Hála Kilencedik rész

Szerző: Csata Éva • Fotók: Unsplash • 2021. augusztus 13.

Megosztom:

Hála

IX. rész

Apám első szeretője egy társasági nőcske volt. Éppen, mint most én. Felvilágosult, nagyvilági festőnő. Saját keresetéből élt. Határozott volt, mindenről véleménye volt, azaz, anyám ellentéte volt. Akit apám mindenben leszabályozott. Utána a betegei közül választott. Házi nyúlra vadászott.
Voltak özvegyek, háborúban párjukat veszített asszonyok.
Lányok.
Idősek és fiatalok.
Feleségek — akiknek a férjét naponta szarvazta fel.
És tudod mi az érdekes?
Hogy akarva, de inkább akaratlan — mindegyik anyám fülébe jutott.
Ezek nyílt titkok voltak.
Olyan alapon — hogy a férfiaknak kijár.
Mert más étvággyal bírnak.
Miközben meg csak egyszerűen annyi történt, hogy valami elszakadt.
Egy leheletvékony szál. Ami anyám életét tartotta.
És onnan kezdve anyám lassan haldokolni kezdett.
Egyszer a férjének.
Aztán magának.
Végül a világnak.
És folyamatosan nekem.
Én meg fényt kerestem, hogy túléljem.
Apám társaságát, akiről tudtam, hogy anyám halálát okozta.
De szükségem volt valakire.
Akit szerethetek és viszontszeret.
Akire felnézhetek és aki büszke lehet rám.
És tudod te mi a legviccesebb?
Anyám.
Aki alkoholproblémái és depressziója miatt lemaradt a szerepeim szinte mindegyikéről. A szalagavatómról, a nekem udvaroló fiúkról, az orvosi egyetemre való készülésemről és bejutásomról. És most, amikor olyanná váltam, mint az ellenség — most ébredezni kezd. Mint aki második esélyt kapott az életre. Most, amikor azt teszem, ami őt tönkretette — büszke rám. Úgy érzi, tanított nekem valami lényegeset az életről…
Kata meg sem várta, hogy válaszoljak. Esélyt sem adott, hogy megöleljem, megnyugtassam, vagy csak egyszerűen ott lehessek mellette. Elviharzott és magára csukta az ajtót. Amely innentől kezdve kissé mindig ott volt közöttünk. Azzal, hogy ugyan nem álltunk háborúban, de oldalakat választottunk.
Ígértük, hogy lesz folytatás, és íme: Csata Éva újabb, nagyobb hangvételű írásával találkozhat az olvasó hétről hétre. Egy kisregény barátságról, csalódásról, elbukásról, veszteségről, kapcsolati és személyes fejlődésről, értelemkeresésről, feldolgozásról. Vagyis mindenféle, a lelkünk mélyében zajló folyamatról. Olvasd, kedves olvasó, mert egy kicsit megáll az idő, míg a sorok végére érsz, egy kicsit magaddal és a lelkeddel lehetsz csak abban a pár percben, míg szemed falja az egymás mögé sorakozó betűket. És ahogy Éva írásaival lenni szokott: nem csak a szemed, de a lelked is falni fogja a sorokat, az újabb és újabb részeket. Mert ez az írás rólad is szól. Munkás élmény lesz, dolgoznod kell vele szellemileg, mert két idősíkon halad a történet, oda kell figyelned; és lelkileg is dolgoznod kell, sőt, inkább a szöveg fog dolgozni a te lelkeddel. Bízunk benne, hogy megbirkózol vele. Érdemes!

A szerző Bookmann Kiadónál eddig megjelent könyvei megrendelhetők a www.antikvarius.ro oldalról:

  Homokóra láncostól  

•   Vér és döntés   

•   Barnabás, a vigasztalás fia   

•   Láncok az időben   

•   Génjeimben a hiba

•   Egy élettel tartozom

Előkészületben:

•   Génjeimben a hiba II   

•   Bennem a létra

Még több részt találsz itt.

Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.



Megosztom:

INSPIRÁLÓ

AJÁNLÓS