fbpx

Dízel vagy elektromos? Előnyök és hátrányok tényszerűen

Szerző:  Kracsek László • Fotók: Unsplash, Freepik • 2020. február 17.

Megosztom:

Dízel vagy elektromos? Előnyök és hátrányok tényszerűen

A trendek jönnek-mennek, így van ez, mióta világ a világ. Vaj helyett margarint ettünk addig, amíg az azt leváltó mangalicazsíron felülkerekedett ismét a vaj, callanetics helyett a zumba a menő, a bullterrier az új dalmata, a politeizmust pedig lecseréltük az egyistenhitre.
Abszolút igazság nincs, mindenki a maga szuverén döntése által vezéreltetve dugítja el az ereit vajjal vagy lép be a daganatos betegek népes táborába a margarinos kenyérrel, Zeusztól és társaitól kezdve Jehován át bárkiben/bármiben szabadon hihet. A választást bizonyos esetekben törvényhozói direktívák „könnyítik”, így ha valaki nem akar kilógni a sorból, akkor csatlakozik az egyik történelmi egyházhoz, valamint harci kutya helyett választ magának például egy tacskót és ezzel mentesül a veszélyes állatok tartására vonatkozó törvények betartása alól.
A közlekedéssel kapcsolatos szokásaink a fentiek alapján változnak és éppen egy paradigmaváltás kellős közepén vagyunk, az elektromos és hibrid járművek előretörése az ezredfordulós dízel-boomra emlékeztet, éppen ezért érdemes lenne az akkor elkövetett hibákból okulva mind fogyasztói, mind pedig jogalkotói szempontból viszonyulni a jelenséghez.

A dízel-őrület

A kilencvenes évektől a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a korábban tulajdonosaikat kompromisszumokra kényszerítő dízel jellemzők nagyrészt eltűntek, a nehezen induló, lassan cammogó, traktorszerű, leszűrt használt sütőolajon és szőkített olajon elcsámcsogó autó sztereotípiájára sorrá cáfoltak rá az új modellek. Egyre-másra jelentek meg a piacon a benzines autókkal legalább megegyező menetteljesítményekkel bíró, azonban lényegesen kevesebbet fogyasztó és tartósabb autók, így a rendkívül hatásos marketingtevékenységgel megtámogatva az eladásokat sosem látott magasságba sikerült növelni. Az idő múlásával aztán a lila (vagy ez esetben inkább fekete) köd elszállt, és a technika kimutatta a foga fehérjét, sok bosszúságot okozva ezzel a felhasználóknak és gyártóknak egyaránt.

Mi az a szőkített olaj? A rendszerváltás utáni Magyarországon a dízel motorhajtóanyag és a fűtésre használt HTO (háztartási tüzelőolaj) közötti különbség eleinte csupán ezen kőolajipari termékek eltérő adótartalma volt. A jövedéki adó nélküli tüzelőolajat később a visszaélések elkerülése végett pirosra színezték, így egy esetleges vizsgálat során könnyen fény derülhetett a szabálytalanságra. A színezett tüzelőolaj Magyarországra való importálása és vámkezelése után egy kénsavval történő kezelés után a színezék üledékként kicsapódott a tartályok alján és ilyen módon alkalmassá vált dízelolajként való értékesítésre, az eljárás megnevezése tehát a megfelelő szín beállítására utal.

A dízelmotoros személygépkocsik aránya az újautó eladásokban. A gazdasági válság okozta beszakadás után sok országban a korábbi szinthez hasonló mértéket vett fel a megoszlás, de jól látható az azt követő folyamatos visszaesés. forrás: ACEA

De mi is található a dízel autózás sötét oldalán?

