fbpx

Dízel vagy elektromos? Előnyök és hátrányok tényszerűen 2.

Szerző:  Kracsek László • Fotók: Unsplash, Freepik • 2020. február 24.

Megosztom:

Dízel vagy elektromos? Előnyök és hátrányok tényszerűen 2.

A cikksorozat első részében már utaltam a közlekedési szokásainkat reklámszakmai irányból jelentős mértékben befolyásoló hatásokra, láthattunk már „zero emission diesel” feliratokat csomagtartófedeleken, kékre és zöldre színezett jelvényekkel közlekedő, két tonna feletti hibrid hajtású városi terepjárókat és 3 másodpercen belül, állóhelyzetből száz kilométeres óránkénti sebességre gyorsuló akkumulátoros sportkocsit, melyekben az a közös, hogy egyik sem fogja megmenteni bolygónkat a pusztulástól, de még késleltetni sem képes az apokalipszis eljövetelének idejét.
A szén-dioxid kibocsátásnak különös szerepe van a globális felmelegedésben, ezért általában ennek emissziója szerint kerül megítélésre, mi mennyire környezetszennyező. Ha pontosak akarunk lenni, akkor beismerhetjük, hogy a puszta létezésünk önmagában sem „karbonsemleges”, hiszen minden egyes kilégzéssel újabb szöget verünk be az ezer sebből vérző légkörünk koporsójába. Azt állítani, hogy bármi, beleértve egy közlekedési eszközt, nulla kibocsátással tud működni, nettó hazugság.

Akkor a villanyautózás sem menti meg a bébifókákat?

Aki a sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt érzett őszinte aggodalmában próbál a követendő irányról tájékozódni, annak hamar az a benyomása támadhat, hogy az elektromos és a belsőégésű motorral ellátott járművek hívei képtelenek objektíven megnyilvánulni ezen, mindannyiunkat érdeklő és érintő problémáról, ki-ki fújja a saját téziseit. Ez a parttalannak tűnő vita némiképp emlékeztet a különböző vallási kérdésekben egyet nem értő emberek érzelmekkel teli meddő diskurzusára, melyben ha felszínre is kerülnek tények, azok kontextusukból kiragadva, tartalmukat elferdítve elveszítik hitelességüket. Hogy összehasonlítható legyen a két működési elv szén-dioxid kibocsátás alapján, nem elég csupán a megtett kilométerekkel légkörbe juttatott üvegházhatású gáz grammonkénti kiszámítása, a képlet ennél sokkal komplexebb, melyből a megfelelő tényezőket kihagyva könnyen elbillen a mérleg nyelve egyik vagy éppen másik irányba.

Miből adódik össze egy jármű élettartama alatti teljes CO2 kibocsátás?

Az mindenki számára világos, hogy egy belsőégésű motorral hajtott autó kipufogóján az elfogyasztott üzemanyag mennyiségével arányos mértékben közvetlenül szennyeződik a légkör, de egy elektromos autó esetén már nem ennyire egyszerű a matek. Hogy teljes képet kapjuk, az egyenletbe bele kell venni a komplett gyártási folyamat, a várható teljes élettartam alatt és az újrahasznosítási eljárás során termelődött szén-dioxidot is és itt bizony a villanyautó a lítiumion akkumulátorok előállításakor jelentős hátrányba kerül a benzines és dízel vetélytársaival szemben. A belsőégésű motorok károsanyag-kibocsátása kis mértékben függ csak attól, hogy Kaszpi- tengeri, vagy norvég kitermelésű kőolajból származik az üzemanyaguk, de nem ez a helyzet az elektromos autókkal.

