Drakula-kastély, avagy egy jól fialó turistacsapda?

Drakula legendája a mai napig mérhetetlen népszerűségnek örvend. Talán nincs is olyan élő ember a világon, aki ne ismerné legalább hírből a nevét, vagy ne hallotta volna legalább egyszer a világ egyik legnépszerűbb legendáját.

Vlad Țepeș neve egyetlen egy kastéllyal hozható összefüggésbe, és az egyáltalán nem a Törcsvári-kastély. Drakula kastélya, ha egyáltalán a történelemnek hinni lehet, Argeș megyében található, és Cetatea Poenari néven ismert. Fotók alapján nincs ott túl sok látnivaló. Ezzel ellentétben Bran egy ideális hely egy legenda életre keltésére, főleg, hogy anyagi jövedelem is származtatható belőle. Hogyan került a képbe Törcsvár?

Egy külföldi utazásom alkalmával szóba került Drakula. Egy szlovák fiatal mesélte el, hogy Bukarestben élt cserediákként, és sérelmekkel a hangjában panaszolta el, hogy mekkora csalódás volt számára, amikor azzal szembesült, hogy a Törcsvári-kastély igazából nem is Drakula vára, hanem ez csak egy igazán jól fialó marketingfogás. Igazat kellett adjak neki, én magam is egy hatalmas becsapásnak érzem, hiszen számos turista csak azért jön Romániába, hogy megcsodálhassa a Drakula-kastélyt, ami igazából nem is az eredeti, és sajnos ez egyáltalán nem vet jó fényt a román turizmusra.

Drakula-kastély ide vagy oda, a Törcsvári-kastély Erdély egyik legépebben fennmaradt középkori vára és Románia első számú turisztikai látványossága. Gondolom az már mindenkiben letisztult, hogy miért is van ez így. Erre igazából csak azt tudom mondani, hogy a reklám ereje képes még a Peleș-kastélyt is a második helyre szorítani. Ez természetesen nem a vár ellen szól, hisz tényleg mesébe illő, festői szépségű létesítmény, de Drakula nélkül „csak” egy csodaszép vár lenne a regénybeillő erdélyi hegyek között.

1377-ben építette I. Lajos Magyar király az akkoriban itt húzódó határ védelmére. Egyrészt a kereskedelmileg fontos utat védték, másrészt pedig a Havasalföldről várható román vajdák támadásának visszaverésére szolgált. A történelmi részletekbe nem szeretnék mélyen belefolyni, de érdemes megemlíteni, hogy 1918-ban került román fennhatóság alá, és végül Brassó polgármestere 1920-ban Mária román királynénak ajándékozta. A királyné romantikus stílusban újíttatta fel a várat és lányára, Ilona hercegnőre (Habsburg Antal felesége) hagyta örökségül. Az államosítás során azonban elhanyagolták a várat, és csak nagy későre restaurálták. A várkastélyt végül Ilona hercegnő gyermekei 2009-ben visszakapták.

Törcsvár csodás helyen fekszik, de a megközelítése nehézkes. Az utak rosszak, így torlódás várható, kevés a parkolási lehetőség, ez elég nagy gondot okozhat a turistáknak, valamint a belépők ára is borsos. A felnőtt jegy ára csúcsidőben 45 lej (nem tartalmaz idegenvezetőt az alapjegy — az még pluszköltség), de már tartalmazza a fotózási jegyet, plusz egy belépőt a vár aljában lévő falumúzeumba is, ami igazán érdekes. Régi falusi házakat láthatunk, szépen berendezve, egy kisebb falut alkotva.

A Bran-kastély egy 100 m magas hegyre épült, belső udvarral és egy 70 m mély kúttal rendelkezik, azonban bejárata csak egyetlen egy van, és az lovak és lovaskocsik számára nem volt használható, így bejutni csak gyalogosan lehetett. A várkastély palotaépülete két emeletes volt, és 11 termet számlált, ezek közül a lovagterem lehetett a legnagyobb. A várnak egy elővára is volt, itt helyezkedtek el a gazdasági épületek és a lakóházak. A várat egy gondosan ápolt parkon keresztül lehet megközelíteni, majd innen egy meredek úton kimászva érhetjük el a vár alját, természetesen gyalogosan. Egy keskeny lépcsőfeljárón lehet bejutni a várba.

A várnak összességében számos helyisége van, némelyeket értékes régi bútordarabokkal rendeztek be. Nagyon jól megfigyelhető, hogy berendezése nem fényűző, hanem mondhatni visszafogott, szelíd, és nincs benne meg az a melegség, amit esetleg a Peleș vagy a Pelișor kastélyokban érezhetünk. A Törcsvári-kastélynak inkább múzeum hangulata van. Ettől eltekintve mindenképp megéri meglátogatni! A helyiségek aprók, kevés nagy terem van, ebből is látható, hogy nem a királyi családnak épült, hanem védelmi várnak, továbbá egy hegy tetején áll, tulajdonképpen egy középkori parasztvár. Némi változáson a királyi család birtokába kerülése után ment át, romantikus köntöst öltve magára. Ahogy szobáról szobára haladunk, utunk egy titkos lépcsősoron vezet fölfelé, melyet vészkijáratnak használtak egykoron az itt élő várlakók.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.