A kilencvenes évek elejétől az Európában újonnan forgalomba helyezett belsőégésű motorral ellátott közúti járműveknek bizonyos kibocsátási normáknak kell megfelelniük, amelynek követelményei azóta időről időre szigorodnak, jelenleg épp kereken a tizedik szabályozásnak (Euro 6d) kell megfelelni környezetvédelmi szempontokból. Természetesen a normák minden frissítés alkalmával egyre alacsonyabb károsanyag- kibocsátási határértékeket definiálnak, ugyanakkor felhasználói oldalról is állandó igény van egyre csendesebb, gyorsabb és takarékosabb járművekre. A gyártók két oldalról szorítva próbálnak az egymásnak gyakorlatilag ellentmondó igényeknek megfelelni, de ennek komoly ára van, amit a végletekig elbonyolított technika üzemeltetése során előbb vagy utóbb minden tulajdonos a saját bőrén tapasztal meg.
Autós körökben elterjedt tézis, hogy aki megbízható dízel autót szeretne, annak az Euro 3-as, vagy alacsonyabb környezetvédelmi besorolású járművek (tehát legjobb esetben is 2005 előtti, vagyis a cikk megírásakor 15 éves) közül kell választania és erre a környezetvédelmi szempontból igencsak aggályos kiválasztási szempontra nagyon is észszerű magyarázat létezik. A fentebb említett kétoldali, törvényhozói és fogyasztói elvárásoknak megfeleltetni az egyébként feltalálása óta lényegében nem túl sokat változott technikát a perifériákon elhelyezett egyre több és bonyolultabb berendezés felszerelésével lehet.

Tehát akkor a tisztább egyben rosszabb is?

Attól függ milyen szempontok szerint vizsgáljuk a kérdést. Környezetvédelmi aspektusból egyértelműen hatalmas az előrelépés, azonban az érem másik oldalán a gyártási költségek az elérhető károsanyag-kibocsátás csökkenéssel már nem arányos emelkedése, és egészét tekintve egy jóval összetettebb, több hibalehetőséggel üzemelő szerkezet van. Az egyre szigorodó szabályozásoknak a kilencvenes évekbeli dízelmotoros járművekhez képest egy korszerű autóban az üzemanyag-ellátásban jelentkező nyomásértékek nagyságrendekkel magasabbak, ez sokkal fejlettebb de ugyanakkor összetettebb és érzékenyebb technikát követel meg. A kipufogógáz utókezelés korábban egyáltalán nem volt elvárás, a kipufogógáz- visszavezetés, a katalizátor, a részecskeszűrő vagy az SCR-katalizátor mind az elmúlt két évtizedben váltak járműveink részeivé. Az egyre komplexebb technika kevésbé elnéző a nem rendeltetésszerű használattal szemben, gondoljunk csak a rövid utakon használt autók idejekorán jelentkező részecskeszűrő problémáira, amely a tervezett üzemi hőmérséklet alatti használat egyenes következménye a legtöbb ilyen esetben!

A diadalmenet vége

Kijózanítólag hatott a sosem látott magaslatokba szökő dízel eladások után az Amerikában kipattant „dízelbotrány” és német nagyvárosok egyes részeiről kitiltott autók híre, hirtelen meredek esés következett be az értékesítések számában, amely közvetve élénken hatott a használtautó-piacra is. A korábbiaknál jelentősebb mértékű értékvesztés következett be az érintett autók esetében, és ami Nyugaton szinte pánikhangulatú szabadulni vágyást eredményezett a tulajdonosoknál, az Kelet-Európában egyet jelentett a nagy lehetőséggel. Kiváló érzékkel szinte ezzel egy időben Romániában a külföldről importált autók regisztrációjának költségeit jelentősen lecsökkentették, zöld utat adva ezzel az ország korszerűtlen járművekkel való elárasztásának, melynek kellemetlen, sőt káros hatásaival nap mint nap szembesülhetünk.

A dízel jövője

A napjainkban a dízelekkel kapcsolatos egyre fokozódó elutasítás úgy tűnik a közmondásbeli ló túlsó oldalának irányába mutat, ugyanis ha nem is minden alkalmazási területen, de a nagy távolságokra való személy- és áruszállításban egyelőre nincs versenyképes ellenfele a technikának. Amennyiben a mindenkinek és minden felhasználási területre dízelt jelenségre egy képzeletbeli inga egyik szélső helyzeteként tekintünk, úgy a másik szélső helyzetben egyelőre úgy tűnik az elektromos autózás van, amellyel kapcsolatban a zöld gondolkodás zászlaja alatt vonuló marketingbűnözők által keltett hype-köd homályosítja el az emberek tisztánlátását, de erről bővebben a folytatásban.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.