Mutasd magad – Hajdu Szidónia

Szerző: Csata Éva • Fotók: Hajdu Szidónia • 2023. augusztus 11.

Megosztom:

Mutasd magad!

– Hajdu Szidónia

Egy igazán új és inspiráló sorozatot indítunk ebben az évben. Ismerjünk meg együtt érdekes lelkeket, elméket, gondolatokat ugyanazon kérdések tükrében. Csata Éva új sorozata: Mutasd magad címmel! Tekintsetek be ezen emberek életébe és ne feledjétek, ahány ember annyi féle csodálatos világ.
Hajdu Szidónia: alkotás nélkül nem lennék az, aki vagyok.

1. Ki vagy te?

Egy teremtmény vagyok, aki keresi az útját és a feladatait ebben a világban és próbál szép dolgokat létrehozni. Az alkotás gyerekkoromtól egyik jellemzőm volt, rajzversenyekre, iskolai kiállításokra már az óvodában vitték a rajzaimat, és ez az iskolai éveim alatt is így volt. Azután pszichológiát tanultam és óvónőként kezdtem el dolgozni. Családalapítás után is megmaradt a hobbim, gyöngyöt fűztem, bútort festettem, legtöbbször este, mikor mindenki már aludt. Most is sokszor ilyenkor rajzolok, tanulok.

2. Melyik szerepeddel tudsz a leginkább azonosulni?

A családban betöltött szerepemet tartom a legfontosabbnak, viszont alkotás nélkül nem lennék az, aki vagyok. Egyik nélkül sem érezném teljesnek magam.

3. Mit mesélnél egy tizenhat évesnek a boldogságról?

Müller Péter szavaival élve, vannak „boldog pillanatok”, nem hiszem, hogy lehet mindig boldogságban lebegni.

Van olyan, hogy mindig minden sikerül? Soha nincsenek negatív érzelmeink, tökéletes ez a világ, amiben élünk? Nem az. Helye van a boldogságnak, örömnek, frusztrációnak, gyásznak is, meg minden más érzelemnek. Egy tizenhat évesnek azt mondanám — és magamnak is mondogatom —, hogy a boldog pillanatokat kell elraktározni, a negatív érzelmektől meg kell szabadulni, el kell engedni. Nem könnyű.

4. Milyen gyakran szoktál sírni?

Nincs gondom a sírással, haha. Képes vagyok sírni, ha megpuszilom gyerekeimet és arra gondolok, hogy nem leszek mindig mellettük. Sírok, ha beleélem magam egy könyvben olvasott szereplő érzéseibe, vagy ha látom, egy szülő fájdalmát, akinek sérült gyereke van.

5. Mi vagy ki az, aki képes megnevettetni?

Sokat nevetünk és viccelődünk a családban. Főleg a gyerekeim rossz pillanatait próbálom feledtetni egy poénnal. Ezt nem szabadna elárulnom, de mikor a lányom szomorúan kezdte az ötödik osztályt, és azt mondta, hogy ő soha nem akar többet oda menni, akkor mondtam neki, hogy figyelje, hogy a tanárok táskájában van egy kis cuki állat kabala, vagy éppen egy béka, és a gazdája biztosan megtesz mindent, hogy ezt leplezze. Másnaptól nevetve jött haza, és mondta, hogy igazam van. A fiam, aki autizmussal él, viszont olyan vicceket mond, hogy az meghalad mindent. Évekig emlegetjük: „izzadsz, mint egy sörösüveg”, „ki van forrósodva a fejed”, „szép vagy mint egy varangy”, „úgy nézel ki mint egy jetiszörnyeteg”. Nem félek viccet csinálni magamból sem, saját vicces helyzeteimet is elmesélem és együtt nevetünk.

6. Mit jelent számodra a rutin?

A rutin nagyon fontos, cselekvéseink legnagyobb százaléka rutinos. Igyekszem jó szokásokat kialakítani táplálkozásban, viselkedésben, környezettudatosságban, pénzzel való gazdálkodásban. Nem mindig sikerül. De kell ezekre gondolni. Amire beosztod az idődet, arra osztod be az életedet. Ha naponta egy órát tanulsz, az havi 30 óra tanulás, ha ugyanennyit tévézel, szintén 30 óra elpazarolt idő. A gyerekekkel kitaláltunk egy családi közmondást: aki sokat tévézik buta marad, aki sokat olvas, az lesz az okos. Egyikünk elkezdi a mondatot, a többiek nevetve folytatják. Igazából nem gond az sem, ha tévézel, ha tudatosan ezt választod, csak utána azt aratod le, amit vetettél.

7. Mi az, ami igazán feltölt?

A rajzolás mellett a kertészkedés, kirándulás és együtt lenni jó emberekkel. Rajzolás alatt folderekbe rendezem a gondolataimat, terveket szövök. Ki szoktam ülni a kertbe semmit csinálni, de ilyenkor is átgondolok dolgokat.

8. Mit jelentenek számodra a barátok?

Nem voltam, vagyok az, aki mindig nagy bulikat szervezett, és rögtön nagy csapat barátra tett szert népszerűségével. Kevesebb, őszinte baráttal beérem. Kicsit abból is ered, hogy több időt lefoglal a család, meg hogy több időt szánok egyéb munkákra, amik fontosak számomra. De ettől függetlenül, nagyon örülök, ha jó társaságba kerülök.

9. Van olyan vers vagy idézet, amit könnyedén, anélkül, hogy rá kellene googlizz, fel tudsz idézni?

Az idézet, amely elsőre beugrik: „Nem az számít, hogy honnan jöttél, ami igazán fontos az, hogy hova mész.” Brian Tracy-től származik, egyik kedvenc írómtól. Rengeteget hallgatom a hangoskönyveit, főzés meg rajzolás közben. Nagyon átfogó a tanítása, széles látókörű, humoros ember.

