Képzelt panelbeszélgetés briliáns elmékkel avagy
„Vissza a jövőbe”

Albert, hogyan éled meg a jelenlegi állapotokat, a kijárási tilalmat?

A bezártság fogalma relatív… én alapvetően introvertált személyiség vagyok, nem szívesen beszélek emberekkel, jól bírom az egyedüllétet, úgy érzem, hogy most végre kiteljesedhetek a munkámban. Tanári ambícióimmal azt hiszem egyelőre felhagyok és inkább a tudományos munkámra szentelem az időm.[1] Feltöltődés gyanánt Mozartot vagy Bachot hallgatok. Ha pedig inspirációra van szükségem hegedűn játszom. Megnyugtat és új ötleteim születnek a játék során.[2]

Értem, tehát számodra a kijárási tilalom előnyökkel is járhat.

László, hogyan látod a jelenlegi helyzetet; milyen kilátásaink vannak?

Extremisztán okos embere tisztán látja, hogy lehetetlen a jövőt akár közelítőleg is előre jelezni, mégis tud előre alkalmazkodni hozzá, bármikor, bármire konvertálható tudása van.

Ez az ellaposítás egy telibe talált kifejezés volt, mert mindenki érteni vélte és nem is igen értették félre. Egy tudományos ismeretterjesztő nagyot alkotott, mert egy elég bonyolult dolgot sikerült, ha nem is teljes komplexitásában, de megértetni az emberekkel. Úgy tűnik az emberek túlnyomó többsége levágta, hogy ezt nem most kell elkapni. Nem tudjuk megúszni. Több mint 50% az esélye, hogy el fogjuk kapni előbb vagy utóbb. Minél később kapjuk el, annál pontosabban tudjuk, hogy akár a chloroquine, akár a vérplazma, vagy bármi, amivel próbálkoznak mennyire működik. Az a helyzet, hogy a világon több ezer laboratórium foglalkozik vele. Az emberek többsége úgy értette, hogy az ellaposítás azt is jelenti, hogy kevesebb ember kapja meg. Azt nem jelenti. Az a lényeg, hogy az egészségügyi rendszer ne omoljon össze. Még olyan hasznai is lehetnek ennek a járványnak, hogy most tényleg megtanulnak a diákok és a tanárok is virtuálisan órán lenni. Lehet, hogy engem az egy kicsit bosszant, hogy 5 egyetemen ötféle rendszert használok. Mert most ez a helyzet. De majd kialakul, hogy melyik mire jó és mit tud. Ez évek óta inkubálódik és most robban. Vagy akiket nem lehetett rávenni az elektronikus pénzbefizetésre és most lehet simán át fognak állni.[3]

Értem, tehát minél később, annál jobb. Vannak pozitív vetületei is a történetnek és amíg lejár ez a „balhé” nem árt bármikor, bármire felhasználható tudást szerezni és megfelelően alkalmazkodni a kialakult helyzethez?

Coco, hogyan látod a vállalkozók helyzetét ebben az időben?

Egyelőre felhagyok a showbizzel és a Chanel szájmaszkok gyártására profilálódik, online fogjuk őket értékesíteni. Első lépésként felhívtam a legfontosabb forgalmazóim, klienseim, partnereim, és úgy látom, hogy most ezáltal tudok a leginkább segíteni. Vállalatunk mind a 4500 alkalmazottnak ezután is biztonságos munkahelye kíván lenni. [4] Tesszük ezt elsősorban emberségből, másodsorban pedig a gyors „kilábalás” és fellendülés reményében elengedhetetlen a lojális, hozzáértő munkaerő. Nagyvállalatként lehet könnyebben meg tudjuk tartani a likviditásunk és balanszban tudjuk tartani a cashflowt, kicsit aggódom egyes piacágakon tevékenykedő kkv-kért. Ugyanakkor a gyors, piacnak megfelelő átprofilálódást javasolom a többi vállalkozótársamnak is, akinek a tevékenységét érinti a kialakult helyzet. Amit lehet, tégy elérhetővé a klienseid számára online, mert most ez a chic.

