02 jún Mutasd magad! – Bota Melinda
Mutasd magad!
– Bota Melinda
Egy igazán új és inspiráló sorozatot indítunk ebben az évben. Ismerjünk meg együtt érdekes lelkeket, elméket, gondolatokat ugyanazon kérdések tükrében. Csata Éva új sorozata: Mutasd magad címmel! Tekintsetek be ezen emberek életébe és ne feledjétek, ahány ember annyi féle csodálatos világ.
Bota Melinda – édesanya, a marosvásárhelyi KULT Alternatív Kulturális Fesztivál szervezője, megálmodója, olvasásnépszerűsítő.
1. Ki vagy te?
Talán a legegyszerűbb kérdés, amire az elsők között megtanítanak bennünket egész zsenge korunkban hitelesen, egyszerűen válaszolni. Felnőtt korunkra viszont ezen a kérdéskörön rágjuk át milliószor, már-már legnagyobb megpróbáltatások révén magunkat, hol az egónkat, hol pedig a belső értékrendünket helyezve előtérbe. Sorra veszem akkor ezeket a szempontokat. Bota Melinda vagyok. Sokaknak mai napig Trombitá Melinda. Elsődlegesen kétgyerekes édesanya vagyok, másrészt pedig lassan másfél éve a marosvásárhelyi KULT Alternatív Kulturális Fesztivál szervezője, megálmodója. Mások szemével és pozitív, vagy éppenséggel negatí kritikájával élve, egy túlontúl érzékeny lélek. Egy kvalitás, amivel rengeteget küzdöttem, mára viszont büszkeséggel tölt el, hogy a dolgok mélyére tudok látni — nem csupán nézni —, és átérezni azokat a maguk értékében.
2. Melyik szerepeddel tudsz a leginkább azonosulni?
Azzal, amit a közvetlen környezetem szült meg belőlem. A szűk családom és barátaim, az évek során zajló, főként önismereti kihívások amivé alakítottak, és amit mára elfogadtam magamból, aki lettem, akivé felnőttem harminc pluszos koromra, jóval azután, hogy már benne éltem az adott szerepkörökben: élettársként, édesanyaként, barátként.
3. Mit mesélnél egy tizenhat évesnek a boldogságról?
A felelősségvállalás, az elkezdett munka befejezése, a rendszerezettség és következetesség elsajátítása, ezek prioritásának a keresése és megélése a legfontosabb.
Ha valaki agysebészként éli ezt meg, akkor hát úgy. Más pedig kertészként, kivitelezőként, vagy éppenséggel a maga útját kereső, több munkát is kipróbáló, de fontos, hogy mindig az adott helyzetben helytálló egyénként. És az is rendben van. Mert a kiegyensúlyozottság adja a boldogságot, a kiteljesedést, nem maga a, példaként felhozott, agysebészeti szakma. Én sokáig, rengeteg ideig hittem görcsösen, hogy az ember az, amit a szakmája rajzol ki belőle. Azaz, hogy csakis szakmaiságon keresztül válhatunk valakikké, és hatalmas is a nyomás, az elvárás e téren a társadalom részéről. Mindenki másban jó, és a magunk értékeit ismerjük és fedezzük fel legnehezebben. Nem beszélve ezek elfogadásáról, ami természetesen nem a kényelmes beletörődéssel egyenlő. Minden adottság fejleszthető, ha felismertük és elismertük azt.
4. Milyen gyakran szoktál sírni?
Meg ne tudd! Naponta. Vagyis azon belül akár többször is. Nem elkeseredésemben. Csak nagyjából bármit képes vagyok megkönnyezni. Egy óvodai búcsúztató (még, ha nem is a saját gyerekem az érintett), egy, a gyerekeim által készített, nekem címzett rajz, egy együttérzést kiváltó pozitív vagy negatív történet, egy jó könyv, egy The Cure koncert… szinte bármi képes könnyeket csalni a szemembe.
5. Mi vagy ki az, aki képes megnevettetni?
Főként a szeretteim, a mi sajátosan kialakított humorvilágunkban.
6. Mit jelent számodra a rutin?
A biztonságot nyújtja, másrészt pedig olykor a csömört, a túl sokat. Na olyankor átváltunk a Szeleburdi család műfajába, és istenem, be jól tud esni!
7. Mi az, ami igazán feltölt?
Kalendarisztikai és napszak kérdése. Esténként, mikor elcsendesedik a lakás, én meg mindent helyre pakolok, imádok a tisztaságban és rendben végignyúlni a kanapén az aktuális olvasmánnyal a kezemben. Éjszakába nyúlóan képes vagyok fennmaradni, és ott folytatni a gondolatmenetet, ahol abbamaradt előző napon, és azt követően a teljes napomat végigkísérte. Feltölt egy aktív kirándulás közösen a családdal. A testmozgás, ami elengedhetetlen energiaforrása az életemnek. És a jó zene, egy szuper koncert. Imádom.
8. Mit jelentenek számodra a barátok?
A barátaim a választott családtagok számomra. Nagyon nehéz elszúrni, átírni egy kapcsolat becsben tartott értékeit a szívemben, viszont a csalódásaim általában végérvényesek. Kevés példa is övezi az életem e téren.
9. Van olyan vers vagy idézet, amit könnyedén, anélkül, hogy rá kellene googlizz, fel tudsz idézni?
Általában egy adott jelenet juttat eszembe tematikusan kötődő idézetet gondolati szinten. Hiszem, hogy ezek az írásrészletek megkeresnek bennünket, el is raktározódnak, hogy majd egy megfelelő pillanatban előtörjenek és erőt, vagyis inkább megértést és megnyugvást kölcsönözzenek a lelkünknek.