10. Mit ábrázol a kedvenc festményed?

Kedvenceim a Máriát és kis Jézust ábrázoló képek, festmények, illusztrációk, minden stílusban és változatban. Számomra nincs ennél szebb…

11. Mit jelent számodra egy csésze kávé?

A csésze kávé akkor ér igazán valamit, ha egy jó beszélgetéssel társul. Napközben kicsit lefékez a rohanásból. Reggelente természetesen rutin.

12. Hogyan mesélnél egy ötévesnek a szerelemről?

Egy ötévesnek mesét mondanék okos királylányokról és bátor királyfikról. A királykisasszonyról, aki pénz nélkül megvett egy kastélyt és egy év alattkifizette, a királyfiról, akit miszlikbe vágtak, de a forrasztóvíz hatása után százszorta erősebb lett. Ezekben a mesékben benne van a szerelem. A gyerekhez olyan nyelven kell szólni, amit ő megért.

13. Van kedvenc ételed?

Örökös kedvencem a rántott sajt, a kocsonya ecetes hagymával és a húsleves házi laskával. És a sült paprika. Ezek jöhetnének egy hónapig is reggel, délben, este, a sorrend sem számít.

14. Szeretsz főzni?

Maradjunk annyiban, hogy tudok főzni. Rendszeresen főzök, mert egészségesebb, de nem azon töröm a fejem, hogy még milyen receptet próbálhatnék ki, hanem hogy mit tudnék rajzolni, mit hogyan tudnék megoldani.

15. Mi köt le a legjobban?

Szeretek olvasni, előadásokat hallgatni sikeres emberekről, természetről, tudományos kutatásokról, festményekről, filozófiát, pszichológiát. Kedvelek oktatóvideókat nézni illusztrálásról, ötletes, kreatív megoldásokról. Gyerek. illusztrációk soha nem kerülik el a figyelmemet, figyelem a stílusokat, ki hogyan oldott meg bizonyos problémát az ábrázolásban, mennyire kidolgozott, milyen a színvilág, milyen érzelmeket sugároz.

16. Mit jelent számodra a természet?

Gyerekkoromban sokat jártuk az erdőt, sok időt töltöttem falun is nagymamámnál, rokonságnál. Szeretem a nyugalmat, amit a természetben megtalálok, szeretem a különféle növényeket figyelni, a leveleket, textúrákat, a tájat. A természetben érzem a legközelebb magam Istenhez. Műveiről ismered meg a teremtőt.

17. Ha kapnál egy esélyt az újrakezdésre, mit csinálnál másként?

Körülbelül 5 évvel ezelőtt kezdtem el gondolkozni, hogy ha újrakezdhetnék mindent, akkor művészeti iskolába mennék és nem a tanítóképzőbe és illusztrátor szeretnék lenni. Sokáig így elvoltam a sajnálkozással, egész addig, amíg rájöttem, hogy nincs több életem, csak ez az egy. Nagy felfedezés :). Tehát a hátralevő időben vagy rajzolok, vagy nem, vagy önszorgalomból megtanulok jobban rajzolni, vagy nem. Azután azt mondtam, hogy csak akkor adok ki valamiféle könyvecskét, amikor profi leszek. Csak hát értelem nélkül rajzolgatni sem lehet, úgyhogy nekifogtam olyasmit rajzolni, amit hasznosnak gondoltam, és örömömet is leltem benne. Így rajzoltam meg az első meséskönyvem illusztrációit, amiben egy rakás dolog van, ami egy könyvben nem lehet, de most van ilyen könyv is. Eldöntöttem, hogy nem „csinálnám”, hanem „csinálom”. Hogy mire jutok vele, azt hadd ne döntsem el most, hanem mondjuk 20 év múlva, amikor visszanézek. Úgyhogy most is ezen az úton haladok, néhány szemléltető kép gyűjtemény, két meséskönyv és egy memóriakártya kiadása megvalósult már. Néhány napja a Tengr.ai, mesterséges intelligenciát fejlesztő hazai céghez vettek fel dolgozni, ahol kicsit másképp, de szintén alkotómunkával foglalkozom. Szeretem az új kihívásokat, mindent, amiből tanulni tudok.

18. Ha egy idős, a bölcsek kövét őrző emberrel beszélgethetnél – mi lenne az a három kérdés, amit mindenképpen feltennél neki?

Hát azt hiszem azt kérdezném, hogy hogyan jött létre és hogyan működik az ember? Hogyan mondhatjuk, hogy szabad akartunk van, mikor a szervezetünkbe, az idegrendszerünkbe írt emlékek, a genetika, a környezet hatásának ki vagyunk téve? Néha megnézném egy képernyőn, hogy alakult volna az életem, ha bizonyos helyzetekben másként döntöttem volna.

19. Mit olvastál utoljára, amiről azt mondtad – ember, ez forradalmi, megváltoztatta az életről való elképzeléseimet!

Három könyvet tartok számon, amire emlékszem, hogy mély nyomot hagyott bennem. Az első Clarissa Pinkola Estés: Farkasokkal futó asszonyok, a második Dr. Ben Carson: Și tu ai creier, és a harmadik Dr. Joe Dispenza: Breaking the habit of being yourself. A középsőről mondanék annyit, hogy arról szól, hogyan lett az osztály legbutább gyerekéből idegsebész főorvos felnőttkorban.

20. Mit üzennél fiatalkori önmagadnak?

Ez egy nehéz kérdés. Lehet azt mondanám, hogy maradj külföldön… De ez most már nem érvényes, amúgy sem.

Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