A sötétzöld Norvégia. Norvégia az elsők közt tűzte zászlajára a belsőégésű motoral ellátott járművek forgalmazásának tiltását, a 2018-ban eladott új autóknak csaknem a fele elektromos meghajtású volt így a teljes járműállománynak nagyjából a 10 százalékát már az ilyen kocsik teszik ki ezzel arányaiban a legtöbb elektromos jármű itt található meg. Követendő példaként gyakorta hivatkozik saját magára és mások is elismerően bólogatnak ezt a fantasztikus környezettudatosságot látva. Ezt a már-már giccsbe hajló idilli képet némiképp árnyalja, hogy a norvég GDP 18 százaléka a kőolajiparból származik, az ország exportjának pedig 62 százalékát adja az ágazat. Milyen kár, hogy a légszennyezés káros következményei globális szinten jelentenek problémát…

Az akkumulátorok töltéséhez felhasznált elektromos áram egy 2018-as statisztika szerint körülbelül 40 százaléka származhat megújuló energiaforrásokból Romániában (szél, víz, nap), azonban fontos megjegyezni, hogy ez magasan az uniós átlag feletti érték. A nem megújuló forrásokból származó elektromos áram (kőolaj, földgáz, szén) közvetlenül juttat szén-dioxidot a légkörbe. Természetesen a pontosság kedvéért meg kell említeni, hogy a megújuló energiák kiaknázására létrehozott infrastruktúra telepítése is szennyezéssel jár, jelenleg például Németországban a napenergia farmok pozitív mérlegére remény sincsen, amennyiben a napsütéses órák száma nem változik drasztikusan.
A megújuló forrásból származó villamosenergia aránya a teljes termeléshez képest.

forrás: eurostat

A gyakorlati nehézségek

Az elektromos autózást gyakorlati szempontok miatt nem támogatók leggyakrabban a rövid hatótávot említik legnagyobb hátrányként, melynek tekintetében a ma kapható típusok között szignifikáns különbségek vannak. Általánosságban elmondható azonban, hogy a hatótáv növekedésével arányosan emelkedik a járművek ára és tömege is. Ez utóbbi egy, a repülésben is jól ismert problémára utal, vagyis a nagyobb hatótáv érdekében plusz súlyként hordozott nagyobb akkumulátor vagy extra kerozin okozta többletfogyasztás miatt egy bizonyos határon túl már nem érdemes a megtehető távolságot növelni.

Az elsüllyedt sziget és a tokhal. A megújuló források sokszor szabad szemmel is jól látható környezeti károk elszenvedése árán aknázhatóak ki és elszomorító példáért nem is kell a szomszédba menni, Romániában is bőven van rá példa. Ezek közül talán az egyik leglátványosabb a Vaskapu I erőmű építése során a Dunával elárasztott Ada Kaleh esete. Lakóit a Vaskapu-szoros egyéb területeihez hasonlóan elköltöztették, hogy a 30 métert is meghaladó vízszint-emelkedés végleg maga alá temethesse otthonaikat. A vízierőmű üzembe helyezése azonban nem csak az emberek életére volt nagy hatással, hanem többek közt a Duna-folyam legendás akár másfél tonnás tokféléje a viza sem úszik már fel ívási időszakban akár Bécsig.

Ezen okokból kifolyólag egyelőre a villanyautózás a rövid távú utazásokra jelenthet megoldást és egyúttal a lokális károsanyag- emissziót csökkentheti, azonban nem szabad hamis illúziókba ringatnunk magunkat, az autózás, legyen szó akármelyik fajtájáról, környezetszennyező csak máshogy és máshol.

A jövő

A villanyautózás megállíthatatlanul tör előre és ez egy jó dolog, azonban önmagában nagyon kevés. Valóságos környezetvédelemről akkor beszélhetünk majd, amikor a szokásainkat is sikerül végre a felesleges fogyasztás irányából a szükségszerűség felé terelni. Tegyük fel magunknak a kérdést: van-e értelme állami szubvenciókkal hajtani az áránál fogva a többség számára elérhetetlen, észérvekkel megmagyarázhatatlan teljesítménytöbblettel rendelkező autók megvásárlását ahelyett, hogy a tömegközlekedést fejlesztenék vagy éppen a biztonságos kerékpározást lehetővé tevő infrastruktúrát alakítsanak ki?!

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.