16 márc Ellentétek a korona idején
Ellentétek a korona idején
Bevallom, csupán ezelőtt pár nappal ért el hozzám a korona szele. Mint amikor az első igazi tavaszi fuvallat egy pillanatra fellibbent egy hajfürtöt a vállamról, úgy kezdtem el érezni néha enyhén egy furcsa érintést. Majd egyre gyakrabban. Ma hajnali 5-kor is.
Mától szükségállapotot hirdettek. Gyönyörű napfényes március idusa van, már virágzik a somfa. Bizonytalanság van bennem és benned. A mindennapi hajtás nélküli nyugalmat érezhetjük, eltörpül a lemaradás érzése, ha nem csinálsz semmit sem, sőt hivatalosan is fel lehet vállalni. Böjtölhetünk egy kicsit, talán ránk fér.
A felelős utazók nem utaznak, nem repülnek, nem érzik lemondásnak. Igaz, már számtalan határ bezárt. Szebbnél szebb emlékképekkel és leírásokkal emlékeznek, amire a nagy hajtásban általában nincs idő, csak a következő úti cél a cél. A közösségi terek és rendezvények bezárják kapuikat. Ismét akad idő otthon könyvet olvasni, társasjátékozni, telefonon beszélni, nagyokat sétálni a friss levegőn.
Veszélybe kerülhetnek a szeretteink, főleg az idősek. A nagy hajtásban emberek élnek együtt, egymás mellett magányban. Az idősekre még kevesebb idő és figyelem marad napjainkban, az élet körforgásából kiszorulva élnek. Ezekben az időkben úgy tűnik a fiatalok és középkorúak számára ismét fontossá válnak.
Ha nem megfelelőek az óvintézkedések egyszerre túl sokan betegednek meg, amely lebéníthatja az egészségügyet. Ezekben az időkben az orvosok kapják az egyik legnagyobb szerepet. Ők azok, akik nem home office-olhatnak, nem mehetnek önkéntes karanténba, szabadságra, nem állíthatják le a tevékenységeiket, hiszen életet a korona mellett is menteni kell. A legtöbb kritikus örül, hogy nincs a helyükben, hiszen már attól elveszti az önkontrollját, ha netalán elfogyna az olaj, és nem mehet ki egyet vásárolni.
A templomok bezárnak. A húsvéti feltámadási misén a Vatikánban senki sem lesz jelen. Néha talán szükség van komolyabb jelzésekre is ahhoz, hogy észrevegyük mi és kik az igazán fontosak, miben is hiszünk igazán. Komoly, világszintű negatív gazdasági hatásai lesznek ennek a leállásnak. Komoly, világszintű pozitív hatásai lehetnek a környezetre.
A pánikhangulatban sok élelmiszert vásároltak fel. Ismét sok lesz a pazarlás. Talán mégis kevesebbet fogyasztunk ebben az időszakban. Talán többször főzünk otthon, talán jobban értékeljük a helyit. Felszámolódnak a valódi iskolai, munkahelyi és egyéb közösségek. Minden átszivárog a virtuális térbe, még nagyobb lesz a távolság az emberek között. Már régóta nem a régi, jól működő minták alapján funkcionál sem az iskola, sem pedig a kötött munkahelyi szokások. Felgyorsul a digitális áttérés.
Csend van és felborult a látszólagos rend. Amelyben már régóta nem őszinte az ima, nincs meg a békesség és a nyugalom. Nincs meg a helye és a rendje a bánatnak, az egyensúlynak, a türelemnek, a figyelemnek a másik iránt. Csend van és talán kialakul egy új rend. Ahol nem halmozzák az emberek a tárgyakat, az élményeket, az önmegvalósítást, az elismerést, a befolyást, a hatalmat. Talán más alapokon és módon tudjuk majd értékelni magunkat, a szeretteinket és az időt.
Talán megérdemeljük. És eljön az a hajnal, amikor még nyugodtan vissza lehet aludni egy kicsit azzal az érzéssel, hogy még nem rontottuk el (teljesen).
Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.