LÚG#havinégykönyv

Szerző: Csata Éva • Fotók: Unsplash • 2022. július 1.

Megosztom:

LÚG

#havinégykönyv

Imádok olvasni. Amióta az eszemet tudom, mindig olvastam. Hol egy, hol egyszerre több könyvet — amiből egy a fürdőben, egy másik a konyhában, egy harmadik a hátizsákomban, egy negyedik az ágyamban, illetve egy ötödik a kezemben volt éppen.
Vannak olyan történetek, amik annyira mélyre visznek magamban, hogy az elsődleges szükségletek kielégítésére való azonnali késztetés teljesen eltörpül mellettük. Így lesz hajnal, majd reggel — egy-egy olyan történettel a kezemben, ami képes megváltoztatni a világról alkotott képemet. Hiszen ezt teszi velünk az olvasás — elfogadtatja az elfogadhatatlant. Aminek ereje van felülírni mélyen benned azokat a dolgokat, amiknek a megoldásához egyetlen működő tényező az idő. És mégis mivel telne hatékonyabban és gyorsabban — mint az olvasással?
E heti ajánlásom
A könyv címe

LÚG

Írója
Mérő Vera
Műfaja: igaz történet alapján megírt regény a zaklatásról, fizikai bántalmazásról, nők elleni erőszakról, és a magyar igazságszolgáltatás útvesztőiről
Az íróról röviden: „Olyan közeget teremtettek a szüleim, ahol fel sem merült, hogy az ember nem mondja el az igazat. Nem is hazudtam nekik soha” — mondja a szüleiről, Mérő László matematikus-pszichológusról és Kovácsházy Éva iparművészről a 37 éves jogvédő.
Első diplomáját a Műegyetem média, a másodikat és a harmadikat a MOME médiadizájn és művészettanári szakán szerezte. Foglalkozott hátrányoshelyzetű gyerekek művészeti nevelésével, de belekóstolt a modellkedésbe és a színészetbe is. Állítja, ha a pécsi rendőrség 2014-ben nem csinálja meg áldozathibáztató videóit, teljesen mással foglalkozna most. A Tehetsz róla, tehetsz ellene szlogennel készült videók azt sugallták, hogy a nemi erőszak áldozatai maguk is tehetnek az őket ért traumáról. Erre válaszul hozta létre a sértetti képviselettel foglalkozó Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldalt, amely nemrég alapítvánnyá alakult. Az oldal négy nap alatt 2600 követőt szerzett, ami kiemelkedően magas szám. Ez is jól mutatja, milyen nagy mértékű a társadalmi érzékenység a női szexuális önrendelkezés témájában. Az is észrevehető, hogy a társadalomban van egy közösségi eltávolító, bagatellizáló érzés: de ha valakinek a lányát megerőszakolják, nehezebben fogadjuk el a tényt, főleg, ha nekünk is van hasonló korú lányunk. A legfontosabb rálelni arra a kommunikációs módra, melyekkel ezeket az érzéseket artikulálni lehet.
Az alapítványi munka jelenleg minden idejét leköti, de abban bízik, hogy pár éven belül úgy felépíti a szervezetet, hogy az ne kívánja meg az ő állandó jelenlétét. Egyelőre azonban coachhoz kellett fordulnia, mert belátta, probléma az életében, hogy a sok munka miatt semmilyen hobbija nem maradt.

A könyv cselekményéről röviden:

2013-ban az egész országot megrázta a Renner Erika ellen elkövetett brutális támadás. Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója lakásában megtámadta, aneszteziológiai szakértelemmel elaltatta volt barátnőjét, majd a magatehetetlen testet lemeztelenítette és nemi szervébe lúgot öntött. A borzalmas csonkítás örökre megnyomorította Renner Erikát. A magyar igazságszolgáltatás hosszú évekig nem tudott mit kezdeni az esettel, sokáig úgy tűnt, hogy a magas politikai kapcsolatokkal rendelkező Bene család eléri, hogy az elkövető minimális büntetéssel megússza az előre kitervelt, aljas bűncselekményt. Renner Erika azonban nem adta fel, a hatalmas túlerővel szembeszállva megküzdött az igazáért és ezzel minden bántalmazott, minden túlélő példaképe lett. Mérő Vera lebilincselően izgalmas és a tényekhez az utolsó betűig hű regénye Renner Erika hősies küzdelmének a története.

Hogyan rezonált bennem a LÚG:

Nagyon nehéz olvasmány. Nem az a könyv, ami lecsúszik egy nap leforgása alatt. Újra és újra le kell tenni, miközben az ember képtelen megfogalmazni, hogy a történet kíván kisebb, nagyobb léleg(/k)zetvételnyi szüneteket, vagy az olvasó maga gyógyul egyik képtől a másikig. Egy biztos: csak kisebb „adagokban” lehet élni vele.
Úgy az író, mint az áldozat maga hatalmas leckéket fogalmaz meg arról, ahogyan erőszakról és áldozatról illik és kell gondolkodnunk. Az olvasás során nyer értelmet Mérő Vera egyik megfontolandó jelszava: „A legfontosabb, hogy ne határolódjunk el a párbeszédtől, mert ez rögzíti a tabut.”
Hihetetlen Erika ereje, ahogy harcolni képes az igazságért. Nem tudom, hogy lenne-e bennem kellő kitartás és erő, hogy a gyermekem, akárcsak Erika fia, ki tudja mondani a legfontosabbat: „Aki ezt tette vele mindent elveszített, anyu pedig egy ikon lett, a nők elleni erőszakkal szembeni harc jelképe.”
Kedvenc idézeteim:
Nem mindegy kinek sír az ember.

Bene jól lúgozott, csak az orvosok voltak pancserek.

Amit az Isten lát nem számít , csak az, amit a nyáj.

Senki sem születik szörnyetegnek. A szörnyeteget jobbára más szörnyetegek teremtik.

Az sem zavarta, hogy a nő láthatóan nem boldog, és szinte sohasem mosolyog már. Amíg nem akar elmenni, szíve joga boldogtalannak lenni.

Azt hitte az összes sírását ismeri ennek a nőnek. … de ez most egészen más, mint bármelyik, már ismert bánkódás, ez egy teljesen új, néma sírás, aminek nem teljesen világos a gyökere, az eredete, hogy honnan jön, és hová tart, így receptje sincs rá.

… hányszor lehet össze fércelni ugyanazt a lelket?

Csata Éva a Bookmann Kiadónál eddig megjelent könyvei megrendelhetők a www.antikvarius.ro oldalról:

  Homokóra láncostól  

•   Vér és döntés   

•   Barnabás, a vigasztalás fia   

•   Láncok az időben   

•   Génjeimben a hiba

•  Génjeimben a hiba II   

•   Egy élettel tartozom

Előkészületben:

•   Bennem a létra

Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ

AJÁNLÓS