A vajdahunyadi vár, a holló, na meg a gyűrű története…

Szerző: Ladó Csaba •  Fotók: Ladó Csaba • 2020. december 2.

Megosztom:

A vajdahunyadi vár, a holló, na meg a gyűrű története…

A legenda úgy szól, hogy amikor a magyarok királya, Luxemburgi Zsigmond Hátszegvidéken járt, erősen összemelegedett egy odavalósi fiatalasszonnyal, akinek a neve Erzsébet volt. A futó románc gyümölcse egy fiúgyermek lett. Amint a király megtudta, hogy fia született, egy gyűrűt küldött ajándékba, elismerve ezzel saját fiának.
Amint János növögetett, történt egy nap, miközben az udvaron játszott apjától kapott gyűrűjével, hogy a fényes tárgy szemet szúrt egy arra kószáló hollónak. Kihasználva a serdülő gyermek egy óvatlan pillanatát, kikapta kezéből a gyűrűt és tovaszállt vele. János, aki jól értett a céllövéshez, gyorsan elkapta íját és egy pontos lövéssel azonnal eltalálta a tolvaj holló grabancát. Amikor férfivá érett és elment a királyi udvarba felkeresni apját, a király készségesen és tárt karokkal fogadta. Jánosnak adományozta Hunyadot és annak egész vidékét. Az immár nemesi címmel rendelkező János, felvette a Hunyadi nevet és családja címerállatának a hollót választotta, mely a gyűrűt tartja a csőrében…
Mikszáth Kálmán egyszer a „várak királyának” nevezte a Hunyadi várat, és tulajdonképpen nem is állt túl messze az igazságtól. A Hunyadi vár a 15. században épült középkori eredetű, gótikus stílusban épített csodálatos várkastély, melyet impozáns megjelenésével, mesébe illő tornyaival és figyelemre méltó méreteivel a világ legszebb kastélyai között tartanak számon. A birtokot 1409-ben ajándékozta a király Hunyadi János családjának, ahol megépült a ma látható vár elődje, mellyel kivívta magának a birtokközpont titulust. Ezek után a vár számtalan átépítésen esett át és lassan igazi lovagvárrá nőtte ki magát. Kettős rendeltetésű vár volt, azaz civil és hadi funkcióval is rendelkezett.
A vár leghíresebb uralkodója természetesen Hunyadi János volt (1407 körül– 1456), aki az egyik leggazdagabb földesúrnak számított, erdélyi vajda, kiemelkedő hadvezér. Az Oszmán Birodalommal szemben tanúsított küzdelmei folytán Törökverő Hunyadi Jánosként is ismeretes. A várat a Zalasd által kivájt mély és széles vizesárok szegélyezi, melyen egy hatalmas fahíd vezet át az impozáns főbejáratig. Nem kevesebb mint öt évvel ezelőtt jártam itt első alkalommal, de azóta is lenyűgöz az a hatalmas, masszív, robusztus épület, ahogy kiemelkedik a földből, égbe nyúló tornyaival. Minden túlzás nélkül ez az a vár, amellyel csak a mesékben találkozunk. Idén (2020) újra ellátogattunk ide.
A várat hatalmas érdeklődés övezi és az 1950-es évek óta folyamatosan renoválási munkálatok folynak. Visszaemlékezve az öt évvel ezelőtti tapasztalataimra, még ha nagyon lassan is haladnak a munkálatok, de nagy mértékben látszik a fejlődés. Számos külső és belső renováláson is átesett, valamint eddig nem látott termeket is volt szerencsénk felfedezni. Tény, hogy tényleg egy hatalmas épületkomplexumról van szó, amelyet nem lehet pikk-pakk egyik napról a másikra felújítani, de úgy gondolom, még a szemmel látható fejlődés ellenére is, hogy ha az ország fontosnak és nagyra értékelt műemléknek tartja a Hunyadi várat, ennél sokkal többet kellene tenni az ügy érdekében, főleg ha még sokáig szeretnénk a csodájára járni.
Ami a belépőjegyet illeti: picit borsos, ugyanis itthoni jó szokás szerint a Hunyadi kastélynál is külön megfizettetik a belépőt és a fotózást is, mely az egyik legnagyobb hülyeség, hisz manapság mindenki fotózik, ha nem egyébbel, akkor okostelefonnal. Így a felnőtt jegy ára 31 lej, ehhez társul még az 5 lej fotózási díj. Csak picit borsos, mert azért jóval lemarad a törcsvári jegy árától, de ugyanakkor még így is soknak tűnik, és el is mondom miért. A vár renoválás alatt áll, de ennek ellenére is a külső megjelenése szerintem csillagos tízes, ám ami odabent fogad, az messzemenően elmarad attól, amire előre számítunk.
Maga a vár jellege, az architektúrája itt is egyedülálló, igazi vár, de ami annak termeit, szobáit illeti, legtöbbjük elég hiányos. Az idők során számtalan alkalommal fosztották ki a várat, így ennek következtében nem sok minden maradt fenn az utókor számára. A hiányosságokat különböző kiállításokkal próbálják ellensúlyozni, amit nagyon ötletesnek találok. Hisz mégis csak jobb így, mintha üresen állnának. Abban nincs semmi látnivaló. Egy turista szemszögéből nézve a dolgokat, a legfontosabb az, hogy legyen amit megcsodáljon, hisz mekkora csalódás az, ha a külső, látványban gazdag találkozás után egy rideg, üres beltér fogadja. Első alkalommal valahogy úgy éreztem magam, mint aki egy királyi lakoma után éhesen ment haza. Ezen viszont sokat javítottak. A negatív tényezők ellenére még mindig egy igazi kalandnak tartom, lebilincselő, és úgy gondolom, érdemes legalább egyszer meglátogatni.

