04 febr EKE Három betű, századnyi történelem, természetben eltöltött órák százezrei
EKE
Három betű, századnyi történelem, természetben eltöltött órák százezrei
Az embernek az iparosodás és a technológia fejlődése ellenére is mindig igénye volt a természet megismerésére, és az azzal való kapcsolat fenntartására. Az egyre inkább civilizálódó embert valahogy mindig húzza vissza a természet öle, hisz abból szakadt ki valamikor.
Az utóbbi évszázadokban a civilizált társadalmak tudatosan keresik a köteléket, a kapcsot a természettel. Ennek egyik legszebben megvalósuló formái azok a leginkább alulról jövő szerveződések, amelyek a természet megismerését, megszerettetését és óvását, gondozását tűzték ki célul. Térségünkben ennek talán legismertebb és legrégebbi példája az Erdélyi Kárpát Egyesület. Természetimádat, természetismeret és közösségépítés — történelmi áttekintés
Az ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET (EKE), nem kormányzati, nonprofit civil szervezetként 1891-ben alakult meg, Kolozsváron. Annak ellenére, hogy az egyesület alakuló gyűlését már január 11-én megtartották a városháza nagytermében, az alapszabályzat szerinti működését csak május 12-én kezdte meg, ezért az utóbbi dátumot tartják az EKE születésnapjának. Az EKE elsődleges céljainak a természetes és az épített örökség védelmét, a zöld turizmus művelését és népszerűsítését, a kulturális értékek védelmét és népszerűsítését nevezte meg.
A 20. század eleje óta Erdélyt érintő viharos és nagy megrázkódtatásokkal járó politikai és társadalmi változások ellenére az egyesület létezik és dolgozik. Létezése folyamán az Erdélyi Kárpát Egyesület sokirányú tevékenységet fejtett ki, amelyek elsősorban az erdélyi magyarságot érintették. Ez a tevékenység felölelte Erdély természeti szépségeinek és kincseinek — főleg ásványvizeinek és gázömléseinek — a felkutatását, bemutatását és értékesítését, a szervezet osztályain belül a közösségek összekovácsolását és turista szellemben való nevelését. Az EKE és folyóiratának, az ERDÉLY-nek, majd később az Erdélyi GYOPÁR-nak a tevékenysége turisztikai cselekvésre, ugyanakkor nemzetiségünk önismeretére serkentő szelleme áthatotta az egész erdélyi természetszerető és olvasó társadalmat, alakulásától napjainkig.
Az EKE az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) javaslatára jött létre, ennek kebléből nőtt ki. Megalakításának szükségessége már 1889-ben felvetődött. A gondolat megfogalmazója pákéi Sándor József (1858–1945) író volt, őt tekinthetjük az EKE alapítójának, akit az alakuló gyűlésen az új egyesület alelnökévé és első örökös tiszteletbeli tagjává választottak.
Az EKE erdélyi egyesület lévén egész Erdélyre kiterjesztette tevékenységét, osztályait megyék szerint szervezte. A mai EKÉ-nek is ez a szervezési alapelve. Megalakulásának első évében hihetetlen munkalendülettel lát hozzá feladatainak elvégzéséhez. Az egyesület első elnöke gróf Bethlen Bálint, fáradhatatlan titkára Radnóti Dezső (1865–1903). A taglétszám az alakuló közgyűléskor 300 körül volt, ez azonban már az első évben megkétszereződött. Az EKE történetének első szakasza, mely az első világháborúval végződik, valódi aranykor volt, jelzik ezt azok a kitüntetések is, melyeket az egyesület kapott világ- és országkiállításokon.
Az első világháború veszteségei, a trianoni békeszerződés és ennek alkalmazása gyakorlatilag az EKE időleges szervezeti megszűnését eredményezték. A 35 vidéki osztályban több mint 6000 tagot tömörítő egyesület szétzilálódott, tevékenysége megbénult. A háború éveiben és a politikai változás zűrzavarában az egyesület tulajdonát képező menedékházakat kirabolták, sok közülük leégett. A turistautak és -ösvények hídjainak, pallóinak, korlátainak faanyagát, a kilátótornyok anyagát elhordták, tüzelőnek elhasználták. A megmaradt menedékházakat berendezésükkel együtt a román hatóságok elkobozták. A harmincas években az EKE munkaprogramjában és folyóiratában egyre több szó esik a természetvédelemről. Tudósítások, cikkek jelennek meg a hegyvidéki havasi gyopár (Leontopodium alpinum) és a Nagyvárad melletti Pece patak termálvizében tenyésző hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis) megmentése és védelme érdekében. Az ERDÉLY közli a dr. Alexandru Borza (1887–1971) egyetemi tanár által vezetett Természetvédelmi bizottság (Comisiunea pentru ocrotirea monumentelor naturii) határozatait, ajánlásait a természeti objektumok megvédése érdekében.
