11 nov A lány és a nektármadár #havinégykönyv
A lány és a nektármadár
#havinégykönyv
Imádok olvasni. Amióta az eszemet tudom, mindig olvastam. Hol egy, hol egyszerre több könyvet — amiből egy a fürdőben, egy másik a konyhában, egy harmadik a hátizsákomban, egy negyedik az ágyamban, illetve egy ötödik a kezemben volt éppen.
Vannak olyan történetek, amik annyira mélyre visznek magamban, hogy az elsődleges szükségletek kielégítésére való azonnali késztetés teljesen eltörpül mellettük. Így lesz hajnal, majd reggel — egy-egy olyan történettel a kezemben, ami képes megváltoztatni a világról alkotott képemet. Hiszen ezt teszi velünk az olvasás — elfogadtatja az elfogadhatatlant. Aminek ereje van felülírni mélyen benned azokat a dolgokat, amiknek a megoldásához egyetlen működő tényező az idő. És mégis mivel telne hatékonyabban és gyorsabban — mint az olvasással?
E heti ajánlásom
A könyv címe
A lány és a nektármadár
Írója
Rebecca Stonehill
Műfaja: fejlődésregény – diszfunkcionális anya-lánya kapcsolatról, elrendezett házasságról, igaz barátságról, amely egy éltere szól, veszteségről, gyászról, újrakezdésről – az ezerkilencszázas évek elejének Afrikájáról.
Az íróról röviden: Az írónőt már gyermekként is lázba hozta az irodalom. Nem csak lelkes olvasó, de buzgó, szárnyait próbálgató íróként is debütált. Története, amely egy családról szólt elvezette egészen a győzelemig, amely maghatározta egész életét. Húszas éveiben szörnyű síbalesetet szenvedett. Kerekesszék segítségével közlekedett, és kezelő orvosai azt mondták neki, hogy csekély a lehetősége annak, hogy valaha járni fog. A szenvedésből menekülve, elkezdte írni első regényét, és rájött, hogy ez teszi igazán boldoggá és szabaddá.
Időközben, rengeteg munkának köszönhetően, sikerült lábra állnia. Három regénye, valamint számos novellája és cikke jelent meg. Férjével és három gyermekével Norfolkban él, ahol kreatív írásműhelyeket vezet gyerekeknek és fiataloknak, és megszállottan olvas. Egészségi állapota nem tökéletes, de úgy érzi, hogy csekély árat fizetett azért, hogy találkozzon az írás és olvasás szeretetével, amelyhez balesete vezette vissza.
A könyv cselekményéről röviden:
Felejthetetlen történet egy elrendezett házasságról és megdöbbentő következményeiről.
KELET-AFRIKA, 1903
Amikor a tizennyolc éves Iris Johnson arról kénytelen dönteni, hogy feleségül menjen-e a kellemetlen és ijesztő Lord Sidcuphoz, vagy egy sosem látott idegen férfihoz, aki a távoli Afrikában él, ő bátran az utóbbit választja. Azonban amikor Iris megismeri leendő férjét, minden ábrándja szertefoszlik. Mr. Lawrence rideg és kegyetlen ember, aki egyáltalán nem törődik ifjú felesége érzelmeivel. Iris ennek ellenére megpróbál alkalmazkodni Nairobi szélsőségeihez s a szikes, forró, ám mégis gyönyörű vidékhez, melynek egyik örömforrása egy apró kismadár, amely minden egyes nap meglátogatja a házukat. A lány megismerkedik a fiatal kikuju tanítóval, Kamauval, akiben minden megvan, ami Mr. Lawrence-ből hiányzik: szenvedélyes, kedves és figyelmes. Iris úgy érzi, teljesen elveszett, minden gondolatát kitölti Kamau iránt érzett szerelme. Újra választania kell. Ám ha követi a szívét, akkor olyan árat kell fizetnie érte, mely mindannyiuk számára pusztító lesz.