A várnak két belső udvara is van: egy kisebb, kúttal a közepén, és egy nagyobb, mely igazából a vár lüktető szíve lehetett.

Miután átlépjük a főbejárat küszöbét, egyből a nagyobbik udvartér köszönt. Itt is megfigyelhető, hogy a tér számos renováláson esett már át. Egyébként itt található a palotaépület, melyet egy nagyon különleges oszlopsoros épület testesít meg, franciáktól nyert ihlet alapján épült. Érdekessége a Steindl loggia. A palota termeiben különböző népművészeti kiállítások kaptak helyet. Továbbá erre az udvartérre nyílik a kápolna, a lovagterem és a Mátyás loggia is.
A kisebbik udvarra a palota épületén át haladó boltíves átjárón lehet kijutni, itt található a kút is, amelyről a következő fáma szól: Hunyadi János korában raboskodott három török a várban, akiknek megígérte, hogy szabadon engedi őket, ha ásnak egy jó forrású kutat a várban. A törökök neki is veselkedtek a szabadság reményében és 15 hosszú éven át ástak, mígnem 28 méter mélyen értékes forrás vizére bukkantak. A törökök nagyon megörvendtek, de túlságosan is hamar ittak a medve bőrére, hiszen Hunyadi János időközben meghalt és felesége, Szilágyi Erzsébet nem tartotta be férje ígéretét, halálra ítélte a három rabot. A rabok utolsó kívánságként azt kérték, hogy írhassanak egy feliratot a kútra, mely a következő volt: „vized van, szíved nincs”.

A vár különböző termeiben próbálkoztak némi képet festeni a hajdani életről, berendezéséről.

Amit pedig kimondottan jó ötletnek találtam, hogy a felügyelő személyzet korhű ruhába volt felöltözve, ezzel is élethűbbé téve a vár hajdani világát! A lovagterem hangulatáról egy lanton játszó legény gondoskodott, egy másik teremben pedig egy idősebb férfi pengette gitárja húrjait!
A vár egyik kiemelkedő látnivalója a kápolna épülete, és ami igazán jó, hogy felülről, a karzatból csodálhatjuk meg. A vár mindennapjainak egy másik fontos színterét a lovagterem testesíti meg, amely az egyik legnagyobb terem és gótikus mennyezete igen jó állapotban fennmaradt. A lovagterem fölött egy új terem nyílt meg a nagyközönség előtt, mely úgy méreteiben, mint stílusjegyeiben a lovagteremhez hasonló és nagyobb rendezvények lebonyolításának színteréül szolgált.
A vár gyöngyszemeit egyébként impozáns tornyai jelentik. A tornyok érdekessége, hogy névvel illették őket, és funkciójukból kifolyólag számos érdekes információval szolgálhatnak. Egy híres toronypáros a Kapisztrán- és a Nebojsza-torony. A Kapisztrán-toronyból felvonóhídon keresztül, majd onnan gyilokjárón (védőfolyosón) lehetett megközelíteni a Nebojsza-tornyot, mely 35 m távolságra található. Ez volt a védők utolsó mentsvára ostrom esetén. A torony neve „Ne félj”- t jelent. A védők itt teljesen el tudták szigetelni magukat.
Személyes tapasztalataimból merítkezve úgy gondolom, hogy mindenképp érdemes legalább egyszer felkeresni a vajdahunyadi várat, de akár többször is, hisz nem mindennap járunk egy ilyen régi és ehhez hasonló méretekkel bíró várkastélyban. Egy másik nyomós érv, hogy maga a vár nagyon jó állapotban maradt fenn az utókor számára. Már csak tenni kéne azért, hogy az elkövetkező generációk is örömüket lelhessék benne, hogy meglátogathassák a Törökverő Hunyadi János híres csodavárát. A vajdahunyadi vár minden túlzás nélkül világviszonylatban is egy kiemelkedő műalkotás! Kár lenne az enyészetre bízni!

Ha tetszett a cikk és szeretnél még ehhez hasonló anyagokat olvasni, támogasd a magazint.

Ha szeretnél hozzászólni cikkünkhöz, látogass el Facebook oldalunkra.