10. Mit ábrázol a kedvenc festményed?
Festmények vesznek körül az otthonomban, keresem egy-egy új helyszín, kirándulás esetén is a közelségüket. Szeretem a műtermeket, a kiállításokat. Viszont egyetlen kedvenc festményem nincsen. A fauvizmus irányzata a szívem csücske, a színek intenzitása, kifejezőképessége. Nem szeretem egy-egy alkotás kapcsán elképzelni, mit gondolhatott az alkotó, amikor… Én csak fogyasztom az általuk közvetített gyönyört, amit kivált belőlem az illető mű, egy első gyors benyomásként, majd utána percekig visszatérve, és csak belélegezve a továbbított világot.
11. Mit jelent számodra egy csésze kávé?
Általában rácsodálkoznak az emberek az én nem kávézom megjegyzésemre. Viszont ha nem is gyakorlom ezt az általam már-már irigyelt életformát (valahogy sosem szippantott be sem az íz-, sem pedig a rutinvilága), számomra is van jelentése, egy szimbolikája: találkozás, barátság, beszélgetés. Egy kávéra szoktam kihívni én is a barátaim, az üzleti partnereim, majd ezt követően kirendelem magamnak a teát.
12. Hogyan mesélnél egy ötévesnek a szerelemről?
A szerelem a pocakodat hullámzóan csiklandozó érzés, amikor úgy nézel a másik fél szemébe, hogy közben meg azt parancsolod magadnak: nézz más irányba. Az a mindennapokon végighúzódó érzés, amikor kívülállóként tekintesz folyamatosan magadra, a másik fél elképzelt értékrendjeinek megfelelve, hiszen próbálsz jobb lenni, elég jó lenni, önmagad tulajdonságaihoz mérten.
13. Van kedvenc ételed?
Aki ismer, az most nagyot nevet majd, mert tudja a válaszom, és elmondásuk szerint nagyon disszonáns a küllememmel. A kívül ropogósra, belül krémesre sült sertéscsülök. És a marhasteak. És a tonhalsteak. És a szinte bármi nemű húúúúús. Nem szeretem az az vagy, amit megeszel aranymondást, hahaha.
14. Szeretsz főzni?
Amennyiben van hozzá beszélegetőpartner, aki egyben viszont nem segítőkéz, akkor igen. De olyan ráérősen, megvendégelősen, nem pedig a mindennapi eszeveszett rutin részeként. Begyakorlott recepteket készítek el, újakkal nem szívesen kísérletezem, az nem én vagyok. Glutén- meg laktózérzékeny vagyok, de bármit elkészítek a családnak, mert úgy hiszem, a közösen elköltött étkezések össze tudják kovácsolni a fontos kapcsolatokat.
15. Mi köt le a legjobban?
Ezen több ideig gondolkodtam. Mert nem kérdés, hogy az olvasás. Viszont csak tudatosan végiggondolva vonom le most utólag a következtetést, hogy tulajdonképpen az évekkel korábbani tördelések meg korrektúrázások is mind az olvasás körül forogtak. Ha a gyerekeket kérdeznéd, akkor most így fesztivál előtt a szemeiket forgatva mondanák, hogy hát a szervezés az, ami leköti anyát.
16. Mit jelent számodra a természet?
Úgy érzem, az emberiség jó ideje nem tartja magát már a természet részének. Sokáig azért harcolt, hogy ezt végérvényesen megléphesse, mintha ezzel fölénybe kerülne az előzőhöz mérten. Mára viszont visszakívánkozik a természet oltalmába. A tökéletlen tökéletességet szimbolizálja számomra így, emberektől mentesen, amit képtelenség reprodukálni, maga az irigyelt megismételhetetlenség.
17. Ha kapnál egy esélyt az újrakezdésre, mit csinálnál másként?
Teljesnek érzem magam. A korábbi próbatételek formáltak azzá, aki vagyok a jelenben, és amiknek köszönhetően mára már sikerült lehúzni a határaim, mielőtt még azok húznának le engem. Persze mindig utólag bölcsebb az ember, és nehéz a különféle tanítások meg jótanácsok filterén keresztül tekinteni az aktuális nehézségekre. Ha ezeket megsemmisíteném, más személy lennék.
18. Ha egy idős, a bölcsek kövét őrző emberrel beszélgethetnél – mi lenne az a három kérdés, amit mindenképpen feltennél neki?
Azt hiszem, teljesen megkukulnék előtte, és még hosszas gondolkodás után sem mernék rákérdezni az emberiséget mélyen foglalkoztató kérdéskörökre.
19. Mit olvastál utoljára, amiről azt mondtad – ember, ez forradalmi, megváltoztatta az életről való elképzeléseimet!
Rengeteg gyönyörű olvasmányban volt részem az elmúlt 2-3 évben. És haragszom magamra, amiért nem vagyok képes olvasónaplót vezetni. Azt is valamikor éjszaka, persze, hahaha. Ferrante, Mazzantini (csak, hogy két nevet említsek), és úgy egyáltalán a kortárs olasz irodalom fogott meg igazán az elmúlt időben. De ha általánosságban kellene mondanom egy bármikor előkapható, életről másmilyen perspektívából, elgondolkodtató módon fogalmazó, mégis könnyed írást, akkor az a Merre jársz, Bojangles?, Bourdeauttól. Egy könyv, amit a barátnőm javasolt számomra. Azt hiszem, azok az emberek ismernek engem igazán, akik könyvet tudnak ajánlani nekem. És tudják azt is, hogy sosem szeretem a happy endet.
20. Mit üzennél fiatalkori önmagadnak?
Legyen bátorságod felvállalni az értékrended.
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.