László, nemrég ünnepelted a születésnapod, Isten éltessen sokáig. Milyennek látod a jövőt? „Ki tudunk-e újra menni az otthonunkból, magunkhoz ölelhetjük-e újra a szeretteinket, elmehetünk-e vacsorázni a barátainkkal, vissza tudunk-e térni az iskoláinkba, egyetemeinkre és munkahelyeinkre, vissza fog-e az életünk térni abba a mederbe, amelyből most kitérítette a járvány?”

De kétlem, hogy mindez idén megtörténhet. Oltás hiányában megtanulunk együtt élni a vírussal. Ha lemegy a fertőzöttek száma, visszatérünk a munkahelyeinkre, iskoláinkba és a kávézók is kinyitnak. Viszont rengetegen otthon maradunk, mert az a munkahely, kávézó, vendéglő, ahová korábban jártunk, már nem vár ránk. És a vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni. Sután fogsz majd kezet, ha egyáltalán, és nem öleled át a rég látott barátod. Ha veszel egy mély lélegzetet vagy elköhinted magad, azonnal teszt után rohansz a klinikára. Ha pozitív vagy, kétségbeesetten próbálod felidézni a barátaidat és munkatársaidat, akikkel az elmúlt napokban találkoztál, hogy szólhass nekik: teszteljék magukat.

Viszont kialakulnak a új rutinjaink ebben a korona-világban is: tudják majd a kórházak, hogy kit és mikor kell kezelni, így a vírus miatt elhunytak száma drasztikusan csökken. Ahogy egyre több egyénnek lesz immunitása, lelassul a vírus terjedése. Az idősekre és a betegekre azonban továbbra is nagyon kell vigyáznunk, és abbahagyjuk a dohányzást. Ha már voltál fertőzött, utazhatsz a ritka, de újraindított járatokon. Ha nem, a határon pecsét helyett tesztért fogsz sorban állni, mert csak akkor engednek be bárhova, ha bizonyítod, hogy nem hurcolod magaddal a vírust. Színház, mozik, koncertek, sportversenyek és tüntetések csak módjával lesznek, ha egyáltalán. Ha már immunis vagy, elmész, ha nem, inkább otthon maradsz.”[5]

Tudományos szinten pedig kemény munka folyik a laborban. Eddig, kevesebb mint 10 nap alatt ezek a felmutatható eredmények.[6]

Értem. Tehát nincs visszaút, átalakul némiképp az életünk és tanuljunk meg együtt élni ezzel a kórral.

Jacinda, Új-Zélandon is felfelé mennek a statisztikák mutatói. Ti hogyan élitek meg ezt a helyzetet és szerinted mire lehet számítani a jövőben?

Nálunk is exponenciálisan növekszik a megbetegedések száma. Mindenkit arra bíztatok, hogy nyugalommal várja ki otthonában, amíg ismét normalizálódik a helyzet. Mossatok gyakran kezet és kérdezzetek rá telefonon szomszédaitokra, idős hozzátartozóitokra, hogy segíthetitek-e a bevásárlásban őket. Vigyázzunk egymásra! [7]

Értem, úgy tudom a te életed dinamikája is némiképp megváltozott. Elmondásod szerint ezt a beszélgetést is azután tudtad megejteni velem, miután álomba ringattad a kislányod. Érdekes családi és munkahelyi szerepköri átalakulásnak, zsonglőrködésnek lehetünk tanúi ebben az időszakban. Valószínűleg számtalan szülő próbálja folyamatosan összeegyeztetni a munkáját az otthoni teendőkkel, játékkal és a gyerekekkel való tanulással egyaránt. Köszönöm még egyszer, hogy időt szakítottatok a képzeletbeli panelbeszélgetésre. Sok hasznos szempont hangzott el, amikből ki-ki levonhatja a saját tanulságát.

Magam részéről annyit fűznék még hozzá, hogy vigyázzunk az egészségünkre, mert ebben a „csatában” az erős immunrendszerünk az igazi fegyverünk. Ha eddig nem tettük, kezdjünk el most egészségesen táplálkozni, lehetőségekhez mérten mozogjunk, fogyasszunk D3-vitamint, aludjunk kiadósakat és legyünk egymás iránt türelemmel ebben a kihívásokkal teli időszakban.

A beszélgetés a szerző képzeletének a szüleménye. A válaszoknak a hivatkozások szintjén van csak valóságalapja.