Céges támogatásainak kanalizálása: egy könyvelő, aki egy civil szervezetet könyvel, ki tudja küldeni a támogatás lehetőségét például e-mailben a cégeknek, akikkel dolgozik. Fel tudja hívni a figyelmüket rá, meg tudja mondani mekkora összeggel gazdálkodhatnak. Sok cég nem tudja hol támogathat, mennyivel. Így a könyvelő is egy nagykövet lesz!

Jól megmutatható projektet kell választani, és aminek jól megmutatható az eredménye. A kérés megfogalmazása fontos, hogy bele tudjon helyezkedni a támogató, hogy ő mit tesz ezzel. Az ő támogatása jobbá teszi a világot, ezt kell éreznie.

Ne csak az adományszerzésről beszéljünk, hanem a mindennapokról is. Amit könnyedén megtehetsz:

• Apróságokat is beszerezhetsz adományként: például gyerekeknek uzsonna, élelmezés, gyümölcs stb.

• Járj nyitott szemmel, figyeld a nagyok akcióit: például elemekért cserébe labda akció. Nem kell pénzért megvenned a labdát, ha az üzletlánc elemekért adja cserébe, és máris lesz, amivel játszani.

• Nem a meghirdetett pályázatra ugrasz, és állítasz össze projektet, hanem előre figyeled a pályázatokat, és vannak előkészített projektjeid: ez belső munka, ezt külsősökre nem igazán tudod rábízni.

• Érződik és számít, hogyha fektetünk a kommunikációba, és például külön kommunikációs csapat foglalkozik vele. De ha házon belül oldjátok meg, akkor is legyen a kommunikációd folytonos, ne csak akkor, amikor támogatást kérsz. Beszélni magunkról fontos. Legyen egy kommunikációs terv, mert számít, hogy hol, mit, mennyit, milyen célra.

• Fontos a jó fotó, inkább fizesd meg a profi fotóst, de manapság jó képek nélkül nehéz „eladni magad”.

• Érdemes árajánlatokat kérni a különböző dolgokra, és megtervezni a költségvetést úgy, hogy a fontosabb dolgokra megszerezzük a pénzt. Fontos tudni ki a célközönség és hol éred el, oda koncentrálni a kommunikációt, ennek kell tudni az árát.

• Sok szervezetnél nem jut idő és pénz arra, hogy az üzenet megfogalmazásával foglalkozzanak, hogy helyes legyen, jól nézzen ki, kevés jut az ilyesmi megtervezésére. De ha erre költesz, hogy ez profi legyen, akkor megtérül!

• A figyelmen múlik sok minden: helyes legyen, amit írsz, hogyan válaszolsz kérdésekre. Tehát kedvesség és figyelmesség rulez.

Helyzetjelentés

• Országunkban a civil szervezetek gyengék, nem tudnak nagy dolgokba kezdeni és hosszú távra tervezni, mert nincsenek tartalékaik. Nincsenek helyi nagy támogató szervezetek, alapítványok, csak külföld, az EU vagy a kormány támogat nagy összeggel, onnan jön a pénz, ez probléma. Ez sajnos csak idővel fog változni és javulni. Sok közösségi alapítvány van az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában, külföldön van egy kultúrája ennek és egy know how-ja: egy állandó alappal dolgozik a szervezet, sok pénzen ülnek, ez az összeg be van fektetve, és így folyamatosan termel pénzt, amivel ők támogatnak ügyeket, a pénz forog, használják. Nálunk ennek nincs meg a hagyománya és a tudás is hiányzik hozzá. Itt kvázi az egyházaknak van ilyen tőkéje, például az ingatlanjaik, amiket kiadnak bérbe, és azok pénzt termelnek. Kevés szervezetek van tartalékalapja, a jövőben ezzel kéne foglalkozni.

• Egyik napról a másikra élünk és ez nagyon fárasztó, kiégünk. Sokan kifulladnak. Kevés szervezet tud eljutni magas szintre, az önkéntesség kifullad. De mégis azt tapasztaljuk, hogy a civil szféra erősödik, egyre több aktív szervezet van.

• Romániában a civil szervezetek típusa közt eltolódik a hangsúly a szociális tevékenységek felé, mert erre van állami támogatás, ez az, amiben az állam gyengén teljesít, így a civil szervezetekre támaszkodik. De sok területnek nincs támogatottsága, mint környezetvédelem, ifjúsággal való foglalkozás stb.

• Amit mégis mind megtehetünk és előrelépést jelenthet: a hálózatkiépítés. Tudjunk egymásról, lássuk egymást. Nálunk egymásra tevődnek a közösségek, ugyanazokkal a közösségekkel dolgozunk több területen. Arra mindenki figyelhet, hogy legyen kommunikáció a szervezetek között. Legyen nagyobb szerveződés, legyen hálózat, ami egy segítő és védőhálót is jelenthet. Együtt mindig könnyebb!

Ha csak pár gondolatot akarsz megjegyezni ebből a cikkből, akkor ezek legyenek azok:

• Kérni kell!

