29 ápr A kockásliliomok nyomában Szatmárhegyen
A kockásliliomok nyomában Szatmárhegyen
Az elmúlt hónapokban írtunk az országos EKÉ-ről, valamint a szatmárnémeti szervezetéről, mivel úgy gondoljuk, hogy nem kis mértékben végeznek inspiráló tevékenységet, amely a természet megismertetését, szeretetét és tiszteletét jelenti.
Azt is eldöntöttük, hogy elkísérjük őket a következő periódusban egy pár túrára. A bemelegítő közös kirándulásunk a kisgyerekek számára is teljesíthető Kisbakancs-túra volt Szatmárhegyre, ahol közismerten kockásliliomra lehet bukkanni. A következőkben 8 + 1 okot sorolunk fel, amiért úgy érezzük, hogy a legjobb döntés volt 3–4 órát e túrára a vasárnapunkból szánni, illetve amiért minden bizonnyal, amikor csak tehetjük, csatlakoznánk kirándulásaikra, ahogy szemlátomást egyre több és több tag és szimpatizáns meg is teszi:
Bár leginkább a tulipánra emlékeztet ez a növény, megtudtuk, hogy mégis a liliomfélék családjába tartozik. Kotuliliomként is ismert mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) hagymás évelő. Keskeny, szálas tőlevelei akár 20 cm hosszúak is lehetnek, mely alapján nehéz felismerni, azonban kockás fehér-bíbor szirom mintázata teszi egyedivé, és semmivel össze nem téveszthetővé. A mocsár- és lápréteken, illetve ligeterdőkben előforduló kotuliliom Magyarországon és Romániában is védett növénynek minősül.
Jobban megismertünk egy Szatmár megyei takaros kis települést, melynek nevét már a XIII. században megemlítik, mint a Szatmárhoz tartozó szőlőhegyet. Felfedeztük a környékét, a házak mögötti határban található kockásliliommezőt, az erdő aljában létrehozott gyümölcsfaligeteket, a dombon elhelyezkedő kápolnát, melyről a megyeszékhelyig is el lehet látni.
Szikrázó napsütésben, igazi tavaszi időben sétáltunk a természetben.
Kisbakancs-túra lévén a séta rövid volt és lassú tempójú, amelyhez nagyon sok kisgyermekes család is csatlakozni tudott, akik fontosnak tartották megmutatni a gyerekeik számára, hogy mennyire szép és változatos lehet a természet, vagy csak egyszerűen kis mozgásra vágytak a friss levegőn.
Noha a kockásliliomrét sajnos kicsi területen virágzott, mivel a régi kaszálókat beszántották, és elég nagy számban volt a túrázó társaság, mindenki vigyázott, hogy ne ártson ezen tulipánra emlékeztető, kockás szirmú kis védett virágoknak. Figyelt, hogy ne tapossa le őket. A letépés gondolata természetesen fel sem merült.
A résztvevők saját szemükkel láthatták, hogy mennyire fogyatkoznak a természeti kincseink s sokszor úgy tűnnek el, hogy nem is tudtunk eddig a létezésükről.
Nagyon sok kedves ismerőssel találkozhattunk a séta során, kellemes beszélgetések alakulhattak ki.
A felnőtteknek és gyerekeknek is lehetőségük volt kevés utazással a természetben órákat tölteni, pozitív energiákra, tudásra és felismerésekre szert tenni.
A kirándulás alatt, után született felismerésekből, érzésekből kiindulva a felnőttek és gyermekek egyaránt egy fokkal talán még közelebb kerültek a természethez, amely által talán a hétköznapjaikban is olyan apró döntéseket hozhatnak, amely a környezetüket védi, óvja.
Nemrég fedeztük fel a szintén Szatmár megyei Tamásváralján túrázva az áprilisban nyíló mocsári kockásliliom erdei változatát. Egyből eszünkbe jutott mindaz, amit hallottunk, tapasztaltunk, és mosolyogva csodáltuk meg e törékeny, de pompás védett virágot.
Köszönjük mindezt, EKE!
Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
