Peleş — a modern kastély

Szerző: Ladó Csaba •  Fotók: Ladó Csaba • 2020. július 2.

Megosztom:

Peleş – a modern kastély

A koronavírus, a kialakult válsághelyzet, és a gyakorlatba ültetett sürgősségi rendeletek következtében a 2020 első hónapjaiban megszervezett kirándulások, egyéb más tevékenységekkel egyetemben, mind halasztásra kerültek. Ennek következtében mi sem utazhatunk külföldre, és egészségünk érdekében nem is érdemes.
Ennek ellenére, a modern technikának köszönhetően, mégis utazhatunk az általunk megteremtett virtuális világban. Így az az ötletem támadt, hogy az elkövetkezőkben Románia történelmi, kulturális és természeti kincseit mutathatnám be, hisz országunk is rendelkezik olyan látnivalókkal, amelyekről talán sokan nem is tudnak, és véleményem szerint érdemes lenne felkeresni és megcsodálni. Az, hogy sokat utazunk külföldön, nem jelenti azt, hogy hazánkban nincs semmi látnivaló. Sőt, ha egy kicsivel több figyelmet fordítana elsősorban az állam, másodsorban a lakosság is ezekre a nevezetességekre, Románia igazi turistaparadicsomként vonulhatna be az európai országok közé, amelyek már évtizedek, akár évszázadok óta fejlesztik és finomítják virágzó turizmusukat.
A külföldi kirándulások mellett rengeteget járunk-kelünk belföldön is, és bátran kijelenthetem, hogy az ország minden szegletében találni valami olyan látnivalót, mely megéri a fáradságot, hogy meglátogassuk és áldozzunk a hazai turizmus oltárán is. A román turizmus, még annak ellenére is, hogy fejlődésnek indult, mert tényleg látni némi halvány változást, még mindig a halál küszöbén tengődik. De miért? Hisz vannak hegyei, vannak alföldjei, és nem utolsó sorban: tengerpartja! Mégis hány ország mondhatja el ezt magáról? A probléma gyökere ott van, hogy nem tudjuk, hogy mit kezdjünk ezzel a hatalmas kinccsel, melyet ingyen kaptunk. És ha már nem tudjuk hogyan kezdjünk neki, inspirálódjunk olyan országok példájából, akik évtizedek óta sikerrel űzik a turizmus nevű műfajt. Ennyi lenne a dolgunk, de néha ez is nehezünkre esik…
Az elkövetkezőkben Románia nevezetességeiről, látnivalóiról fogok mesélni, és képek formájában bemutatni, továbbá rávilágítani arra, hogy mennyire primitívek vagyunk a turizmus terén a többi országhoz viszonyítva, értem itt az infrastruktúra, a szervezettség hiányát, és talán ami a legfontosabb egy turistának: a tisztelet és ami talán még ennél is fontosabb, a kedvesség hiányát. Mert a turista, ha rossz úton is kell zötyögnie órákon át, ezt még elfogadja, azt viszont kevésbé, ha a helyszínen nem kellő módon fogadják, gorombák, esetleg programváltozás miatt — amit elfelejtenek közölni, vagy kihirdetni az internetes portálokon — a nevezetesség meghatározatlan ideig zárva van. Szerintem az egyik legnagyobb problémát ez képezi a román turizmusban.
A román turizmus árnyoldalaitól most egy kicsit eltekintve, elmondom miről is szól a bejegyzésem. Amint a cím is egyértelműen jelzi, az ország egyik leghíresebb nevezetességét, a Peleş-kastélyt mutatom be. A kastély valóban rendkívüli, és nemcsak építészeti szempontból, hanem elhelyezkedésileg is, hiszen egy felettébb csodálatos helyen található.
A Prahova folyó völgyében, Sinaia városban találjuk, a román királyi család nyári rezidenciájaként szolgált. Jelenleg is a királyi család tulajdonában van, viszont tárt karokkal várja a látogatókat, múzeumként működik. A kastélyt I. Károly román király rendeletére építették 1866 és 1914 között, és abban az időben Európa legmodernebb kastélyának számított. A kastély 160 helyiséget számlál, ebből 60 hálószoba és 30 fürdőszoba. Legnagyobb tornyának magassága pedig eléri a 66 métert. Az épület árammal ellátott, mely nemcsak a világítás, de a lift és az előcsarnok mobil üvegmennyezetének működtetésére is szolgál. A kastély egy hatalmas birtokon fekszik, és tartozik hozzá még két kisebb kastély, a Pelișor és a Foișor, az utóbbi viszont nem látogatható és még mindig az állam birtokában van. A két látogatható kastélyt, de leginkább a Peleşt hihetetlen pompa és fényűzés övezi, azonban meg kell említeni, hogy itthoni jó szokás szerint a restaurációs műveletek késlekednek, és ez az épület állapotán egyre jobban meg is látszik.
A Peleş-kastélynál már több ízben is jártam, így nem csak nyáron, de téli időszakban is volt szerencsém megcsodálni, és őszintén mondhatom, hogy még a mai napig is lenyűgöz. A belépők ára viszont minden alkalommal sokkol, hiszen évről évre drágítanak rajta, és amit nagyon nem díjazok, hogy a fényképezés csak külön jegy kiváltásával lehetséges, ugyanis a kastélyban fotózni szigorúan tilos, kivéve, ha van rá jegyed, és akkor is csak blicc nélkül. Külföldön ilyen nincs, legalábbis én még nem találkoztam ilyennel, hogy külön fotójegyet kellett volna kiváltani, hisz egyértelmű, főleg ebben a modern korban, hogy ha egy turista bemegy egy ilyen kastélyba, akkor fényképezni is fog, így külföldön a belépő árában már benne van a fotózási díj. Szerintem ez így is a normális.
A Peleş- kastélyban ez nem így van, így egy felnőtt jegy ára 100 lej (60 + 35) körül mozog, ami még egy külföldi belépőhöz képest is drága, hisz egy 20 eurós múzeumi belépő külföldön is soknak számít már. Ezzel nem a kastélyt akarom leértékelni, mert a kastély valóban gyönyörű, viszont az árakat úgy kellene megszabni, hogy például a többgyerekes családok is tudják megnézni, mert nekik egy egész vagyonba kerül a belépés (gyerekeknek valamivel olcsóbb). A belépők ára attól is függ, hogy az egész kastélyt meg akarjuk-e látogatni, vagy csak a földszintet, ugyanis akkor kevesebbe kerül (30 lej), viszont ha az első emeletet is szeretnénk látni, már a duplájára nő a belépő ára (a második emelet nem látogatható). Persze ha szeretnénk fotózni, akkor az plusz még 35 lej. A tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy a látogatók zöme csak az alsó szintet nézi meg (kivéve a külföldi látogatók), ez pedig azt jelenti, hogy egyszerűen nem engedhetik meg maguknak.
Ami a kastély megközelítését illeti, bőven lenne hová fejlődni, hiszen Sinaiát az E60-as (DN1) úton lehet megközelíteni, ami napi szinten többször is bedugul és felettébb balesetveszélyes. Így a turistáknak érdemes már kora reggel elindulni, ha nem akarnak órákat tölteni a várható dugóban. A kastélylátogatáskor belső szabályok érvényesülnek, melyeket be kell tartani, többek között védőhuzat viselete a cipőkön, nem szabad semmihez sem hozzányúlni, az egész látogatás idegenvezetéssel történik, és természetesen időhöz kötött.