Hogyan rezonált bennem A lány és a nektármadár:
Ha Francine Rivers könyvei tetszenek, ez is egyik kedvenced lesz. Kalandos, tartalmas, fordulatos, elgondolkodtató. A könyv mesél: anya lánya diszfunkciónális kapcsolatáról, testvérek közötti lojalitásról és féltékenységről, házasságon belüli nemi erőszakról, szerelem megismeréséről és elvesztéséről, igaz életre szóló barátságról, újrakezdésről, visszatérésről és az elszakadt szálak összeférceléséről. Közben olvasunk a századfordulón élt fiatal lányok helyzetéről Angliában és Kelet-Afrikában, a kelet-afrikai társadalmi viszonyokról, a bennszülöttek életkörülményeiről, nyomoráról és kiszolgáltatottságáról, rasszizmusról és női jogokért való küzdelemről. Éles törésvonalak mentén halad, vagy áll össze egy egésszé a könyv, ami nehézséget okozhat annak, aki könnyed, romantikus könyvet szeretne olvasni.
Az első részben egy csodálatos, romantikus történet bontakozik ki az olvasó lelki szemei előtt, tarkítva a növények, állatok és a csodálatos táj gazdag leírásával, ami nem csak képzeletet, de lelket is gyönyörködtető. A második részben Iris visszaemlékezésein keresztül ismerjük meg, hogy mi is történt azután, hogy visszakerül Angliába. Az afrikai, tiltott szerelmének gyümölcsét soha nem képes elfelejteni. Végigkíséri egész életet.
A harmadik rész ötven évvel később játszódik. Iris, aki nemrégiben elvesztette férjét, visszamegy megkeresni a fiát. Az emberi élet vonala nem mindig folytonos, tele van szaggatott vonalkákkal, megtorpanásokkal, lendületekkel, kanyarokkal, visszafordulásokkal, ahogy ez a könyv lapjairól is csodálatosan visszaköszön. Nem romantikus lányregény. Helyenként brutális, erőszakos, vontatott és nehezen emészthető. Ez teszi reálissá Iris életét a századforduló elején.
Kedvenc idézeteim:
Itt vagyok tehát, az esküvőm estéjén egyedül, a férj, aki civilizálni akarja Afrikát, és akit Jeremynek kellene hívnom, és akinek nemsokára a hálószobában is engedelmeskednem kell, amiről persze nem tudtam pontosan, hogy mit jelent, elment a klubba.
…
– Szeret olvasni, Miss Johnson?
– Ó, igen, nagyon! Rengeteget olvasok.
– És hozott magával ennek megfelelő mennyiségű olvasnivalót erre a hosszú útra? Vagy számíthatok rá, hogy ötpercenként megszakít majd az olvasmányaimban? – Csak az Alice Csodaországban című könyvet hoztam magammal, az volt a kedvencem
gyermekkoromban. – Rövid szünetet tartott, majd cinikusan hozzátette: – Az anyám nem helyesli a sok olvasást és a túl sok gondolkodást. – Nem lepett meg, amit mondott. A lelkész felesége első pillantásra is szigorúnak és szűk látókörűnek tűnt számomra. De nem válaszoltam semmit, csak csendben reméltem, hogy arckifejezésem nem árulja el, mit gondolok. – Nagyon szerettem volna az utazás előtt beszerezni egy könyvet Afrika madárvilágáról, de anyám csak a ruha- és kalapszalonokba volt hajlandó bejönni velem, mikor Cambridge-ben voltunk, a könyvesboltokba nem – sóhajtott.
…
[…] tudtam, milyen érzés magányosnak lenni olyankor is, amikor emberek vesznek körül. Értettem, hogy milyen az, ha kívülálló az ember, milyen, ha nem megfelelő a bőröm színe, és más nyelvet beszélek.
…
De nézz csak körül, látod, itt fekszik a temetőben ez a rengeteg ember, aki egész életében kuporgatott, ezt-azt félretett, és végül mire ment vele?
…
Magamba akartam szívni minden mozdulatát, mosolyát, hogy akkor is velem legyen, mikor már nem lehetünk együtt.
…
Barátom, tudd, az élet oly rövid, s ezernyi veszély közt zajlik, és senki nem ígért nekünk eleve boldogságot és szerencsét. Nem szabad ezt felednünk.
Csata Éva a Bookmann Kiadónál eddig megjelent könyvei megrendelhetők a www.antikvarius.ro oldalról:
• Homokóra láncostól
• Vér és döntés
• Barnabás, a vigasztalás fia
• Láncok az időben
• Génjeimben a hiba
• Génjeimben a hiba II
• Egy élettel tartozom
Előkészületben:
• Bennem a létra
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
