fbpx

Aranykapus kézműves márciuskavásár

Szerző: Gertrúd Gyöngyi • Fotók: Gertrúd Gyöngyi • 2020. március 2.

Megosztom:

Aranykapus kézműves márciuskavásár

Tizedik alkalommal szervezte meg az Aranykapu Kulturális Egyesület február 24. és március 2. között a szatmárnémeti Coposu/Batthyányi sétányon a Kézműves márciuskakiállítást és -vásárt.
Hogyan döntötték el, hogy a karácsonyi és húsvéti vásárok mellett márciuskavásárokat is szeretnétek szervezni? — kérdeztük a kezdetekről Nezezon Enikőt, az egyesület elnökét. Kettős kihívásként tekintettünk rá — meséli. Egyrészt azért, mert sokan úgy gondolnak rá, mint egy román népszokásra, ezért idegenkednek tőle. Először mi is utánaolvastunk, tanulmányoztuk az erdélyi népszokásokat, és arra a megállapításra jutottunk, hogy a magyar közösségben is jelen volt tavaszváró hagyományként a virágok kitűzése, a piros és fehér zsinór szimbóluma, amelyek összefonódása a tél (fehér) átmenetét jelzi a tavaszba (piros) — fejtette ki Enikő. Másrészt kézművesként is kihívásként éltük meg, hogy miniatürizált, vagyis lekicsinyített és kabátra tűzhető műalkotásokat hozzunk létre. Ez az alkotók kreativitását is próbára teszi — teszi hozzá.
Az egyik faházikóra kifüggesztve el is olvashatjuk a Márciuska legendáját. Eszerint a Nap egy szép lány képében leszállt a Földre, ahol egy gonosz sárkány elrabolta. Mivel az egész világra szomorúság szállt, egy bátor dalia elindult kiszabadítani a leányt és sikerült is legyőznie a sárkányt. A Napleány épségben visszajutott az égbe és ismét megvilágította a Földet. Azonban a dalia megsebesült harc közben, és sajnos bele is halt sérüléseibe. Piros vére kiömlött a fehér hóra. Ott, ahol a vérétől elolvadt a hó, kibújtak a hóvirágok és hirdették a tavasz eljövetelét. Az emberek a dalia áldozatáról emlékeznek meg minden március elején, ahol a fehér szín a hóvirágot, a tavasz első virágát, a piros szín pedig a szépség szeretetét és a dalia bátorságát jelképezi.
A márciuska ünnepe a románok lakta területeken kívül megtalálható Bulgáriában, Macedóniában és Albániában is. A régi időkben a márciuskát napfelkelte előtt ajándékozták a gyerekeknek, lányoknak és fiúknak egyaránt. A márciuska zsinórja, amely két összesodort fehér és piros, vagy fehér és fekete gyapjúszálból áll, az ellentétek egységét jelképezi: hideg és meleg, nyár-tél, világosság és sötétség. A zsinórt kézre kötötték vagy nyakban hordták március elsejétől, amíg a tavasz első igazi jelei meg nem jelentek. Ekkor a márciuskát vagy egy virágzó fára, vagy egy rózsára kötötték, hogy szerencsét és bőséget hozzon, vagy feldobták a levegőbe, abba az irányba ahonnan a vándormadarak érkeznek.
Erdélyben a márciuskákat ajtóra, ablakra vagy az állatok szarvára akasztották, mert úgy tartották, hogy képesek elűzni az ártó szellemeket és megidézni az éltető erőket.
Napjainkban a márciuskákat nőknek, lányoknak és gyermekeknek ajándékozzák, akik bal csuklón karkötőként vagy a szív felett kitűzőként viselik. A márciuska jelképezi a tavasz eljövetelét, a szerencse, a szeretet és az egészség jelképe. Ez tipikusan a férfiak eseménye — magyarázza Enikő, mivel a többi vásárainkkal ellentétben ilyenkor a férfiak számítanak a főbb vevőközönségnek. Napokig csak nézelődnek, a hét folyamán többször is elsétálnak a standok előtt, majd az utolsó napon rászánják magukat a vásárlásra. Ekkor határozottan odamennek a kiválasztott portékákhoz és megvásárolják. Nem jellemző, hogy hosszan válogatnának — fejtette ki nekünk az egyesület elnöke. Sokszor édesapák jönnek gyermekekkel, hogy együtt vásároljanak be a család nőtagjainak. Visszajáró vendégeink vannak, akik minden évben tőlünk veszik meg a márciuskákat, mert tudják, hogy itt egyedi darabokat és minőséget kapnak — tette hozzá.
Az igazi roham a hétvégére várható, hétköznap inkább a nézelődés jellemző — tudtuk meg Enikőtől. Emlékszem, az első márciuska vásáron még kevesen voltunk, hirtelen nagy eső kerekedett, ezért a többség összepakolt gyorsan és hazament. Én, együtt az egyik kézműves kolléganőmmel dideregve kivártam a végét. Az eső után kisütött a nap és mintegy varázsszóra a vevők megrohamozták a standjainkat és sikerült mindent eladni — mesélte Enikő nosztalgiázva.
Az idei márciuskavásáron az egyesület öt standdal képviseli magát. Nezezon Enikő nemezből és kukoricacsuhéből készült alkotásaival jelentkezett az idei vásáron, amelyeken a virágmotívumok dominálnak, Takács Andrea szintén nemezből készült márciuskákat árul, és ugyanott megvásárolhatók Takács Csaba fazekasmunkái is. Lázin Gábor bőrdíszműves bőrből készült márciuskákat, ékszereket és táskákat hozott el a vásárba. Székely Róbert természetes szörp- és lekvárkészítő standjánál a megszokott finomságok mellett horgolt márciuskák és állatfigurák között is válogathatunk. Pótor Mónika porcelángyurmai között a gyerekek a virágok mellett vicces állatfigurákat és kedvenc mesehőseiket is megtalálhatják. Pana Márta színes kötött ruhái és sálai mellett horgolt márciuskákkal és medalionszerű kihímzett alkotásokkal kedveskedik a vásárba látogatóknak.
És ha szerencsések vagyunk a vásárban szemtanúi lehetünk annak, hogyan készül a márciuskazsinór egy kötélverő gép segítségével. Élőben követhetjük nyomon hogyan fonódik egymásba a piros és a fehér fonál, ahogy a természet is lassan maga mögött hagyja a telet és megtörténik az átmenet a friss, meleg tavaszba.
Tekintsd meg képgalériánkat

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.