A kastély első helyisége, melyet megcsodálhatunk, a grandiózus méretekkel rendelkező előcsarnok. Itt található a mozgatható üvegmennyezet is, melyet egy elektromos motor hajt.

A csarnok falait diófaburkolat borítja, díszes kézimunka, lenyűgöző! Az előcsarnok után a fegyverteremmel ismerkedhetünk meg, ahol több mint 4000 európai és keleti darab került kiállításra. Az egyik leghíresebb egy lovag teljes fegyverzete, mely az országban egyedinek számít. A Tanácsterem érdekessége, hogy egy svájci város, Lucern polgármesteri hivatalának egyik termére hasonlít. A Zeneterem érdekessége pedig, hogy bútorzata Indiából érkezett, és Kapurthala maharadzsája ajándékozta a királyi családnak. A Firenzei termet a kastély Nagy Termének is nevezik, jellegzetessége a diófából készült aranyozott mennyezet, ahonnan két hatalmas csillár lóg alá.
Az ebédlő egy újabb ékköve a kastélynak, tartozik hozzá egy igen értékes ezüstkészlet is. A Márványterem, az épület egyik legizgalmasabb terme, melyben egy igazi márványszökőkút is található. Egyébként a Firenzei terem és a Márványterem bálteremként is funkcionált nagyobb rendezvények idején. A kastély egyik jellegzetes folyosója az előcsarnokot öleli körül, a falakat többek között muránói tükrök díszítik. A Színházterem, avagy moziterem 60 személy befogadására képes. A kastély igazi érdekessége a Könyvtárterem, mely az épület egyik titkos folyosójának bejáratát rejti, ahol a királyi család tagjai észrevétlenül közlekedhettek a kastély falai között, az épület többi terméhez hasonlóan igazi pompa övezi.
A királyi hálótermekkel, és a hozzájuk tartozó egyéb szobákkal kapcsolatosan leginkább az fogott meg, hogy minden szoba, minden terem és más helyiség berendezése olyan, mintha most is laknának benne. Ez nagyban javítja a kastély hangulatát. Egyébként az épület második emeletén is hasonló, ám kisebb hálótermek találhatók, ezek azonban nem látogathatók.
A kastély udvara és környéke, a főbejárat előtti szökőkút, háttérben a belső udvarral, az izgalmas szoboregyüttesek, az égbe nyúló főtorony, és természetesen a lenyűgöző kilátás teszik igazán mesébe illővé az elbűvölő Peleş- kastélyt. Javaslom, hogy ha csak egyszer is életünk során, de jussunk el ebbe az impozáns miliőbe, és csodálkozzunk rá az ország királyi családjának múlt század elején vitt életvitelére!

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