Zöld otthonban — okosan

Általában a megújuló energiaforrásokat értik ezek alatt. Mert ha megfelelően odafigyelünk rájuk, akkor nem fogynak el. Ahogy egy szénbánya ki tud merülni, a nap az sütni fog a jövőben is. Ezekkel amúgy nem csak áramot tudunk termelni, hanem hőenergiát is. A legfontosabb fajtái a napenergia, ide tartoznak a napelemek és a napkollektor. A szélenergia, erről sokunknak eszébe juthatnak a nagy szélturbinák, ez történhet a szárazföldön, de ahol van tengerpart, ott nyílt tengeren is helyeznek el ilyen egységeket. A vízenergia alatt a kicsi, vagy nagy vízerőműveket értjük, és ott van még a termális energia, ami a föld hőjét hasznosítja. Aki járt már termálfürdőben, az tudja, hogy meleg víz tud feljönni a földből a megfelelő helyeken, és ezt lehet használni fűtésre.

Ezenkívül kiemelném a különböző bioenergia forrásokat, ami előállítható akár különböző növényi hulladékokból, vagy szennyvízből is. Biometál, biodízel, ezek ide sorolhatóak, és hát a tűzifa, mint szilárd biomassza, tulajdonképpen ez is ebbe a körbe tartozik. Illetve akinél van otthon hőszivattyú, ezek az eszközök is vonnak be hőt, szóval végül is ez is egyfajta megújuló energia. Meg van egy-két kisebb, ilyen például az árapályerőmű (szerk. az árapályból eredő energia kiaknázására létrehozott erőmű), erre két példa van a világon. Nem megújuló energia, de szintén ide sorolható az atomenergia, viszont a nukleáris hulladék az, ami ebben az esetben problémaként felmerülhet.

Szerintem ha a zöld energia használatát nézzük, akkor két elkülönülő dologról beszélhetünk. Az egyik, amikor egy vezetés, egy nagyhatalom használja ezeket, és a másik, amikor egy háztartásról beszélünk. Ha Európát nézzük nagyban, akkor mennyire használják a megújuló energiát?

Egyre inkább használják ezeket, az EU-nak kitűzött célja is van arra, hogy hogyan kellene fokozni ennek a használatát. Például nemrég született egy megállapodás, amely szerint 2030-ig a tagállamok energiaigényének 42,5 százalékát megújuló energiából kell ellátni. Jelen pillanatban egyébként a 2021-es adat a legfrissebb, ekkor az EU-ban 21,78 százalék a megújuló energia felhasználásának az aránya, Romániában 23,6 százalék, Magyarországon 14,1 százalék. Ebbe beleérthető a háztartási tűzifával való fűtés is, de egyre nagyobb arányban jön be a nap- és szélenergia. Jelenleg, ha országos szinten nézzük, akkor azokban az országokban van nagyobb arányú felhasználás, ahol az áramrendszert előbb vízenergiára építették ki, mint a Skandináv országok, vagy Ausztria. Meg egyre nagyobb politikai fókuszt is kap ez a kérdés, úgyhogy a többi típusú megújuló energia is bővül. Érdemes megemlíteni Dániát, vagy az Egyesült Királyságot, vagy Németországot, ugyanakkor fontosak az adott országok hely adottságai, például Izlandon a legnagyobb potenciálja a geotermikus energiának van a fűtés tekintetében, és ezt ki is használják.

Mi a legnagyobb akadálya annak, hogy ezt bátran használják? Politikai vagy anyagi okok miatt lassabb ez a folyamat?

Ha nagyban gondolkodunk, akkor azt látjuk, hogy van egy költség oldala, ami ugye megtérül, de attól még rá kell szánni az elején a pénzt. Másrészt van egy hálózatfejlesztési igény hozzá, főleg a nap- és a szélenergiára utalnék, amik időjárástól függően termelnek — ugye éjszaka nem süt a nap. És az évszakok között is van különbség. Az engedélyeztetés is sokszor elég lassú és macerás, ez is lassíthatja a folyamatot. Ezek olyan tényezők, amelyek kicsit lassan működnek, de úgy veszem észre, hogy igyekeznek az országok úrrá lenni rajta.

