Nyugodt, kényelmes, kuckózós történet esős hétköznapokra. Nem szaggat szét lelkileg, nem repít hihetetlen mélységekbe és magasságokba, ennek ellenére egy pillanatig sem vontatott, töredezett vagy unalmas. Eilis, a főszereplő egy olyan lány, aki teljesen hétköznapi életet él. Tanul, munkát keres, majd anélkül, hogy keresné — megtalálja a munka, ahol igyekszik megfelelni és mindvégig reménykedik egy jobb jövőben, ami egyelőre egyáltalán nem mutatkozik meg számára.

Eilis egy igazán érdekes karakter. A regény első felében hallgatag, visszahúzódó, másoknak megfelelni akaró. Majd az ideiglenes munkavállalást követően egyre talpraesettebb és önállóbb, hogy az évek során olyan nővé váljon az olvasó szemei előtt, aki megpróbálja egyedül eldönteni, hogy mi a jó neki, és aszerint élni, dönteni, cselekedni. A regény szerelmi szálai is egészen szokatlan módon tekerednek az olvasó képzeletére bízva a végkifejletet, egyrészt amiatt, mert Eilis egyáltalán nem egy érzelmektől túlfűtött alkat, így döntései is mindvégig meglepetéseket tartogatnak.

A háttérben megismerjük a fejlődő, folyamatos változásban lévő Amerikát Eilis szemszögéből, az ír-amerikai viszonyokat, körülményeket, a társadalmi elvárást és nyomást, ami a fiatalokat terheli és a feketék létét az ötvenes évek Amerikájában.

Kedvenc idézeteim:

A könyvek életem mérföldkövei. Vannak emberek, akiknek múltját családi fotók és videófelvételek örökítették meg. Nekem erre a célra a könyvek szolgálnak. Karakterek. Amióta az eszemet tudom, a könyvek óvóhelyet jelentettek a számomra.

…

Mama azt akarta, hogy Leni térjen haza, de az otthon nem csak egy, az erdő mélyén álló kunyhó, kilátással egy békés öbölre. Az otthon egy lelkiállapot is, a béke, mely abból ered, hogy az ember tudja, ki is ő valójában, és ehhez mérten őszinte életet él.

…

Az idő meg a türelem még egy csigát is elvisz Amerikába.

…

– Most úgy nézel ki, mint egy balett-táncos – vélte Patty.
– Ugyan már – felelte Eilis.
– Hát, legalább nem úgy, mintha most jöttél volna a fejésből.
– Úgy néztem ki?
– Egy kicsit. Szép, tiszta tehenektől – magyarázta Patty.

…

…Amerikában töltött napja valamiféle káprázattá válik, olyasvalamivé, amit nem tud az otthon töltött idejéhez mérni. Ettől furcsamód úgy érezte, mintha két ember volna, az egyik, aki megküzdött két kemény téllel meg sok nehéz nappal Brooklynban és beleszeretett valakibe, a másik pedig az anyja lánya, akit mindenki ismer, vagy legalábbis azt hiszi, hogy ismer.

…

– Megtennél nekem egy szívességet, Nancy?
– Mit?
– Szaladj le a tengerhez, és mondd meg Jimnek, hogy nekifutásból menjen a francba.