Éjjeli dal

a tücsök fura egy szerzet
mint én szikkadt kopár
mezőn tengeti életét
ciripel siratja a múltat
cipcirip
ha örökölted ha vetted
akkor is érték ez
éneked bezengi
meződ kerted
szottyant gyümölcsön
pókhasú darázs
lombját hullatja a délután
ősz van a nap kikandikál
vihar készül fáradt tücsök
bóbiskol nagylábujjamnál
aludj ember
aludjál
hamudból kikelsz mint
az a madár
kit a felejtés
borúja vár
mit jegyez az
emlékezet
sosem tudod meg
hogy elfeledtelek