Ha mondjuk egy család úgy dönt, hogy ezután csak zöld energiát szeretne használni, akkor miféle tervezésre van szüksége?

Mindenképpen javasolnám, hogy egy szakemberrel terveztessék meg a rendszert. Akár energiahatékonyságról beszélünk, akár megújuló energiáról. Kicsiben nyilván könnyebb csinálni, napelemmel, napkollektorral, vagy akár tűzifával, vagy hőszivattyúval, ami akár levegőből, vagy talajból tud felvenni hőt. Mondjuk itt bejöhetnek egyéni különbségek. Mondjuk ha tetőre akarunk tenni, akkor meg kell nézni, hogy a tető milyen állapotban van, mert ha nem megfelelő, akkor arra is be kell fektetni. Viszont ha teljes egészében akarjuk csinálni, az sokkal nagyobb falat. Mert el kell tárolni magunknak az energiát, amit megtermel mondjuk a napelem, be kell szerezni akkumulátorokat. Az évszakok közötti tárolás elég nehezen megoldható. Fontos, hogy olyan épülettel lehet ezt megtenni, ami gyakorlatilag passzív ház, tehát erősen szigetelt, és nem igényel komoly fűtést télen.

Valószínű, hogy egy most építkező családnak picit könnyebb előre betervezni hasonló befektetéseket.

Ez így igaz. Sokkal nagyobb így a mozgásterünk, mint egy meglévő háznak az átalakításánál. Ilyen esetben sokkal jobban oda lehet figyelni a nyílászárókra, a tájolásra, hogy milyen fajta fűtésrendszert teszünk bele. A passzív házaknál például az energiahatékonyság olyan magas, hogy már a szellőztetést is sikerül energiahatékonyan megoldani, gyakorlatilag a benti meleg levegő átadja a hőenergiáját a kinti, friss levegőnek, és ezáltal működik automatikusan a szellőztetés. Ha építünk egy házat, az hosszú évekig ház lesz, és hosszú távon mindenképpen megtérül az üzemeltetési költség. És fontos kiemelni minden esetben az energiahatékonyságot. Mert ha egy épület masszívan szigetel, akkor sokkal kevesebb energiát kell megtermelni benne, tehát egy kisebb napelem is ki tudja szolgálni az igényeket. Tulajdonképpen hosszú távon olcsóbb, ha eleve csökkentjük az energiaigényt, és azután építünk ki hozzá zöldenergia-ellátást, mint ha utólag építünk ki egy nem hatékony épülethez, egy nagy kapacitású zöld energiát, és majd utólag próbáljuk szigetelni.

Most ugye építkezésről beszéltünk. Mennyire vannak szakmailag tisztában az építkezésben ezekkel a megújuló módszerekkel. Illetve vannak-e elérhető képzések az építkezésben dolgozók számára?

Fontos, hogy olyan szakembert válasszunk, akinek vannak már referenciái. Ugyanakkor jó egy energetikus szakembertől segítséget kérni. Magyarországon már van olyan tanácsadó cég, ahol megbízható kivitelezők után nézhetünk. Nyilván egy olyan kivitelező, aki rendszeresen továbbképzi magát, az jobban képben van, mint egy olyan valaki, aki húsz éve a szakmában van, de nem ismeri az új technológiákat. És képzések azok vannak, a kérdés csak az, hogy akar-e az illető tovább fejlődni.

Ha csak a zöld energiát nézzük, akkor mekkora változásokat lehetne elérni ezzel? Mekkora erőfeszítésre lenne szükség a lakosság részéről, hogy látható eredményeket érjünk el?

Most az energiaválság idejét éljük, úgyhogy ez is egy olyan faktor, amely mindenki számára fontossá vált, merthogy nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem akár komoly megtakarításokat is tud okozni a rezsiköltségek tekintetében, és akár üzletileg is megéri. Magyarországon például tavaly nyáron egyből megugrott a kereslet. De lassanként az ipar is alkalmazkodik az igényekhez. Én azt mondom, hogy magunkkal is jót teszünk, a környezettel is jót teszünk, ha elindulunk ezen az úton.