• Tervezni kell, stratégia kell!

• Tanulj, képezd magad, lesd el a példát mástól!

• Több lábon állj!

Térségünkben az utóbbi években egyre elterjedtebb támogatás szerzési forma a közösségi finanszírozás. Ez azt jelenti, hogy projektekre gyűjtenek a közösségek támogatásával. Több megvalósulási formája is van:

1. adománygyűjtő rendezvények

2. helyi támogatási alapok létrehozása: ezeket tematikus alapoknak hívjuk — több cégtől és magánszemélytől egy adott célra gyűjteni, majd pályázat keretében továbbadni a kisebb szervezeteknek, illetve a konkrét kedvezményezetteknek.

3. egy cég nagyobb összeget kipályáztat: rászán egy ügyre, támogatási területre egy nagyobb pénzösszeget, amire pályázhatnak civil szervezetek. Ehhez nagy cégek kellenek, így hazánkban csak nagy városokban működik.

Láb 2: Pályázatok

A közhiedelemmel ellentétben a pályázatok nem a fenntarthatóságot és mindennapi működését támogatják egy szervezetnek. A pályázatok kisebb közösségi kezdeményezéseket tudnak támogatni, projekteket támogatnak. Mindig olyan projekteket, amiknek a célja éppen a pályáztatónak fontos, és nem biztos, hogy a pályázónak is. A pályáztató szempontjából elsőbbséget élvező területekhez, elvárásokhoz kell igazodnia a pályázónak. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket mégis ki lehessen használni, és a fenntarthatóságra is jusson, meg kell megtanulni a civileknek:

1. Projektesíteni a tevékenységüket
2. Igazodni — el kell engedni bizonyos dolgokat, ami neki fontos, de a támogatónak nem. Valamint be kell vállalni egyebet, mert a támogatónak az fontos. Működést finanszíroztatni pályázatokból akkor lehet, amikor már kinőtte magát egy szervezet, és folyamatosan tud görgetni projekteket.

Fontos!

Adja magát a kérdés: mégis miből él egy civil szervezet, ha a közösségi finanszírozás projektalapú, a pályázati pénzek projekt alapúak?

Válasz: jól kell egyensúlyozni a pályázati szféra és az ügyünk között, valamint jól kommunikálható dolgokat kell kitalálni, mert akkor tudjuk bevetni az 1-es lábunkat.

Még több az 1-es lábról

Két meghatározó vonala van a közösségi finanszírozásnak.
1. Klasszikus közösségi finanszírozás: kitűzünk egy projektet, van egy meghatározott cél, határidővel, X összeget akarunk összegyűjteni. Konkrétan: pénzt kérünk emberektől, kis összegeket, nagy összegeket, mindegy. A lényeg, hogy adott időre, akár rövid határidőre meglegyen a vágyott pénzösszeg.
2. Peer to peer fundraising: követes adománygyűjtés. Konkrétan: személyeket kérünk arra, hogy gyűjtsenek nekünk pénzt, ők lesznek az ügy nagykövetei. Ilyen lehet például egy jótékonysági sportközösség, akik szaladnak vagy úsznak egy jó ügyért, ezzel gyűjtenek adományokat. Második példa: az ügy követe arra kéri ismerőseit, hogy születésnapja alkalmából az ajándékra szánt összeget az ügy támogatására fordítsák. A jótékonysági közösségek nem újdonság, évszázadok óta működnek.
Tipp: amikor gyorsan kell reagálni egy problémára, érdemes bevetni mindkét formát — klasszikus+nagykövet.

Erre figyelj

• Ha van terved és célod, betartod a lépéseit, akkor nincs ahogy ne sikerüljön az adománygyűjtési akciód. De: probléma azzal lehet, ha nem tartjuk be a lépéseket. Igen, az utolsó lépésre is! A feedbackre is figyelj, ne hagyd ki a legfontosabbat: jelezz vissza az adományozónak, köszönd meg, figyelj rá, keresd meg személyesen, akár telefonon, adj neki szimbolikus ajándékot, személyesen, postán, vagy telefonon adhatsz át szívhez szóló üzenetet. Az adomány után információk jussanak vissza a támogatóhoz: mi történt a pénzével? A támogatás esszenciája, hogy a támogató érezze, hogy valami nagyon fontosat tett, ezt jelezd neki a feedbackkel. Utánkövesd az adományt és tudj elszámolni vele.

• Az adománygyűjtésre fel lehet készülni. Legfontosabb: tudjuk a célt, határozzuk meg mire mennyit akarunk — mennyi erőforrást tudunk rá allokálni, milyen felületeken tudunk hirdetni, kérni. Mennyi pénzünk van rá? Ha kevés, akkor a közösségi oldalakat kell bevetni, egyelőre ez a legolcsóbb, habár itt is egyre többet kell a hirdetésekért fizetni. Ha több pénzed van, akkor fejlessz ki saját weboldalt például. Vagy válaszd a rádiót, ami bizonyos célközönség esetében nagyon hatásos lehet. (Nagyon hasznos lehet egy közösségi adományozási gyűjtőoldal, amilyen a magyarországi adjukossze.hu )

• Fontos a határidő: meddig kell összegyűlnie az összegnek? A határidő ad egy plusz nyomatékot az ügynek, és nyomást az adományozónak, nem felejtődik el, nem halogatja az adományozást „majd későbbre”. Álljanak össze a paraméterek: kitől mennyit kérünk.