Az EKÉ-nek a királyi Románia hatóságaival fenntartott szívélyes viszonya 1934-ben kezd beárnyékolódni. Az írott szövegekben megtiltják a magyar település- és földrajzi nevek használatát. A Monitorul Oficial 1933. április 11-i számában megjelent törvény alapján útjelzések, egyes ösvények, források stb. elnevezéseit csakis a természeti emlékek tartományi bizottságának engedélye alapján lehet eszközölni. Ez a magyar elnevezések használatának a betiltását jelentette. Mindezek ellenére felépítik a szervezet utolsó menedékházát, Hargitafürdőn az Úz Bencét. Ilyen körülmények között érte meg az EKE a bécsi döntést, melynek értelmében Észak-Erdély Magyarországhoz került.
A II. világháború nehéz éveit az EKE ismételten megsínylette. Dr. Ferenc Sándor tudós tanár, az ERDÉLY volt szerkesztője a nyilas terror áldozata lett. Végkövetkeztetésként levonhatjuk, hogy az EKE az I. világháború után egyre inkább az erdélyi magyarság összetartó erejévé vált. A háború következtében 1945-től beálló drasztikus politikai változások megpecsételték az egyesület sorsát is. Megerősödtek a központosítási és uniformizálási irányzatok és felfogások, melyek nem tűrték el önálló egyesületek létezését. Ez a felfogás az 53 éves múltra visszatekintő EKE erőszakos beolvasztását eredményezte. 1945. március 4-én megalakult az Erdélyi Népi Kárpát Egyesület (ENKE), a Gyopár Turista Egyesület, a Kolozsvári Munkás Testedző Egyesület és az Aurora Turista Egyesület részvételével. Az ENKE 1948 tavaszáig működött, amikor véglegesen felszámolták és beolvasztották az országos szinten működő ONT-be (Oficiul National de Turism), illetve ennek fiókvállalatába, az OJT-be (Oficiul Judetean de Turism). Az ENKE elnöke mindvégig Vámszer Géza volt.
Az 1989. decemberi események hatására mélyreható változások történtek az ország életében. Megkezdődik az erdélyi magyar turista mozgalom újjászervezése. Turista egyesületek jönnek létre Kolozsváron, Aradon, Brassóban, Csíkszeredában, Szilágysomlyón, majd később a többi megyékben is. Így felvetődik az Erdélyi Kárpát Egyesület újjászervezésének kérdése is. Ennek alapgondolata Kolozsvárról indul el.
1990. február 14-én, Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban Egri László tanár és Varga Alfonz mérnök javaslatára összeültek a természetjárók egyesületének újjászervezését kezdeményezők. A 23-án tartott közgyűlésen dr. Tövissi József elnök ismertette az alapszabályzatot, az ideiglenes vezetőség névsorát, az egyesület hivatalos bejegyzésének szükségességét, melynek hatásköre Kolozsvár és Kolozs megye. Itt hangzik el először az a javaslat, hogy fel kell venni a kapcsolatot a többi erdélyi turista egyesülettel és újjá kell szervezni az Erdélyi Kárpát Egyesületet. A KTE fő célkitűzése volt a természetjárás megszervezése és a környezetvédelem, továbbá sátortáborok szervezése, útjelzések felújítása, idegenvezetők képzése, források kiépítése, diavetítéssel egybekötött előadások tartása tájainkról és műemlékeinkről. De azonosak voltak a többi erdélyi egyesületek célkitűzései is. 1991 szeptemberében az Erdélyi Kárpát Egyesületet bejegyezték a Kolozsvári Bíróságon mint jogi személyiséget. Tehát több évtized kényszerszünet után az EKE újjáalakult, és napjainkban 18 erdélyi településen van fiókszervezete, kolozsvári központtal. Az EKE kéthavonta megjelenteti közlönyét, Erdélyi Gyopár (Floare de Colţ) névvel.
Az EKE tulajdonában 18 menedékház és számtalan ingatlan volt, mivel az újonnan alakult EKE törvényes jogutódja a régi EKÉ-nek, miután megjelenik az erre vonatkozó törvény, beindítják az illetékes fórumokon a volt EKE ingó- és ingatlan javainak visszaszerzését. 1994 januárjától a legtöbb megyében bevezették a turista avatást, a fogadalomtételt ünnepélyes keretek között, az EKE régi hagyományainak megfelelően. Ugyanakkor minden osztály bevezette a természetjáró minősítési szabályzat alkalmazását.
2018-as adatok alapján az Erdélyi Kárpát Egyesületnek 1537 aktív tagja van és 17 tagszervezete. Az EKE jelenlegi elnöke Kovács Lehel István, titkára Veres Ágnes. Céljaik és feladataik a természeti- és az épített környezet értékeinek tudatosítása és megőrzése, menedékházak létesítése, az ifjúság természet- és környezettudatos nevelése, az ökoturizmus támogatása, a fizikai erőnlét, lelki egyensúly, életképesség, önuralom és csapatszellem fejlesztése, hagyományőrzés, környezetvédelem. Mindezt itthon, a természetben, ami csak jó hatással van ránk, kis közösségben, amihez jó tartozni, de mégis egy nagy, jól kiépített és régi hagyományokkal rendelkező szervezet égisze alatt.
Forrás: A megjelent írás a marosvásárhelyi EKE Facebook oldaláról származik. A fotók Orosz Endre tulajdonát képezik.
Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
