus fájdalmakat?

Sajnos sokan választják a rövidebb utat, és véleményen szerint inkább lustaságból, hogy ha valami fáj, akkor rögtön a gyógyszerhez nyúlnak. Amikor valószínűleg, hogy egy egyszerű, banális dologgal is sokat tudnánk segíteni. De nem kell rögtön gyógyszerekhez nyúlni, vagy orvosokhoz rohanni, mert nem minden esetben teszünk ezzel magunknak jót.

És mennyire tudod diagnosztizálni például a stresszt, vagy egyéb lelki okot, amikor hozzád jön valaki? Meg lehet állapítani egy befeszült izomból?

A lehetséges okozókhoz hozzátartozik a mindennapi rohanás és a stressz is. Egy picivel több időt kellene magunkra fordítani, kevesebbet kellene idegeskedni. Igen, tudom, könnyű mondani, de tényleg meg kellene próbálni egy kicsit kevesebbet rohanni, mert sok esetben vannak lelki okai is a panaszoknak. Ezért tartom fontosnak, hogy jól megismerjem a pácienseimet, és ők is többnyire nyíljanak meg előttem. Voltak olyan esetek, hogy hosszú ideig járt hozzám egy hölgy kezelésre, nagyon fájt a nyaka, fejfájása is volt, és nem jöttünk rá, hogy mi lehet a gond, mert nem volt érzékeny sem egy adott csigolya, és az izmai sem konkrétan, és aztán rájöttünk, hogy a válása volt az, ami őt nagyon megérintette, és ebből kifolyólag jöttek a tünetek. Nyilván az első alkalommal nem mindenki tud annyira megnyílni, nem is mindenki tudja, hogy mire számítson az első alkalommal. Viszont az már egy nagyon nagy lépés, hogy egyáltalán eljön, és veszi a bátorságot, hogy segítsünk a problémáján. Általában egy befeszült izomból is lehet tudni, hogy az ember nagyon stresszes, vagy éppen fárasztó napja volt.

Tavasszal az emberek általában elindulnak sportolni, kirándulni, vagy éppen nekifognak kertészkedni. Mire kell ilyenkor odafigyelni?

Tavasszal a mozgásszervi megbetegedések száma egyre inkább nő. Legyen az éppen egy újonnan felbuzdulásból elindult sportolás, vagy éppen kertészkedés a hátsó udvarban, de azzal senki nem számol, hogy egész télen kimaradtak az ilyen típusú mozgások. És azok a mozgásszerveink el vannak fásulva és lustulva, és amikor én egyből nekifogok felásni egy fél udvart, akkor természetes, hogy ezután egyből megbosszulja a testem és fájni fog. Vagy ha hirtelen elindulok szaladni, de előtte hónapokig nem szaladtam, és mondjuk 5 km-rel kezdenék, fájni fog a térdem, a derekam, a bokám, mert nem volt erre a szervezetem felkészülve. A másik nagy hiba, amit észerveszek az embereken, hogy szinte senki nem szokott bemelegíteni, vagy legjobb esetben is öt perc alatt letudják, holott nagyon nagy szerepe van a bemelegítésnek abban, hogy elkerüljük a sérüléseket.

Ugye neked van külföldi tapasztalatod is. Szerinted külföldön máshogy állnak az emberek a fizikumuk ápolásához, karbantartásához, mint itthon? Miben látod a legnagyobb különbségeket?

Ahogy említettem, én éltem Ausztriában néhány évet, és az a tapasztalatom, hogy az ottani emberek sokkal nyugodtabbak, mint az itthoniak, és sokkal jobban odafigyelnek az egészségükre. Nagyon sok olyan középkorú és idős páciensem volt, aki rendszeresen járt hegyet mászni, vagy minden este kiment sétálni. Azt látom, hogy az itteni emberek elvannak a saját problémáikkal, de közben hiányzik a testi és lelki feltöltődés. Ausztriában nyilván megvan az anyagi jólét is ehhez, és az egészségügyi rendszer helyzete is sokkal jobb. Itthon annyira nem vagyunk tisztában a lehetőségeinkkel, és nem is nagyon áldozunk magunkra. És én nem tudom megfejteni ennek az okát.

Az alábbi felületeken hallgatható:

Spotify  https://spoti.fi/3S4zvrB

Apple Podcast  https://apple.co/3QN3Iuh

Google Podcast

Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