• A kevesen sokat adjanak vagy sokan keveset közül nem kell választanod, mert mindkettő fontos: az adományozók 20 százaléka adja az adomány 80 százalékát, de szükséged van a 80 százalék kis összegeket adományozó táborra is, mert ők messzebb viszik a hírét az ügyednek, a „nagy porkavarást” ők végzik el. Ha van egy 5 tagú támogató közösséged, aki össze kell gyűjtsön 100 lejt, akkor mindenki tudja, hogy az ő része 20 lej. Kell keresnie 20 barátot, aki ad neki 1–1 lejt. Ha ez így lebontva konkretizálódik a fejekben, akkor már nem olyan ijesztő a nagy végösszeg sem. A nagykövetes modellel nagyon sok emberhez el lehet jutni közvetítéssel.

• Írd le a projektedet! Mutasd be részletesen.

• Ahogyan kommunikálsz a támogatóval. Ismerd meg őt, ne sajnáld az időt erre, mert ha megtudod mi érdekli, mi a szívügye, akkor tudni fogod, hogy mire kérhetsz majd tőle adományt. Fontos: amivel legelőször találkozik a szervezet részéről a támogató. Egy levél, egy ügyfélfogadó, egy önkéntes? Az az első benyomás nagyon fontos, figyelj annak az eszköznek, anyagnak, személynek a „minőségére”, amivel először találkozik a potenciális támogató.

• A személyes megkeresés nagyon fontos, jobb mint csak posztolni a közösségi médiában. Ez egy hosszú távú dolog, ki kell alakulni a bizalomnak a szervezet és a támogató között.

• Adj a szervezetnek időt: a nagyok brandje sok év alatt alakult ki, és sok év alatt jutottak el arra a szintre, ahol most vannak, a sokat értsd úgy, hogy akár évtizedek (például a Bátor Tábor Alapítvány 20 éves).

• Az adományozók kifáradnak, egy ügyet jó, ha 2–3 évig támogatnak, de mégis hosszú távban kell gondolkodni.

• Merj kérni! Ha nem kérsz, nem kapsz. A pénz témájához való hozzáállása a társadalomnak (tabu, hú… kellemetlen) ne riasszon el. A pénzzel, vagyonnal kapcsolatban mindig is volt egy kis köd akár a magán-, akár a közpénzeket is nézzük, ez rátelepszik az adományokra is, de talán-talán mi is egyre nyitottabbak leszünk a témával kapcsolatban.

• Feldolgozni a kudarcot: ha nemet mondanak, akkor továbblépni, menni tovább a következőhöz.

Erre figyelj

• Lehet projektekhez partnereket szerezni. Kell a partner, de olyan legyen, akivel ugyanaz a cél, ugyanazt a nyelvet beszélitek, ugyanúgy mentek előre. Vigyázz, hogy ne maradjon minden rád. Még ha nehezen is bízod rá magad például szakértőkre, kontrolláld és erősítsd magad és a bizalmad abban, hogy a partner jó abban, amit csinál, és nem kell egyedül megoldanod mindent.

• A kis szervezetek problémája a tűzoltás, ő mindenes, nincsenek meg azok a megoldások, mint nagy szervezeteknél. De ezt elkerülheted, ha minél jobban megpróbálod átengedni a feladatokat és megnézed milyen erőforrásokat tudsz bevonni, legyen az humán (önkéntes vagy fizetett), anyagi, tárgyi, vagy: tanulás, képzés által. Nem kell mindent tudnod elsőre, de az évek során próbáld megtanulni és a társaidat is képezni.

• A legfontosabb és minden fundraisingnek alapja: hitelesség. Higgyél benne, és akkor másokkal is el tudod hitetni, hogy amit csinálsz, az fontos. Ha hiszel benne, hiteles vagy. Magyarázd el mire kérsz, miért te kéred, és miért úgy kéred ahogy! (Már megint ez a fránya kommunikáció…)

• Tartsd szem előtt: nem biztos, hogy mindig pénz kell. Közösségi finanszírozás, támogatás nem csak pénz lehet. A pénz egy érték, amit könnyű elővenni, de igazából jól meg kell fogalmazni, hogy a pénz mire kell: ha szükséged van egy kisbuszra vagy egy ingatlanra, és elkezdesz rá gyűjteni, hangoztasd mindenhol mindenkinek, merj kérni, és lehet egyszer csak valaki meglep egy kisbusszal vagy egy ingatlannal…

Folytatás a következő cikkünkben. Itt olvashatod.

Tarts velünk te is, gondolkodjunk együtt!