Békási kalandok

Szerző: Ladó Csaba • Fotók: Ladó Csaba • 2022. június 20.

Megosztom:

Békási kalandok

A gáton áthaladó út vaskorlátjának támaszkodva vártam a pillanatot. Ágnes a süss fel napot énekelte. Alattunk több mint száz méter mélység, a Kis-Beszterce völgye, a távolban Békás néhány háztetőjével, mögöttünk egy óriási víztömeg fenyegető végtelenségével, csónakházakkal a parton, sirályokkal az égen. Jobb oldalt hegyvonulat (Csalhó-hegység) magaslik. Balra az út Karácsonkőre vezet. A helyszín: Békási-víztározó, Neamț megye. 1950-ben elképesztő változásoknak volt szemtanúja és egyben elszenvedője ez a táj. Nemcsak a táj arculata, de a falvak és a lakosság élete is örökre megváltozott. Megépítették a gátat és 1960 nyarán elkezdődött a Kis-Beszterce vizének felduzzasztása. Falvakat telepítettek ki, otthonok estek a víz áldozatául. Ez lett az ország legnagyobb víztározója.
Gyerekként mindig ezt a kis dalocskát énekeltük, ha rossz volt az idő. És láss csodát, a Napot takaró kövér esőfelhőket odébb fújta a furfangos szél és a zöldbe boruló völgyet, beragyogta a tiszta ég. Végre eljött az én időm: lencsevégre kapni a környéket! Utazásunk végállomása is lehetne a Békási-víztározó, de mivel ugyanabba az irányba tartunk haza is, mint amely irányból ide megérkeztünk, érintve a Gyilkos-tó vidékét, át a Békás- szoroson, ez a hely most kiindulópontként fog szolgálni és a Békás-patak mentén meglátogatjuk ezeket a természet formálta, egyedi látnivalókat.
Elhagyva a Békási-víztározót, az első település, ami utunkba esik, Békás. Itt ömlik a Kis-Besztercébe a Békás-patak. És ahogy haladunk faluról falura, a patak folyásával szembe a völgy egyre jobban összeszűkül. Aztán elérve a Békás-szoros száját, fejünk fölött a sziklák is összezártak, akár erdei úton az ernyős lombkoronák. A szoros számomra olyan, akár egy élethű, 3D-s autósmozi. Kalandos és vadregényes. Éles kanyarokkal tűzdelt. A panorámatetőt súrolják a sziklaszirtek. Egy adott ponton az ég szinte teljesen eltűnik, alig látni a Napot, csak egy keskeny sáv marad hátra, akár a Békás-patak mása, nedves sziklameder híján kirakva apró felhőkövekkel. Ezt a folyton pörgő, nehezen elkapható mozifilmet itt-ott reklámok tarkítják, ugyanis egy-egy helyen, ahol picit kiszélesedik a szoros, színes portékáikkal árusok sajátítják ki a teret és próbálnak elcsábítani csecsebecséikkel. Ezek a helyek teremtik meg a Békás-szoros turistakaravánjainak sziklaoázisait.
A Hagymás-hegység tektonikus eredetű szurdokvölgyét 1971-ben nyilvánították védetté. Jelenleg a Békás-szoros a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A könnyen formálható mészkőhegységben bravúrosat alkottak a Békás-patak és annak mellékvizei. Barlangokat, szurdokokat és eget karcoló hegycsúcsokat (pl. a Kis-Cohárd – 1344 m) hoztak létre, karcsúsítottak hosszú évezredeken át.
A szoros kapuján kilépve gyomorforgató szerpentin teszi még kalandosabbá az utazók útját. Ezek pont azok a kanyarok, amelyekben elfehéredett ujjakkal a kormányba kapaszkodsz és érzed, hogy így is szalad ki az autó a feneked alól. Ez itt már Hargita megye és nem messze található Székelyföld egyik leglátogatottabb természeti csodája, a Gyilkos- tó. Egy szürkészöld szemű leányról szól a legenda, kinek neve Eszter volt. Egy alkalommal a gyergyószentmiklósi vásáron találkozott egy daliás legénnyel. Halálosan egymásba szerettek. A legény kérte, hogy legyen a mátkája. Eszter igent mondott. Én a tied. Te az enyém. De ekkor a legényt elvitték katonának. Nem telt el úgy nap, hogy Eszter ne várta volna a legényt. Azonban történt egyszer, hogy egy zsiványvezér megpillantotta a lányt és nagyon megtetszett neki. A nyergébe kapta és a tanyájára vitte. A föld minden kincsét Eszternek ígérte szerelméért cserébe. Amikor a zsivány látta, hogy nem ér semmit a szép szóval, kényszeríteni akarta, hogy legyen a felesége. Eszter a sziklákhoz könyörgött segítségért. Szavai meghallgatásra találtak: villámlás és mennydörgés csapott le a vidékre, majdnem leszakadt az ég. Zápor sújtott le rájuk, majd a sziklák megindultak a völgynek. Maguk alá temettek mindent, a leányt is, a zsiványt is. Így jött létre a Gyilkos-tó. Ha napsütésben a tó vizébe nézel, szürkészöld. Pont mint Eszter szeme.
A realitás mezejére visszaevezve, logikus magyarázattal is szolgálhatok a történtekre. 1837-ben a sok esőzés következtében, a Gyilkos-kő (1378 m) oldalában felhalmozódott agyagos törmelék lezúdult a hegyről és nekicsúszott a Cohárd-hegy oldalának. A törmelék több patak útját is elzárta, így jött létre a Gyilkos-tó, az ország természetes torlasztója.
A közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozó üdülőtelep tényleg egy idilli környezet. Fenyvesek ölelik keblükre a tavat, vadkacsák úsznak szürkészöld vizében, jellegzetes facsonkok tekintenek némaságban az égre, színes csónakok ringatóznak a napsütésben. Kétség nem fér hozzá, tényleg festői a környezet. Igazán képeslapos. Álljunk meg itt egy kicsit, szakítsunk a rohanó idővel, így válhatunk részeseivé ennek a nem mindennapi alkotásnak. Kell egy kis idő megszusszanni, megebédelni, elüldögélni, élvezni a természet szépségeit. De nyughatatlan lelkek, ti se szomorkodjatok, tartogat számotokra is meglepetést a Gyilkos-tó vidéke: terepbringázás, hegymászás, túrázás és a tó fölé magasodó kilátó meghódítása is tökéletes kikapcsolódást biztosít.
A napkorong lassan a fenyvesek alá bukott. Sejtelmes szürkeség vonta be a tájat. A boltok lassan bezártak. A parkolók elnéptelenedtek. Éhes disznó makkal álmodik, mondják; kürtőskalács illata szállt a légben. Beszereztünk mi is a finomságból, gőzölgő diósat, majd nyakunkba vettük az előttünk álló utat, hogy még az est beállta előtt átvágjunk a hegyoldalon. Odaát már várt ránk a Csíki-medence és persze a szelterszi öböl, a mi kis hargitai otthonunkkal.

Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